Orvosi Hetilap, 1965. május (106. évfolyam, 18-22. szám)

1965-05-02 / 18. szám - Selye János: Calciphylaxia és calcergia

ORVOSI HETILAP 819 megfelelően a fej és a nyak kötőszövetei diffusan elmeszesednek. Ha FeCl2 helyett más provokáló ágenst (pl. CrCl2, CrCL, FeCL, vagy AICl3) adunk i. v., úgy a kiváltott mastocalciphylaxiás reakció ugyancsak lo­calis, vagy systemás lehet, attól függően, hogy a megfelelő mastocyta-kiürülést kiváltó ágenst sub­­cután, vagy systemásan fecskendeztük-e be. Ez más szóval annyit jelent, hogy a provokáló ágens intra­vénás alkalmazását megelőző sensibilizatio olyan reakciókészséget hozott létre, melynek alapján a mastocyták kiürülését mészlerakódás követi bár­hol, olyan körülírt területen, ahol a hízósejtek ki­ürülését kiváltottuk. Calcergia 1. — Localis calcergia. — Ha a patkánynak az említett calcergenek valamelyikét, pl. 200 mxg ólom­­acetátot fecskendezünk be, az injectio helyén a kö­tőszövetben 24 órán belül jelentős mészlerakódás jön létre (5. ábra). A hízósejtek látszólag nem vesz­nek részt a reakcióban. 2. — Systemás calcergia. — 10 mg Ph­acetát i. v. beadása után a máj hylusában és néha az ileo­­coecalis csatlakozás közelében, a coecumban is a kö­tőszövet elmeszesedése észlelhető (6. ábra). Felté­telezhető, hogy ezeken a helyeken az ólom könnyen kilép az érpályából és másodlagosan odavonzza a calciumot, ugyanúgy, mint localis calcergia esetén. A mastocytáknak ez esetben sincs kimutatható sze­repük. 3. — Localis mastocalcergia. — Ha az említett mennyiségű (esetleg kevesebb, pl. 5 mg) Pb-acetát i. v. injectiójával egy időben 2 mg dextrant is adunk subcytán, úgy a mészlerakódás a mastocyta-kiürü­lést kiváltó ágens alkalmazásának helyén jön létre (7. ábra). Hasonló locális calcergiás bőrreakciót ka­punk bármelyik eddig megvizsgált mastocyta-kiürü­lést kiváltó anyaggal (pl. 48/80, polymyxin, ovalbu­min, viomycin). A hízósejtek aktív szerepét a reak­cióban alátámasztja az a megfigyelés is, hogy Pir­­acetát i. v. alkalmazása után a dextránnal kezelt bőr alatti területen a hízósejtek granulumaiban hisztokémiai módszerekkel ólomszemcsék identifi­kálhatók. Ezek az ólommal bevont szemcsék másod­lagosan vonzzák oda a calciumot és a phosphatokat. A különböző calcergiás reakciók szintén négy, lényegében hasonló csoportba sorolhatók, a különb­ség mindössze az, hogy ebben az esetben nincs szükség valamely systemás meszesedést kiváltó ve­­gyülettel végzett előzetes sensibilizátióra. Cab­ergenek alatt olyan anyagokat értünk, me­lyek alkalmazásuk helyén mészlerakódást okoznak minden sensibilizáló előkezelés nélkül. Ide sorolha­tók pl. a PbCl2, BiCl3, CeCl3, ZnCLi, KMnO4 és ZnCl2. A calcergia tanulmányozására a legmegfele­lőbb vegyület az ólomacetát, miután hatásfoka ma­gas és toxicitása viszonylag alacsony. Ezért a calcer­gia különböző formáinak általános megbeszélésénél azokat a kísérleteket vettük alapul, melyeket ezzel a vegyülettel végeztünk. Előfordulhat — ugyanúgy, mint localis mastocalci-52* 1. Localis calciphylaxia 2. Systemás calciphylaxia 3. Localis mostocalciphylaxia 4. Systemás mastocalcipbylaxia ___ Sensibili sáló Sensibilisáló ágens per os (DHT) Provokáló ágens s. c. (FeCI2) Sensibilisáló ágens per os (DHT) Provokáló ágens i. v. (FeCI2) - Sensibilisáló ágens per os (DHT) Provokáló ágens i. v. (Fed,) Mastocyta­­kiürülést­­ki­váltó ágens s. c. (d­extrán) ágens per os (DHT) Provokáló ágens i. v.­­ (FeCI2) Mastocyta-kiür­ülést kiváltó ágens i. v. (d­extrán) 5. Localis calcergia 6 . Systemás calcergia 7. Localis mastocalcergia 8. Systemás mastocalcergia

Next