Orvosi Hetilap, 1961. október (102. évfolyam, 40-44. szám)
1961-10-01 / 40. szám - Korányi András: A coronaria syndroma prophylaxisa és therapiája különös tekintettel a zsíranyagcserére
1896 ORVOSI HETILAP A többszörösen telítetlen, essentialis zsírsavak lipoidcsökkentő hatásának mechanismusa még nem tisztázott. Schettler és Eggstein szerint a szervezetben lévő zsírok fokozott intermediaer forgalma — essentialis zsírsavak hatására — igen valószínű. Itt a túlsúlyban lévő telítetlen zsírsavakból képződő cholestermnester és phosphatidák zsírsav minősége szerepelhet. Osztályunkon közel négy éve foglalkozunk diaetás vizsgálatokkal, melyekkel arterioscleroticus betegek kórosan felszaporodott lipoid értékeit próbáljuk befolyásolni. Mint más helyen már rámutattam, a diaetás vizsgálatokat azon tapasztalatok alapján kezdtük el, melyeket az experimentális arteriosclerosis előállítása köziben szereztünk. 1955-ben kísérleti állatoknál Anicskov eredeti előírásának megfelelően cholesterin és olívaolaj együttes adagolásával akartunk experimentális arterioscleroticus elváltozásokat létrehozni. Miután olívaolaj nem állt rendelkezésünkre, cholesterinnel együtt az olívaolajnak megfelelő mennyiségű napraforgó olajat adagoltunk 12 héten keresztül házinyulaknak és patkányoknak. Ezen idő alatt az irodalom adatai szerint az aortán atheromatosisos placque-ok lépnek fel. 12 hét múltával azonban a leölt állatoknál makroscópos elváltozásokat egyáltalán nem, mikroscóposan csak néhány állatnál, s ott is igen enyhe elváltozásokat találtunk. További kísérleteinket, melyekről más helyen már ugyancsak beszámoltunk, a kísérleti arteriosclerosis iránt legérzékenyebb állatfajon, Leghorn kakasokon végeztünk. Ezek a vizsgálatok is azt mutatták, hogy significáns különbségek vannak az arteriosclerosis fokát illetően a cholesterin + olívaolaj, illetve a cholesterin + napraforgó olajjal kezelt csoportok között. Míg az első csoportnál (olivás csoport) minden állatnál és legnagyobbrészt makroscópos elváltozások voltak észlelhetők, addig a m második, tehát a napraforgós csoportnál, vagy egyáltalában nem jött létre arterioscleroticus elváltozás, vagy ha igen, úgy az lényegesen enyhébb volt. A kórosan fokozott lipoidértékű arterioscleroticus betegeknél végzett kísérleteinkről, melyeket Jáky Miklóssal végeztünk, beszámolónk már a múlt évben megjelent az O. H.-ban. Akkor 110 betegen végzett vizsgálatról számoltunk be, *— azóta ez a szám 200 fölé emelkedett —, akik mindegyike előrehaladott arteriosclerosisban szenvedett. Myocardialis infarctus utáni állapot, súlyos coronaria sclerosis, ill. peripheriás arteriosclerosisos manifestátiók miatt feküdtek osztályunkon. Ezeknél a napraforgóolajjal, vagy napraforgóolaj és disznózsír keverékével való főzés hatására a kóros serum lipoid értékek tartós normalizálását tudtuk elérni. A hazai étolaj, mely tiszta napraforgóolaj, kémiailag igen szerencsés összetételű, világviszonylatban is a legmagasabb ( 52—62%) linolsav tartalma van. Osztályunk keretében működő ambulanciánkon ezt a beteganyagot azóta is rendszeresen ellenőrizzük. Jelenleg 146 ambuláns beteg áll kezelésünk, ill. ellenőrzésünk alatt. E betegeket az osztályról való távozás előtt a később ismertetendő diaetás csoportok egyikébe osztjuk be. Egyenlőre három ilyen diaetás csoportunk van. Első csoport: — ezzel kezdtük vizsgálatainkat — zsírszegény diaetára van beállítva. Ez azt jelenti, hogy a betegek napi zsiradék felvételét 50 gr-ra korlátozzuk, ezen belül azonban a zsiradék minőségére vonatkozóan korlátozás nem áll fenn. Vagyis ezek a betegek az 50 gr-on belül bármiféle zsiradékot — disznó-, baromfizsírt, vajat, margarint — fogyaszthatnak. Második csoport: A zsiradék-felvételt 50 gr napraforgóolajban állapítottuk meg, vagyis a betegek sem zsírt, sem vajat, sem margarint nem fogyaszthatnak, ételeik napraforgóolajjal (étolaj) készülnek. Harmadik csoport: A napi összzsiradék itt is 50 gr, ennek %-a állati zsiradék, vaj, vagy margarin, '/3-a napraforgóolaj. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a betegek mindennap olyan ételt is fogyasztanak, mely napraforgóolajjal készül. A harmadik csoport diaetája nem önkényes elhatározás alapján lett így megállapítva, hanem azon tapasztalatok alapján, melyeket osztályunkon bentfekvő betegeknél a diaetával elért eredmények igazoltak. Ezzel a diaetával végzett vizsgálatok t. i. azt bizonyították, hogy a kórosan fokozott lipoidszint csökkentésére nem szükséges a tisztán napraforgóolajjal való főzés. Ugyanez a kiváló effektus elérhető akkor is, ha a táplálékkal felvett zsiradékmennyiség/3-a, de legalább i/1-e a többszörösen telítetlen zsírsavakat bőven tartalmazó napraforgóolajból áll. Ezen diaetás csoportokba válogatás nélkül soroltuk be azokat a betegeket, akik — mint már említettem —, coronaria syndromával, vagy peripheriás scleroticus manifestatiókkal állottak gyógykezelésünk alatt. Diaetás utasításokon kívül ezek a betegek természetesen a szokásos életmódi utasításokat és gyógyszeres előírásokat is megkapták. A betegeket bizonyos időközökben controll vizsgálatokra rendeljük be ambulantiánkra, amikor is a szükséges vizsgálatokat elvégezzük és ellenőrizzük állapotukat. Hasonló beteganyagnál zsírszegény diaetával elért eredményekről Morrison számolt be 27 eset kapcsán 5 év távlatából. Szabad diaetán élő csoportjával való összehasonlítás szerint, a zsírszegény diaetán csoport túlélési időtartama significánsan hosszabb volt. Lyons nagyobb beteganyagon hasonló eredményekről számolt be. Saját beteganyagunk sorsáról beszámolni még korai volna. Hosszú évek pontos megfigyelései fogják csak eldönteni, hogy a többszörösen telítetlen zsiradékokkal való táplálkozás a lipoidcsökkentő hatáson kívül egyéb eredményekre is vezet-e. Még csak néhány szót szeretnék szólni arról, helyes-e, szükséges-e az arterioscleroticus betegek táplálkozásának ilyen átállítása, vagy sem. Meg kell állapítani, hogy az erre vonatkozó álláspont egyáltalában nem egységes és sok ellentmondó irodalmi adat lelhető fel. Így, ahogy csak az utolsó ilyen