Orvosi Hetilap, 1964. december (105. évfolyam, 49-52. szám)
1964-12-06 / 49. szám - Lukács Sándor: A gyakorlóorvos és a repülés I. A repülés élettani és kórélettani hatásai. A légi utazás orvosi problémái
ORVOSI HETILAP csak elviselhetők, de nem okoznak kellemetlenséget, vagy rossz közérzetet sem. Repülőorvosi szempontból a gyorsulásokat irány szerint megkülönböztetik, mert a különböző irányokban ható, azonos nagyságú gyorsulásokkal szemben a szervezet nem egyformán viselkedik. Gyakoriság szerint legtöbbször előfordul és ezért legjelentősebb az elsőként tárgyalt típus: a) A fejirányú gyorsulás (pozitív, régi nevén fej-lábirányú gyorsulás) Előfordulhat a test hossztengelyében felfelé irányuló egyenes vonalú, gyorsuló mozgásnál, de görbe vonalú mozgásnál is, a repülőgépen, vagy kísérleti körülmények között centrifugán, amikor a vizsgált személy feje a forgásközéppont felé irányul. A repülőgépen ülő személy azt érzi, hogy testsúlya kissé megnőtt. Teste már kb. 2 g hatására az ülésbe szorult. A vér ilyenkor tehetetlensége miatt az alsó testfélben gyűlik össze. A zsigerek is elmozdulhatnak. A szív felett a vérnyomás csökken, alatta megnő. A szív és az agy közötti véroszlop hydrosztatikai nyomása fokozódik. A szívnek nagyobb munkát kell végeznie, hogy e nagyobb hydrosztatikai nyomással szemben biztosítsa az agy és az érzékszervek vérellátását. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy a 30 cm magas véroszlop súlya esetleg többszörösére megnő, mintha nyakunk megnyúlott volna, és vele együtt a véroszlop magassága is. Gauer nagyon szellemesen ezt az állapotot a zsiráféhoz hasonlítja. A zsiráf szívének nívójában az artériás nyomás normális körülmények között is 200—300 Hgmm, hogy a véroszlop súlyával szemben az agyi vérkeringés megfelelő legyen. Műrepülésnél, amikor a p-hatás nagyon erős, a felső testfél vérellátása csökken és ennek megfelelően a központi idegrendszer és az érzékszervek kevesebb oxygent kapnának. Ilyenkor a központi idegrendszer vérszegénysége eleinte látási zavarokban nyilvánulhat. A látómező elé „szürke fátyol” ereszkedik, majd a hatás fokozásával a látótér teljesen elsötétül: „fekete fátyol” (black out). A látótér teljes elsötétülésével csaknem egy időben az öntudat is elveszhet. Ilyen nagymérvű fejirányú gyorsulás az utasforgalomban sohasem észlelhető (legfeljebb 1,3 g fordulhat elő). Az utas legfeljebb testsúlyának némi növekedését érzi. A zsigerek elmozdulásából származó visceralis reflexek hozzájárulhatnak a mozgásbetegség felléptéhez. b) A lábirányú gyorsulás. (negatív g, láb- fejirányú gyorsulás) Ez a legkellemetlenebb. Akkor fordul elő, ha a test hossztengelyében lefelé irányuló egyenes vonalú, gyorsuló mozgást végez, vagy ha görbevonalú repülésben műrepülés és centrifugán a kísérleti személy lába irányul a forgásközpont felé. Ilyenkor a vér a felső testrészbe tódul, a fejben feszítő fájdalom léphet fel. A látómezőre „vörös fátyol” borul. Embernél még műrepülés közben is a lábirányú gyorsulás megengedett felső határa 2,5 g. Az utasforgalomban ilyen hatásokkal sohasem kell számolni. c) A legkönnyebben elviselhető a mellirányú gyorsulás (transversalis antero-posterior g, supineg, mell-hát irányú gyorsulás) és a hátirányú gyorsulás (transversalis postero-anterior g, proneg, hát-mell irányú gyorsulás). Előfordul egyenes vonalú mozgásban, előre, illetőleg hátra történő haladás közben, vagy görbevonalú repülésben és centrifugán olyankor, amikor a kísérleti személy mellé, vagy háta fordul a forgásközéppont felé. Abból a tényből, hogy az ember e transversális gyorsulásokat viseli el legkönnyebben, érthető, hogy az űrhajósokat megközelítőleg fekvő helyzetben indítják útjukra (a rakéta menetirányára közel merőleges helyzetben). A gyorsulások okozzák a repülés egyik leggyakoribb kellemetlen hatását, a mozgásbetegséget. 2.a) ábra: 4 g mellett az ember vérnyomása a szív magasságában még éppen elegendő a szív és az agy közti véroszlop hydrosztatikai nyomásának (120 víz cm) ellensúlyozására és az agyi vérkeringés fenntartására. Kifejlett zsiráfon már 1 g mellett is a véroszlop hydrosztatikai nyomása ennek közel kétszerese Vérnyomás-görbék, felül a zsiráfé, alul az emberé, (mindkettő a szív magasságában) 2. ábra. Fejirányú gyorsulás (Gauer után)