Orvosi Hetilap, 1967. május (108. évfolyam, 19-22. szám)

1967-05-07 / 19. szám - Szabó Zoltán - Solti Ferenc - Nemes Attila - Iskum Miklós: A pacemaker therapia problémái, eredményei, lehetőségei

1* ORVOSI HETILAP Az operált betegeink kórlefolyását és az előfor­dult szövődményeket az 1. táblázat demonstrálja. Tizennégy betegünk kórlefolyása lényegében zavartalan volt, 4 esetben észleltünk komolyabb szövődményt, 2 beteget pedig elvesztettünk. Egyik betegünk halálát az okozta, hogy a műtét után né­hány órával a jobb kamrába vezetett katheterelekt­­róda visszacsúszott a jobb pitvarba, így a kamrák elektromos stimulálása megszűnt s a szív saját rhythmusa nem tért vissza. Ez esetben az Elema 139-es készülék unipolaris, igen vékony, erősen fle­xibilis elektródját használtuk, amely véleményünk szerint, szemben a más típusú elektródákkal, köny­­nyebben mozdulhat ki a kamra árteréből. E typust azóta sem használjuk, mert részben bevezetése is nagyobb nehézséggel jár, részben pedig a leírt szö­vődményt is könnyebben hozhatja létre. Második betegünk hat nappal a műtét után halt meg. Mivel az irodalomban hasonló, halállal végző­dő szövődményt nem közöltek, esetünket alábbiak­ban részletesebben ismertetjük. D. I., 65 éves férfit 1965. XII. 14-én vettük fel osz­tályunkra. Egy évvel ezelőtt infarctus myocardii dia­gnózissal belgyógyászati osztályon kezelték. Fél év óta eszméletvesztéses rohamai voltak, melyek az utóbbi időben halmozódtak. Szívműködése lassú. Cukorbeteg­sége miatt Bucarbant szedett. Hypertoniás, EKG: teljes pitvar­kamrai blockot mutatott, 32-es kamrai, 96-os pit­vari frequenciával. 1965. XII. 15-én Elema 139 typusú pacemaker se­gítségével intracardialis elektródával stimulálást kísé­reltünk meg. A szív a pacemaker ingerlésére nem rea­gált. 1965. XII. 17-én intratrachealis narcosisban bal oldali thoracotomiából Chardack-Greatbatch typusú pacemakert implantáltunk a szívizomzatba rögzített elektródákkal. A szív átvette a pacemaker által vezé­relt rhythmust (72/min). 2. ábra 4. ábra 867

Next