Orvosi Hetilap, 1965. október (106. évfolyam, 40-44. szám)
1965-10-03 / 40. szám - Petrányi Gyula: Az autoantitestek pathogenetikai szerepe
ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA ÜNNEPI ÉVFOLYAMA ALAPÍTÓJA: MARKUSOVSZKY LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 150. ÉVÉBEN / Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN DR. * DARABOS PÁL DR . FISCHER ANTAL DR. HIRSCHLER IMRE DR. « LEN ART GYÖRGY DR. . SÓS JÓZSEF DR. SZÁNTÓ GYÖRGY DR Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. Szerkesztő: BRAUN PÁL DR. Munkatársak: PAPP MIKLÓS DR. • FORRAI JENŐ DR 106. ÉVFOLYAM 40. SZÁM, 1965. OKTÓBER 3 Az autoantitestek keletkezésének kutatását hosszú ideig gátolta Ehrlich „horror autotoxikus” elmélete. Amikor viszont lassan kétségtelenné vált, hogy bizonyos körülmények között autoantitestek keletkezhetnek, ezeknek pathogenitása is mindjárt magától értetődőnek látszott. Mégis azok a kísérletek, melyek az autoantitestek közvetlen pathogen szerepét kívánták bizonyítani, ellentmondó eredményekre vezettek. Ahhoz, hogy az autoantitestek pathogen szerepét helyes megvilágításban lássuk, néhány bevezető megjegyzés szükséges. Az antitestek kötődése káros az antigénre, ill. az ezt hordozó rendszerre, de egy solubilis antigen,antitest komplexus esetleg másodlagosan káros lehet az antigéntől független rendszerre is. Antitest keletkezéséhez két tényező szükséges: egyrészt antigén, másrészt antitest-termelő sejt. Az antitesteket decentralizált komplex sejtrendszer, az immunsystéma (IS) termeli. Morfológiáját és funkcióit, fejlődéstanát, fiziológiáját és pathológiáját még csak most kezdjük megismerni. Biokémiailag az antitest (immunglobulin, lg) is és a kötődése is, biológiailag pedig a kötődés közvetlen és későbbi következménye is többféle lehet. Az immunsystémának két fő funkciós típusát ismerjük: az immunglobulin (antitest) termelést és a cellularis reakciót. A sérumfehérjeként található antitesteket részben plasmasejtek, részben nagy pyroninophil lymphoid sejtek termelik. Ez az »immunglobulin-termelő lymphoid-rendszer« valószínűleg származásában és fejlődésében is különbözik a celluláris típusú reakciókban szereplő »kis-lymphocytás rendszertől«, bár feltételezhető, hogy ezek az immunocyták is részben a bennük levő antitestek által fejtik ki specifikus hatásukat. Ezek a cellularis antitestek azonban e sejtekhez kötve maradnak és csak minimális mennyiségben kerülnek a serumba. (A kétféle lymphocytára vonatkozólag J. Bartha nemrég ugyanezen a helyen megjelent tanulmányát.) Antigen indukcióra általában több immunglobulin keletkezik, mint amennyi specifikus antitestként in vitro kimutatható. Immunglobulinok azonban nemcsak antigén indukcióra termelődnek, hanem preformáltan is. Az IS fiziológiás viszonyok közt is állandó működésben van: genetikusan determinált immunglobulinokat képez, subklinikus infekciókat — antigén-inzultusokat — kivéd, a somatikus mutációval képződő hibás autoantigéneket tünetmentesen eliminálja, és őrködik a szervezet egyéni speciális antigén-struktúrájának integritásán (Burnet). A preformált immunglobulinképzés egyik genetikusan determinált alapját képezi az egyén immunreaktivitásának, az antigén behatására jelentkező specifikus indukált antitest pedig már accomodációs-adaptációs reakciója a szervezetnek. Mindkettő fiziológiás funkció az ép IS részéről, még akkor is, ha a szervezetre némely antigen-antitest-reakció (AAR) esetleg káros (allergiás reakció, anaphylaxiás shock, transfúziós reakció). Az élő ép autológ antigendeterminánsú anyagokra a saját fiziológiás IS nem reagál. A félreértések elkerülésére nagyon figyelembe kell venni, hogy az antigen szót kétféle értelemben :■Valamint a nemzet, melynek története van, örömmel andalodik el múltján, s magának abból hazaszeretetet és tetterőt merít; úgy a magyar orvos is büszkébb önérzettel tekintene jelene és jövőjére, ha a történelem tükrében látja, hogy az úttörő elődök hosszú sora vonul el előtte, s hogy a hazai orvosi irodalmat koránt sem kezdeni, hanem az elődök nyomdokain folytatni kell.« (MARKUSOVSZKY 1861) Debreceni Orvostudományi Egyetem, II. Belklinika Az autoantitestek pathogenetikai szerepe Petrányi Gyula dr. Markusovszky Lajos születésének 150. évfordulójára, a szerkesztőség felkérésére írt tanulmány