Orvosi Hetilap, 1969. március (110. évfolyam, 9-13. szám)
1969-03-02 / 9. szám - Sáfrány László - Balázs Márta - Márton István: Primaer májrák
szemléletben történő feldolgozást tesz lehetővé. 27 esetben végezhettünk laparoskopiás, 19 esetben biopsiás vizsgálatot. A májpunctatum histológiai, cytológiai és cytochemiai vizsgálatán kívül 11 esetben elektronmikroszkópos vizsgálatra is sor kerülhetett. Ez utóbbi vizsgálatok külön dolgozat tárgyát képezik. A 74 betegből 60 férfi és 14 nő. A betegek életkora 33 és 82 év közötti, átlagosan 65 év (1. táblázat). Klinikai és laboratóriumi adatok: A leggyakoribb panaszokat, az észlelt klinikai tüneteket és jeleket, valamint a laboratóriumi vizsgálatok adatait táblázatokban foglaljuk össze (2., 3., 4. táblázat). 37 beteg anamnesisében szerepel rendszeres alkoholfogyasztás, 10-ben hepatitis, 6-ban kezelt lues, 6-ban cholecystektomia, 5-ben resectio ventriculi. Amint a táblázat adataiból látható, leggyakoribb panasz az étvágytalanság, fogyás, hasi fájdalom és puffadás volt, de nem ritkán előforduló sárgaság és láz néha vezető tünetté lépett elő. A fizikális jelek között első helyen a többnyire igen jelentős máj nagyobbodást említjük, mely jóformán sohasem hiányzik; a máj felszíne gyakran dudoros, kemény, egyenetlen. Minél hosszabb időt érnek meg a betegek, annál gyakrabban észlelhetjük a sejtes és sárgaság megjelenését is. A nyelőcső-varix vérzése és a coma többnyire terminálisan keletkezik és közvetlen halálok. Feltűnően gyakran jött létre a tumor spontán rupturája halálos kimenetelű hasűri vérzéssel. P. m.-ra jellemző specifikus laboratóriumi vizsgálattal nem rendelkezünk ugyan, de amint a táblázatból is látható, hangsúlyozni kell a serum alkalikus phosphatase aktivitásának és a bromsulphtalein retentiónak gyakori növekedését, a prothrombin- és a serum albumin-tartalom csökkenését. Az ascites vizsgálata többnyire nem ad támpontot, mert tumorsejtek ritkán mutathatók ki, minthogy peritoneális metastasisok csak kivételesen képződnek (a boncolások során mindössze egy esetben észleltük). Amint a fentiekből kiderül, p .m.-ra akkor gondolunk, ha egy cirrhosisos beteg állapotában gyors rosszabbodás kezdődik, esetleg szokatlan tünetek keletkeznek. A fent részletezett vizsgálatok gyanúnkat megerősíthetik, de a biztos diagnózishoz speciális, többnyire eszközös vizsgálatokat kell igénybe vennünk. Diagnosztikus módszerek Az irodalom áttekintése alapján a diagnózis felállításában az alábbi vizsgáló eljárásoktól várható a legjobb eredmény: májscintigraphia (kolloidális 198A), "mTc, jelzett bengálvörös, újabban 69mZn), splenoportographia, selectiv arteriographia, percutan biopsia, laparoskopia célzott biopsiával (23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30). Az izotóp és röntgen módszereket csak elvétve alkalmaztuk, így nem rendelkezünk kellő tapasztalattal ahhoz, hogy értékükről véleményt alkothassunk. Elvileg közös hátrányuk azonban az, hogy csak bizonyos nagyságú tumor kimutatását teszik lehetővé és csak indirekt bizonyítékkal szolgálnak. A vakbiopsia „találati valószínűsége” alig 50%, azaz ennyi esélyünk van arra, hogy a gócot eltaláljuk. Laparoskopiával és célzott biopsiával értékes tapasztalatokat szerezhetünk. Ezeket részletesebben ismertetjük, mert az angolszász irodalom alig említi (18) és a laparoskopiáról írt nagyobb monográfiákban is szembetűnően kevés adatot olvashatunk a p. m. diagnosztikájáról. Kaik és Wildhirt (31) alig tesz említést róla, Wildhirt (32) 6100 vizsgálat alapján írt monográfiájában mindössze 11 esetről számol be, Wittman (33) könyvében mindössze egy esetet ismertet és a betegséget rendkívül ritkának tartja. Pergola és mtsai (34) szép munkában számolnak be a p. m. laparoskopiás képéről 7 beteg vizsgálata alapján. 74-ből 27 betegen végeztünk laparoskopiás vizsgálatot, 19 esetben célzott biopsiával kiegészítve. P. m.-ra jellemző egységes makroskopos képről nem szólhatunk, de jellemzőnek tartjuk a többnyire postnekrosisos típusú (az egyes regenerációs göbök nagysága különböző, több babnyi diónyi göb, közöttük feltűnően mély kötőszövetes sulcusok) cirrhosisos májban virágágyszerűen kiemelkedő szigetek jelenlétét. Ezek környezetüknél világosab- 2. táblázat 74 primaer májrákos beteg anamnezisének adatai Igen Tünet esetben %-ban Nem Fogyás........................................... Étvágytalanság ............................... 1 61 82 13 ............ 55 74 19 Puffadás ...................................... ............ 1 53 72 21 Fájdalom...................................... ............ 50 67 24 Sárgaság ...................................... ............ 1 20 27 54 Hányás ......................................... ................ 19 26 55 Vérzés ................................... ............ 1 18 24 56 Láz.................................................. 12 16 62 3. táblázat 74 primaer májrákos beteg fizikális vizsgálatának adatai Tünet Észlelhető Hiányzik esetben% Hepatomegalia............................................ 71 963 Ascites............................................................ 47 64 27 Interus ............................................................ 34 (15 termin.) 46 40 Coma .............................................................. 30 (24 termin.) 41 44 Csillagnaevusok ......................................... 29 39 45 Splenomegalia.............................................. 27 38 47 4. táblázat 74 primaer májrákos beteg laboratóriumi vizsgálatainak adatai Vizsgálat Átlag Kóros Norm. Nincs adat Megjegyzés Vérsejtsüllyedés. . . 45 mm 58 16_ Haemoglobin .... n g% 659 3 esetben Kolloid és labilitási próbák 51 23 hyperchromia (17 g%) Se. albumin .......... 3.1 g% 38 24 12 Se. globulin............ 4,2 g% 40 22 12 kryoglobulin GOT......................... 62 K. E 38 24 12 4 eset, 6 g% felett 7 eset Aik. phosphatase . 14 KA E 40 11 23 BSP retentio .... 25% 354 35 Prothrombin.......... 58% 48 10 16