Orvosi Hetilap, 1965. november (106. évfolyam, 45-48. szám)

1965-11-07 / 45. szám - Darabos Pál: Emlékezés November 7-re

ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK \ AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA ÜNNEPI ÉVFOLYAMA «ALAPÍTÓJA: MARKUSOVSZKY LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 150. ÉVÉBEN / Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN DR. . DARABOS PAL DR • TISCHER ANTAL DR. HIRSCHLER IMRE DR. * LE NA RT GYÖRGY DR. . SÓSJÓZSEFDR. SZÁNTÓ GYÖRGY DR Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. Szerkesztő: BRAUN PÁL DR. Munkatársak: PAPP MIKLÓS D R. . FORRAI JENŐ DR 106. ÉVFOLYAM 45. SZÁM, 1965. NOVEMBER 7 »Valamint a nemzet, melynek, története van, örömmel andalodik el múltján, s magának abból hazaszeretetei és tetterőt merít; úgy a magyar orvos is büszkébb önérzettel tekintend jelene és jövőjére, ha a történelem tükrében látja, hogy az úttörő elődök hosszú sora vonul el előtte, s hogy a hazai orvosi irodalmat koránt sem kezdeni, hanem az elődök nyomdo­kain folytatni kell.« (MAEKUSOVSZKY 1861) Emlékezés November 7-re 48 év telt el azóta, hogy zászlót bontott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és egy hatalmas világrésznyi országban széttörte az elnyomás bi­lincseit. Egy olyan uralom tartópilléreit, amely az önkény örökkévalóságát jelképezte. Az emberi életkor léptékével mérve fél évszázad jelentékeny idő, de a történelem évezredeinek vonulatában csak rövid lélekzetvétel. E történelmileg rövid idő­szak alatt Földünk alakot cserélt, létrejött a vilá­gon az első szabad ország, amelyben a hatalom érdekei a dolgozó tömegek érdekeivel azonosultak, amelyben az anyagi és szellemi javak közkinccsé váltak, amelynek forró embersége mindenki szá­mára biztosítja a munka, a szellemi erőkifejtés és az anyagi boldogulás lehetőségeit. Az első kizsák­mányolásmentes társadalom vonzása átjárta a vi­lágot és a második világháborút követően tovább lazultak a világot átfogó imperialista hegemónia kötelékei, létrejöttek a szocialista országok, s meg­indult a gyarmati rendszer széthullása. Alig öt évtized alatt a szovjet gazdaság és kultúra nagy magasságokba ívelt, a Szovjetunió nagytekintélyű hatalommá lett, a szovjet tudo­mány roppant fejlődésnek indult. A történelem­ben először szétfeszítette a nehézségi erők bilin­cseit, megnyitotta az űrhajózás korszakát. Az egy­kor elmaradt feudális jellegű államban az egész népre kiterjedő szocialista egészségügyi ellátást és 133 társadalombiztosítást valósított meg. Megalkotta a korszerű betegellátás tudományosan megalapozott, elméleti alapjait, a szocialista egészségügy alapel­veit, amelyet azóta évtizedek gyakorlata igazolt. Hagyománnyá vált életünkben, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlékét azzal ün­nepeljük: visszatekintünk megtett útunkra, s ke­ressük további előrehaladásunk módjait. 48 eszten­dőre visszatekintve, talán nem lesz felesleges, ha vázlatosan is megkeressük az orvostudomány, a be­tegség megelőzése és gyógyítása szerkezetében be­következett legfontosabb változásokat. Nem szólha­tunk e cikk keretében majd félévszázad orvostudo­mányi fejlődéseinek eredményeiről, a betegellátás szervezete fejlődéséről. Következtetések levonásá­hoz azonban úgy véljük lehetőséget adhat az orvos- tudomány és gyakorlat keretei megváltozásának felvázolása is. Az elmúlt évtizedekben az orvostudomány vi­haros fejlődésének, a természettudományok mind határozottabb érvényesülésének, hallatlan techni­kai fejlődésnek, mindezekből következőleg az or­vostudomány egyre nagyobb differenciálódásának voltunk és vagyunk tanúi. A középkorban kialakult kettéválás orvos és sebészre feltartózhatatlanul tovább folytatódott. Egy évszázada, hogy a sebészetből kivált a szemé­szet, majd az urológia, orthopaedia stb. Azóta tanúi

Next

/
Thumbnails
Contents