Orvosi Hetilap, 1963. szeptember (104. évfolyam, 35-39. szám)
1963-09-01 / 35. szám - Sárkány Jenő: Budapest csecsemőhalálozásának alakulásáról. Miért marad el Budapest csecsemőhalálozása az ország fejlődésétől?
azok a csecsemők, akik megérik az első hét végét, Budapesten nem halnak meg nagyobb számban, mint Csehszlovákiában, sőt a 30 és 90 nap között még valamivel kisebb a veszteség fővárosunkban. Megállapíthatjuk, hogy Budapest hátránya kizárólag az első hét magas halálozásából származik. Csehszinván. Magyarország ______________ Szabolcs megye éppen ellentétes jelleget mutat a csecsemőhalálozás kor szerinti megoszlásában, mint Budapest. A megye halálozása az első napon, sőt az első héten is lényegesen jobb, mint Budapesté, de ez az előny már a 7. és 30. nap között elvész. A két görbe az 1. hónap végén kereszteződik és ettől kezdve Szabolcs megye görbéje meredeken esik, jelezve, hogy ezen a területen a késői halálozás igen nagy. Más vizsgálatokból tudjuk, hogy külső ártalmak, elsősorban infectiók, nemcsak a késői halálozásban játszanak domináló szerepet, hanem már a 7—30 napos időszakban is éreztetik hatásukat. Szabolcs megye 6 napon túli veszteségét, tehát döntően exogén ártalmakra, különböző fertőzésekre kell visszavezetni. Magyarország görbéje mintegy középhelyet foglal el Budapest és Szabolcs megye között. 1 hónapon belüli halálozása jobb a fővárosénál, az első év végén viszont a kettő között körülbelül a középen helyezkedik el. A 6. napnál leolvasható számok a halvaszülés és 6 napon belüli halálozás együttes nagyságát, tehát a perinatális halálozás arányszámát adják, a 364. nap metszőpontjában pedig a halvaszülés és a teljes évi halálozás összegét kapjuk meg. Ezek után vizsgáljuk meg, hogyan alakult Budapest csecsemőhalálozása 1938 óta, összehasonlítva Magyarország megfelelő adataival. Budapest csecsemőhalálozása a felszabadulás előtt lényegesen alacsonyabb volt, mint az országé, de ez a különbség fokozatosan csökkent, annyira, hogy ma már szinte egy magasságon állnak. Ennek a jelenségnek az okát, természetét csak akkor tudjuk meghatározni, ha a csecsemőhalálozás globális értékeit különböző szempontok szerint bontjuk és az egyes komponensek alakulását tanulmányozzuk. A csecsemőhalálozás globális értékének összehasonlítása arra alkalmas, hogy felhívja figyelmünket a fejlődés vagy stagnálás tényére, arra azonban nem, hogy magyarázatot is adjon e jelenség természetéről és okairól. Csak úgy ismerhetjük meg a különböző alakulás alapjait, lényegét, ha feltárjuk a csecsemőhalálozás összetételét, struktúráját. Ezek után hasonlítsuk össze Magyarország és Budapest csecsemőhalálozásának, valamint 6 napon belüli és 1—11 hónap közötti mortalitásának alakulását 1950. és 1960. év vetületében. A tábla tartalmazza a halálozás %-os értékei mellett az egyes értékek %-os csökkenését is, az 1950. évi szintet 100%-nak véve. A táblázatból láthatjuk, hogy 1950-től 1960-ig a csecsemőhalálozás hazánkban 44,5%-kal, Budapesten azonban csak 30,9%-kal csökkent. A csökkenés azért volt a fővárosban kisebb mértékű, mert 1. táblázat Budapest és Magyarország csecsemőhalálozásának alakulása 1000 élveszülöttre számítva 2. táblázat Magyarország és Budapest kor szerinti csecsemőhalálozásának alakulása 1000 élveszülöttre számítva Budapest ______________ Szabolcs m. 10 000 2. ábra. A fetoinfatitilis halálozás kor struktúrája. Elhalálozás a magzati élet 2. hete és az első életév vége között. 1948 1938 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 Budapest................ 86,0 74,6 69,9 66,7 72,6 71,0 58,9 60,5 55,0 54,0 54,8 48,2 46,7 46,1 Magyarország.............131,4 94,0 91,0 85,7 83,9 69,9 70,8 60,7 60,0 58,8 63,1 58,1 52,4 47,6 Cs. halálozás Cs. halálozás csökkenése index 1950* 100 6 napon belüli halálozás 6 napon belüli halálozás index 1950 · 100 1—11 hónap közötti halálozás 1 — 11 hónap közötti halálozás csökkenése index 1950 · 100 1950 1960 1950 1960 1950 1960 Budapest.......................... Magyarország.................... 66,7 85,7 46,1 47,6 30,9 44,5 30,6 26,3 30,5 22,1 0,3 16,0 28,1 44,7 11,2 20,2 60,1 54,8