Orvosi Hetilap, 1967. október (108. évfolyam, 40-44. szám)
1967-10-01 / 40. szám - Szarvas Ferenc: Az idült májgyulladás klinikumának időszerű kérdései
ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Alapította: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN DR . DARABOS PAL DR . FISCHER ANTAL DR. . HIRSCHLER IMRE DR. LÉNÁRT GYÖRGY DR . SÓS JÓZSEF DR . SZÁNTÓ GYÖRGY DR. Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. * Szerkesztő: BRAUN PÁL DR. Munkatársak: PAPP MIKLÓS DR. * FORRAI JENŐ DR. 108. ÉVFOLYAM 40. SZÁM, 1967. OKTÓBER 1. Szegedi Orvostudományi Egyetem, I. sz. Belgyógyászati Klinika (igazgató : Julesz Miklós dr.) Az idült májgyulladás klinikumának időszerű kérdései* Szarvas Ferenc dr. A chronikus hepatitis fogalma A chronikus hepatitisről szóló fejtegetéseinket azzal kellene kezdeni, hogy tisztázzuk, mit értünk ezen elnevezés alatt. Definíciószerű, szabatos választ nehéz adni erre a kérdésre. A chronikus hepatitis gyűjtőfogalom. Általában azokat a klinikailag idült lefolyású májbetegségeket nevezzük így, ahol a májban többé vagy kevésbé kifejezett parenchymasejt-laesio mellett, idült gyulladásra jellegzetes sejtes infiltratio található, rendszerint Kupffer-sejthyperplasiával és kötőszövet-szaporulattal, de a májcirrhosisnak sem klinikai (24), sem morfológiai (2) jelei nincsenek meg. Popper (32) a Gastroenterologyban nemrégiben megjelent „What is chronic hepatitis” című szerkesztőségi cikkében öt szempont figyelembe vételét tartja szükségesnek; ezek: a klinikai kép, a morfológiai elváltozások, az aetiologia, a pathogenesis és a cirrhosishoz való viszony. Közülük az első kettőt elég jól ismerjük. Az aetiológiát illetően a víruseredet, megfelelő serológiai vagy virológiai módszer hiányában, nem bizonyítható; a folyamat elindításában, legalábbis az ún. secundaer chronikus hepatitis esetében, csaknem biztosra vehető a heveny vírushepatitis oki szerepe, ha később már vírus nélkül, önállósultan progrediál is a betegség. A pathogenesist illetően az immunmechanismus került előtérbe (6, 14, 17, 18). A chronikus hepatitis cirrhosissá fejlődésének kulcsfontosságú kérdése még nyitott. Tény, hogy bizonyos chronikus hepatitis esetek viszonylag gyorsan átmennek cirrhosisba, míg mások — és szerencsére ez a többség — nem mutatnak ilyen hajlamot. A felosztás problémája Ha a Popper által postulált szempontokat alkalmazzuk az idült májgyulladásban szenvedő betegekre, akkor teljesen világos, hogy nem egységes kórképről, hanem betegségcsoportról van szó, és így természetszerűleg adódik a felosztás kérdése. E téren az irodalom nem egységes. Ez egyrészt abból adódik, hogy nehéz elhatárolni a szorosan vett chronikus hepatitiseket a hasonló klinikai képpel járó olyan idült májbetegségektől, amelyekben van ugyan gyulladás a májban, de az valamilyen ismert alapbántalom következménye. Ilyen pl. zsírmájban a Kalk-féle II. stádium (38), a haemochromatosis praecirrhotikus fázisa, a cholangiohepatitis, és a reactiv nem specifikus interstitialis chronikus hepatitis. Kialakult cirrhosisban is sokszor van kifejezett idült gyulladás, mégsem szoktuk chronikus hepatitisnek nevezni. Másrészt a szorosan vett chronikus hepatitis egyes formái között is gyakoriak a fedések, és az egymásba való átmenet. A következő összeállítás a szűkebb értelemben vett chronikus hepatitis csoportba sorolható kórképeket tünteti fel a tökéletesség igénye nélkül. Secundaer és primaer chronikus hepatitis latens és aktív szak, gyors progressiójú és lassú progressiójú alak. Recurráló idült hepatitis Persistáló hepatitis Splenomegaliás idült hepatitis Májfibrosis (inaktív) A primaer chronikus hepatitis különleges formái: Lupoid hepatitis Menopausában levő nők hepatitise * A Magyar Gastroenterológiai Társaság nagygyűlésén (Parádfürdő, 1967) elhangzott referátum alapján.