Orvosi Hetilap, 1962. szeptember (103. évfolyam, 35-39. szám)

1962-09-02 / 35. szám - Böszörményi Miklós: Adatok a hazai tbc epidemiológiai helyzet változásához

1636 ORVOSI HETILAP A járványtani láncnak tehát mindhárom ténye­zőjében jelentékeny változás következett be. E vál­tozások következtében a hazai tbc epidemiológiai helyzet globálisan is lényegesen megváltozott. 1. A gyermekkori megbetegedések száma, mely kizárólag fertőzésre vezethető vissza, rohamosan 1. táblázat A TBC-s megbetegedés gyakorisága a BCG oltott és nem oltott gyermeknépességben Csongrád megyében (1960.) csökken (2. ábra). Külön ki szeretnénk emelni, hogy a morbiditás csökkenése olyan időszakban követke­zett be, amikor a betegség kritériumait — különö­sen a gyermekkorban — sokkal szigorúbban ítél­jük meg, mint valaha, és így a friss infekciós aller­giát minden klinikai tünet nélkül is aktív gümő­­kór jelének tekintjük. A gyermekkori megbetegedé­sek csökkenő számát szépen demonstrálják Kováts Júlia (7) adatai, 150 krónikus kavernás beteg 218 kontakt gyermekéről (3. ábra). Ezekből az adatok­­­ból az is látható, hogy a­ fertőzőforrások fertőző­képességének gyógyszeres kezelés segítségével való csökkentése még nagyobb szerepet játszik a ked­vező eredményekben, mint a BCG-oltás. 2. táblázat 150 fibrocavernás fertőzőforrás 218 kontaktjának morbiditása 2. Csökken a felnőttkori morbiditás is, külö­nösen a fiatalabb korcsoportban. Az idősebb lakos­ság között a fokozódó lakosságszűrések következté­ben felfedezésre kerülő ismeretlen betegek ebben a korcsoportban még egyelőre elfedik a morbiditás csökkenését (4. ábra). E két kedvező megállapítás mellett meg kell említenünk epidemiológiai helyzetünk azon voná­ * * A közlemény megírása után nyilvánosságra ke­rült 1960. és 1961. évi adatok a gyermek- és felnőtt­morbiditás további csökkenéséről adnak számot (szer­ző.) •1 , 11 sait is, amelyek már távolról sem minősíthetők elő­nyösnek . 1. Az említett változás ellenére a nyilvántartott, tehát aktív tbc-s betegek száma még mindig igen magas. Jelenleg e számot 140 000-re tehetjük és a nyilvántartott betegek számának változását követve feltételezhető, hogy 1—2 évig ez a szám még semmi esetre sem fog csökkenni. Említettük már, hogy a 140 000 nyilvántartott beteg között a Koch-pozití­­vak száma mintegy 45 000. Azt is meg szeretnénk említeni, hogy e 45 000 fertőző beteg egy része — elsősorban kora miatt — sebészi gyógykezelésre nem alkalmas, másrészt e gyógyíthatatlan betegek által ürített baktériumok a legtöbb antituberku­­lotikummal szemben rezisztensek, így fertőzőképes­ségük kevéssé befolyásolható. A gyógyíthatatlan betegek számáról pontos statisztikával nem rendel­kezünk, de aligha tévedünk, ha ezt a számot mini­málisan 15 000-re tesszük. Az elmondottakhoz még azt is hozzá kell tennünk, hogy a gyógyíthatatlan 3. táblázat Budapest felnőtt kontaktmorbiditása 1960-ban betegek intézeti izolálása általában keresztülvihe­­tetlen, mert ágyainkat túlnyomó részt a gyógyít­ható betegek gyógykezelésére kell felhasználnunk, éppen azért, hogy ezekből ne váljanak gyógyítha­tatlan betegek és így ne szaporítsák a fertőző forrá­sok számát. Azt a tényt sem szabad figyelmen kí­vül hagyni, hogy tapasztalat szerint a gyógyíthatat­lan betegek egészségügyi kultúrája nem valami ma­­gas színvonalú és a szükségesnek tartott minimális higiénés rendszabályok is gyakran hiányoznak. 2. Az ismert betegek mellett hazánkban még jelentékeny számú ismeretlen beteget is feltétele­zünk. E tényt az eddig feltáratlan területen vég­zett lakosságszűrések kétségtelenül bizonyítják. Az ismeretlen betegek többnyire az idősebb korosztá­lyokból adódnak és elsősorban a vidéki lakosság­ban találhatók. Számukat 20 000-re becsüljük. Bár az ismeretlen betegek nagyrészt panaszt nem oko­zó, többé-kevésbé stacioner tüdőmegbetegedésben szenvednek, jelentőségük — mint fertőző gócok — mégsem elhanyagolható, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy — betegségük ismeretlen lévén — gyógykezelésben nem részesülnek, környezetüknek védelmet nem nyújtunk. 3. Bár — mint említettük — a felnőttkori mor­biditás csökkenőben van, az évente felfedezésre kerülő új betegek száma mégis igen magas, különö­sen ha ezt a számot pl. a csehszlovák vagy német adatokkal mérjük össze. Az 1960-ban nyilvántar­tásba vett új betegek száma meghaladta a 28 000-et és a betegek 25%-a már a felfedezés alkalmával Koch-pozitívnak bizonyult. I I Ebből Kor­csoport Gyermek­népesség száma Oltott Oltottakból nyilvt. beteg Nem oltott Nem oltottakból nyilvt. beteg Szám­a/opo Szám 011000 0­­3 18,00017,556 24 14 4448 180 4— 6 9,600 7,200 38 53 2,400 53 221 7 — 14 56,400 21,432 26 12 34,968 161 46 összesen c6 000 46,188 88 19 37,812 222 59 A fertőző forrás kezelése Adaequat Nem adaequat Korcsoport A kontakt Nem Tuber-BCG Nem Tuber-BCG kulin BCG kulin oltott negativ oltott negativ % 1 ..........4 1 1—3 .......... n 04 4 10— — 4-6 .......... 173 3 12 5 02 7 — 10 .......... 18 18 10 17 04 4 11-14 ......... 16 165 6 6 21 —1 összesen .... 72 0 41 23 45 © 30 17 Ebből beteg lett 1 (0,7 °/0) Ebből beteg lett 11 (13,4 p/o) Korcsoport Kontakt morbiditás 0/C00 ben Általános morbiditás °/000-ben ffi nő­­együtt fsi no együtt 15-29 44 66 56 30 32 31 30­ 49 43 31 36 33 25 29 50­­ 47 13 25 42 15 27

Next