Orvosi Hetilap, 1965. november (106. évfolyam, 45-48. szám)
1965-11-07 / 45. szám - Darabos Pál: Emlékezés November 7-re
vagyunk a traumatológia elkülönülésének és önálló szervsebészeti ágak kialakulásának. A korszerű sebészet új tudományágak, illetve szakmák kialakítását is megkövetelte, pl. anaesthesiológia. Szűkebb sebészeti szakmák is tovább specializálódnak. A fogászaton belül pl. elkülönült a konzervatív fogászat, a protetika, szájsebészet, iskolafogászat. Ha lassabban is, de megindult a belgyógyászat differenciálódása is. Elsők között vált le és alakult önálló tudományággá a neurológia és a tbc-gyógyászat. Önállósult, egyesülve a szívsebészettel a cardiológia. A belgyógyászat nagy egészén belül kialakulóban van egyes szervek, szervrendszerek gyógyászatának elkülönülése: gastro-enterológia, pulmonológia, neurológia. Talán a gyermekgyógyászat őrzi a klasszikus klinikai ágak közül legtovább integritását. A fertőző betegek elkülönítésének szüksége fertőző kórházak létrejöttét, majd napjainkban új önállósult tudományág kialakulását eredményezte. A venerológia a régmúltban egyesülve a dermatológiával, a jelenben is megőrzött bizonyos önállóságot. A klinikai és elméleti szakágak kombinációja számos önálló szakmát hozott létre. Ezek közül említeném az onkológiát, allergológiát. A diagnosztikus eljárások fejlődése létrehozta a klinikai laboratóriumokat és röntgenlaboratóriumokat. Emellett működnek EKG-részlegek, létrejönnek EEG-laboratóriumok, kialakul az önállósuló bronchológia stb. A therápiás eljárások bővülése is szakágakat hoz létre: fizikotherápia, sugártherápia. A sokáig homogénnek tűnő hygiéne és epidemiológián belül kialakultak a kommunál-, üzem-, élelmezés-, és iskola hygiéne. Az egészségügyi ellátás kiterjesztése addig specializáltan el nem látott területekre ugyancsak új diszciplínák és gyakorlati ágak kialakulásához vezetett: iskolaegészségügy, üzemegészségügy, sportorvoslás. Szemünk előtt most van kialakulóban a klinikai epidemiológia és az óriási mértékben fejlődő gyógyszeripar szükségleteként a klinikai farmakológia. És sorolhatnánk még a végtelenségig. Magyarországon ma 31 tárgyból lehet szakorvosságot szerezni és e folyamatot még nem tekinthetjük lezártnak. Az orvostudomány művelése, a korszerű orvosi tevékenység ma már nem kizárólagosan az orvos és közvetlen segítőtársai dolga. Szükség van egyetemet végzett vegyészre és biokémikusra, matematikusra, statisztikusra, fizikusra, a legkülönbözőbb feladatokra specializált mérnökökre, pszichológusra és pedagógusra, könyvtárosra és dokumentátorra, nem is szólva a gazdasági szakemberekről. Emellett a korszerű gyógyítás mind nagyobb számú és képzettségű asszisztenciát követel meg. Ápolónők, általános- és részfeladatokra magasan képzett asszisztensek, adminisztratív munkaerők egyaránt nélkülözhetetlenek. Mindez együttvéve az orvos munkáját korszerűen épített és felszerelt intézmények széles körű hálózatába viszi be. Ez mint háttér, akkor is segíti az orvos munkáját, amikor egyedül áll a beteg ágya mellett, annak otthonában és mérlegeli a tennivalókat. Az orvostudomány és orvosi gyakorlat fejlődésének csak néhány vonását vázoltam fel, a korszerű orvostudomány és orvosi gyakorlat kereteiről szóltam csupán.Mégis úgy vélem, az elmondottak legalább két következtetés levonásához elégségesek. A korszerű orvostudomány alapján végzett orvoslás ma korszerűen kialakított egészségügyi ellátási szervezetet követel meg. Ennek a legfejlettebb gazdasággal bíró államok is csak különböző színvonalon tesznek eleget. A korszerű orvostudomány színvonalának megfelelő egészségügyi ellátás megszervezése minden ország számára horribilis feladatot jelent. Úgy vélem nem szorul bizonyításra, hogy az ország egész lakosságára kiterjedő magas színvonalú egészségügyi ellátás érdekében legtöbbet a szocialista országok tették. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom volt magvetője a tudomány és gyakorlat mind szorosabb és gyümölcsözőbb kapcsolatának, a pusztító népbetegségek elleni aktív küzdelem szervezeti alapjai megteremtésének, specializált kutató- és gyógyító-hálózatok kiépítésének, széles tömegekre kiterjedő szűrővizsgálatoknak és az egész lakosságra kiterjedő védoltási akcióknak, az egész népre kiterjedő, tudományosan megalapozott egészségügyi ellátásnak és társadalombiztosításnak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom szellemében megfogalmazott szocialista egészségügyi ellátás alapelvei azok, amelyek legjobban megfelelnek az orvostudomány fejlődése követelményeinek, amelyek következetes megvalósításával megfelelő keretet biztosíthatunk a korszerű betegellátásnak. A szocialista országok, köztük hazánk is hallatlan gazdasági és szellemi erőfeszítéssel törekszenek olykor évszázados elmaradottságuk kiegyenlítése mellett arra, hogy az orvostudomány fejlődésével lépést tartó egészségügyi ellátást teremtsenek. A magyar szocialista egészségügyi ellátás 20 esztendeje is ezt bizonyítja. A felszabadulást követően népünk a szovjet tapasztalatokat és vívmányokat szem előtt tartva kezdhetett hozzá a szocialista egészségügy alapjai megteremtéséhez. Az egészségügy állami feladattá, központi és területi irányítása pedig, az állami egészségügyi szolgálat keretében egységessé vált. A területi elv érvényesítése, a fejlődés a lakosság számára is egységessé és mind hozzáférhetőbbé tette az egészségügyi ellátást. Közegészségügyi-járványügyi hálózat építésével, a gondozók fejlesztésével, orvosi szemléletünk alakításával mind határozottabban érvényesül a szocialista egészségügy fontos alapelve a megelőzés és gyakorlati érvényesítése a megelőzés és gyógyítás összekapcsolása. Új szervezeti formák