Orvosi Hetilap, 1966. december (107. évfolyam, 49-52. szám)

1966-12-04 / 49. szám - Bach Imre: A konyhasó az emberi táplálkozásban

ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Alapította: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN DR * DARABOS PÁL DR. . FISCHER ANTAL DR. • HIRSCHLER IMRE DR. LENART GYÖRGY DR * SÓS JÓZSEF DR * SZÁNTÓ GYÖRGY D R. Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. . Szerkesztő: BRAUN PÁL DR. Munkatársak: PAPP MIKLÓS DR. * FORRAI JENŐ DR. 107. ÉVFOLYAM 49- SZÁM, 1966. DECEMBER 4. Péterfi S. u. Kórház (Igazgató: Gortvai György dr.) „B” belosztály (főorvos: f Bach Imre dr.) A konyhasó az emberi táplálkozásban f Bach Imre dr. Civilizált társadalmunkban természetesnek tartjuk az ételek sózását, azaz konyhasó hozzáadá­sát táplálékunkhoz. Felmerül azonban a kérdés: vajon nem fedezné-e a tápanyagok természetes só­tartalma az ember-fiziológiás nátriumszükségletét? E kérdés tisztázása már azért is fontos, mert a táp­lálék nátriumtartalmának megszorítása, az ételek sózásának mellőzése, valamint nátrium depletio előidézése gyógyszerekkel nagyon jelentős a hyper­tonia betegség korszerű kezelésében és oedemás állapotokban. Számos adatunk van arra vonatkozólag, hogy egyes primitív népek nem ismerik a konyhasót, sőt, ha ismerik, akkor sem használják. Már Homérosz (14) is említ az Odüsszeiában népeket, amelyek nem ismerték a konyhasót. „. . . bolyongjál, míg olyanokhoz nem jutsz, kik tengert sose láttak, s ételüket sem eszik megsózva a tengeri sóval:” (Devecseri ford.) Egy francia etnográfus, Lapique (17) Salustiust idézi, aki szerint a numídiaiak nem használtak sót: „neque salem, neque alia irritamenta gulae quaere­bant”. Bunge (5, 6) több közleményében foglalko­zott a konyhasó fogyasztással. Szerinte azok a nép­törzsek, amelyek nomád életet élnek és főleg hús­sal táplálkoznak, nem használnak konyhasót, ezzel szemben a földműveléssel foglalkozó népeknek szükségük van a táplálékhoz adott konyhasóra. Munkáiban számos útleírást és személyes közlést idéz, amelyek szerint sok szibériai néptörzs egyál­talában nem ismeri a sót. Hivatkozik például Geor- gi (12) 1776-ban, valamint Schrenck (24) 1848-ban megjelent útleírásaira, amelyekben olyan népeket említenek, amelyek nemcsak hogy nem ismerik a sót, hanem utálattal fogyasztják a felkínált sózott ételt. Ugyancsak utazók adatai alapján érdekes tör­1 ténetet beszél el Bunge (5, 6) a kamcsatkaiakról. Az ott élő emberek főleg hallal táplálkoztak, ame­lyeket részben levegőn szárítottak, részben nagy gödrökben tároltak, ahol az egész készlet bűzlő, ko­csonyás anyaggá alakult át. Ez az európaiak szá­mára élvezhetetlen és bizonyára egészségtelen étel volt a kamcsatkaiak kedvenc csemegéje. E táplá­lék egészségtelensége miatt az akkori, körülbelül száz év előtti orosz kormányzat elrendelte, hogy a halakat sózni kell. Az egyik kikötőben sót termelő berendezést is létesítettek, ahol a tengervízből ál­lították elő a sót, és nagyon olcsón árusították a kamcsatkaiaknak. A lakosság kényszerű engedel­mességből sózta a halakat, de megenni nem bírta, és nemrégen még éltek öreg emberek, akik az ak­kori idők „rettenetes szenvedéseiről” meséltek. A kormányzat végül is kénytelen volt visszavonni a kivihetetlen rendeletet. Megemlítem még Midden­dorf (22) útleírását, aki a Jenyiszej és Léna között lakó törzsekről írta, hogy főleg rénszarvas-húst és halat fogyasztanak, de sót nem használnak, annak ellenére, hogy korlátlan mennyiségben rendelkezé­sükre áll. E helyütt megjegyzem még, hogy Defoe (9) Robinsonja is megkínálta szolgáját sózott étel­lel, de Péntek kiköpte, amikor pedig Péntek kínál­ta meg gazdáját a maga készítette sótalan étellel, Robinson nem bírta azt elfogyasztani. Bár a civilizáció az egész földön elterjesztette az ételek sózását, Lehmann (18) már 1853-ban arra a következtetésre jutott, hogy a só hozzáadása a természetes tápanyagokhoz fölösleges, és Dahl sze­rint (8) még ma is vannak néptörzsek, amelyek só nélkül élnek. Három ilyen népcsoportot említ, amelyek éghajlatilag és kulturálisan is egészen kü­lönböző feltételek között élnek: az eszkimók, az északkelet amerikai indiánok és a Tanzániában élő maszai négerek. Ugyancsak nagyon érdekesek Mann-nak és társainak (19, 20) megfigyelései Tan­►. Kö;«vtÜU *)

Next

/
Thumbnails
Contents