Orvosi Hetilap, 1969. március (110. évfolyam, 9-13. szám)

1969-03-02 / 9. szám - Sáfrány László - Balázs Márta - Márton István: Primaer májrák

ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Alapította: MARKUSOVSZKY LAJOS , 1857-ben Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN D R. * DARABOS PÁL D R. * FISCHER ANTAL D R. * HIRSCHLER IMRE D R. LENART GYÖRGY DR. * SÓS JÓZSEF DR. * SZÁNTÓ GYÖRGY DR. Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. * Szerkesztő: BRAUN PÁL D­R. Munkatársak: PAPP MIKLÓS D­R. * FORRAI JENŐ D­R. * HÍDVÉGI JENŐ no. ÉVFOLYAM 9. SZÁM, 1969. MÁRCIUS 2. Budapesti Orvostudományi Egyetem, I. Belklinika (igazgató: Magyar Imre dr.), Orvostovábbképző Intézet (igazgató: Kádár Tibor dr.), Kórbonctani és Kórszövettani Tanszék (tanszékvezető: Lapis Károly dr.*) Primaer máj­rák Klinikai és pathológiai megfigyelések 74 eset alapján Sáfrány László dr., Balázs Márta dr. és Márton István dr. A primaer májrák (p. m.) Afrika és Ázsia egyes területein, elsősorban a színesbőrű lakosság köré­ben gyakori betegség, néhol az összes malignus tu­morok 90%-át teszi ki, Amerikában és Európában lényegesen ritkábban fordul elő (1, 2). Tanköny­veinkben ritka betegségként említik, az orvosok köztudatában is így él. Élőben ritkán ismerik fel, többnyire csak bencseletben szerepel. Schwartz (3) szerint az USA-ban mindössze 11%-ban állítanak fel helyes ante mortem diagnózist. Különböző szer­zők szerint a p. m. 50—100%-ban cirrhosis talaján fejlődik ki, ez magyarázza, hogy a két halálos kime­netelű betegség elkülönítése, ill. a p. m. helyes kór­­ismérése sokáig csupán elméleti jelentőségűnek lát­szott. A műtéttel eredményesen gyógyított esetek egyre nagyobb száma (4, 5, 6, 7) azonban a korai diagnózist már ma is és a jövőben méginkább, fon­tossá teszi. Az utolsó évtizedben feltűnően nő világszerte a p. m.-ban megbetegedettek száma. A túlnyomó­­részt pathológiai közlemények (8, 9, 10, 11) mellett nagyszámú sebészi (4, 5, 6, 7, 13, 14) és viszonylag kevés belgyógyászati munkával (15, 16, 17, 18, 19) találkozunk, feltehetően annak következtében, hogy a p. m. a sebészi therápia számára hozzáférhető be­tegséggé vált. MacDonald (9) a Boston City Hospi­tal boncolási anyagában a p. m. gyakoribbá válását észlelte Mallory (20) ugyanezen intézetből szárma­zó régebbi adataival történt összehasonlítás alapján. Európában elsőnek Elkington, McBrien és Spencer (21), hazánkban Kendrey "(10, 22) hívta fel erre a jelenségre a figyelmet. A betegség statisztikailag szignifikáns abszolút megszaporodásáról van szó, ami a cirrhosisok számának általánosan észlelt nö­vekedésével és talán még azzal függ össze, hogy az ésszerűbb étrend, az aktív fázisok és az életet ve­szélyeztető szövődmények (coma, vérzés) kivédésé­vel a cirrhosisos betegek magasabb kort érnek el. Saját vizsgálataink Beteganyag Megfigyeléseink alapját az Orvostovábbképző Intézet 1960—1967 közötti boncolási anyaga (48 eset), a BOTE I. sz. Belklinikáján 1965—1967 között megfigyelt és a BOTE II. sz. Kórbonctani Intézeté­ben boncolt (12 eset), valamint az I. sz. Belkliniká­ra Budapest különböző kórházaiból konziliáriusi vizsgálatra küldött, majd tovább megfigyelt bete­gek (14 eset) szolgáltatták. Vizsgálatainkat azért tartjuk közlésre érdemesnek, mert a nagyszámú esetet mindössze 8 év alatt észleltük, ami egységes Eset 1. táblázat. 74 primaer májrákos beteg kor szerinti megoszlása. * Jelenlegi munkahely: Budapest Orvostudományi Egyetem I. Kórbonctani és Rákkutató Intézet.

Next