Orvosi Hetilap, 1965. december (106. évfolyam, 49-52. szám)
1965-12-05 / 49. szám - Niederland,T. R.: Elváltozások a májban experimentális cardiomyofibrosisban
145* ORVOSI HETILAP 2307 összegezve tehát, az említett adatokból az a benyomásunik, hogy a kísérleti állatok mája a 8. hét végén viszonylag stabilizált biokémiai állapotba került, dacára annak, hogy az állatok mindvégig a kardiopathogén diétát fogyasztották. A májszövet légzése, melyet Krebs—Ringer-foszfát oldatban vizsgáltunk (5. ábra), ellentmond ennek a feltevésnek. A 8. hét végén a kísérleti állatok májszövetének oxigén fogyasztása szignifikánsan csökkent. Ha véglegesen összegezni akarjuk a kardiopathogén diéta hatását a májra, akkor a következő megállapításokat tehetjük. A kardiopathogén diéta, amely a szívizomban kezdetben nekrózist, majd a további hetek folyamán fibrózist okoz — anélkül, hogy a koronáriákon szklerózist idézne elő — jelentősen befolyásolja a máj biokémiai folyamatait is. A májban szteatózist idéz elő, mely mind biokémiailag, mind szövettanilag jól kimutatható. A szövettani lelet a 3. hét végén centroacinózus szteatózis képét mutatja. A biokémiai meghatározások az 1., 2. és 3. hét végén kifejezetten észterifikált zsírsav és koleszterol szaporulatot mutatnak ki. Az utolsó hetekben csak a koleszterol koncentráció szaporulata maradt tartós jellegű a kísérleti állatok májában. Az oxigén fogyasztás csökkenése a máj szövetben a 8. hét végén azt jelzi, hogy az adott diéta hatására a májban bizonyos fokú lézió jött létre. A diéta összetételének teoretikus analízise ahhoz a feltevéshez vezetett bennünket, hogy ilyen étrend nem lehet csak kardiopathogén. Egy olyan diétáról, amelyben hiányzik a kálium és magnézium, s amelyben a többi elektrolytek viszonyában oly nagy az aránytalanság, fel kell tételezni, hogy az organizmus minden szervének funkcióját befolyásolja. Eredményeink megerősítették föltevésünket és bizonyítják, hogy a kísérleteinkben alkalmazott diétát egészben pathogénnek (tehát nemcsak kardiopathogénnek) kell tartani. Ezt az álláspontunkat azért is hangsúlyozzuk, mert most folyó kísérleteink arra mutatnak, hogy az említett étrend hatására a vesében is bizonyos elváltozások jönnek létre. IRODALOM: 1. French, J. E.: Arch. Pat. 1952, 53, 485. — 2. Gvozdják, J., Niederland, T. R., Bachledová, E., Tomik, F., Fedorcaková, A. és Kramár, T.: Z. Kreisl.—Forsch. 1964 (a), 53, 512. — 3. Gvozdják, J., Niederland, T. R., Bachledová, E., Tomik, F., Fedorcaková, A. és Kramár, T.: Cor et Vasa. 1964 (b), 6, 153. — 4. Gvozdják, J., Niederland, T. R., Bachledová, E., Tomik, F., Fedorcaková, A., Kramár, T.: Cor et Vasa. 1964 (c), 6, 159. — 5. Hartroft, W. S., O’Neal, R. M.: Amer. J. Cardiol. 1962, 9, 335. — 6. Lee, Y. C. P., King. — 7. Selye, H.: The Chemical Prevention of Cardiac T. J., Vischer, M. B.: Amer. J. Physiol. 1960, 198, 981. Necrosis. Ronald Press, New York. 1958. — 8. Sós, J., Gáti, T., Kemény, T., Rigó, J., Budavári, J.: Acta med. Acad. Sci. hung. 1960, 16, 189. — 9. Wilgram, G. F.: Proc. Soc. Exp. Biol. Med. 1958, 99, 496. 4. ábra 5. ábra ülő,1 mg szárazanyag