Orvosi Hetilap, 1969. március (110. évfolyam, 9-13. szám)

1969-03-02 / 9. szám - Sáfrány László - Balázs Márta - Márton István: Primaer májrák

szemléletben történő feldolgozást tesz lehetővé. 27 esetben végezhettünk laparoskopiás, 19 esetben bio­­psiás vizsgálatot. A májpunctatum histológiai, cy­­tológiai és cytochemiai vizsgálatán kívül 11 esetben elektronmikroszkópos vizsgálatra is sor kerülhetett. Ez utóbbi vizsgálatok külön dolgozat tárgyát képe­zik. A 74 betegből 60 férfi és 14 nő. A betegek élet­kora 33 és 82 év közötti, átlagosan 65 év (1. táb­lázat). Klinikai és laboratóriumi adatok: A leggyakoribb panaszokat, az észlelt klinikai tüneteket és jeleket, valamint a laboratóriumi vizs­gálatok adatait táblázatokban foglaljuk össze (2., 3., 4. táblázat). 37 beteg anamnesisében szerepel rend­szeres alkoholfogyasztás, 10-ben hepatitis, 6-ban kezelt lues, 6-ban cholecystektomia, 5-ben resectio ventriculi. Amint a táblázat adataiból látható, leggyako­ribb panasz az étvágytalanság, fogyás, hasi fájda­lom és puffadás volt, de nem ritkán előforduló sárgaság és láz néha vezető tünetté lépett elő. A fi­zikális jelek között első helyen a többnyire igen jelentős máj nagyobbodást említjük, mely jóformán sohasem hiányzik; a máj felszíne gyakran dudoros, kemény, egyenetlen. Minél hosszabb időt érnek meg a betegek, annál gyakrabban észlelhetjük a sejtes és sárgaság megjelenését is. A nyelőcső-varix vérzése és a coma többnyire terminálisan keletkezik és köz­vetlen halálok. Feltűnően gyakran jött létre a tumor spontán rupturája halálos kimenetelű hasűri vér­zéssel. P. m.-ra jellemző specifikus laboratóriumi vizs­gálattal nem rendelkezünk ugyan, de amint a táb­lázatból is látható, hangsúlyozni kell a serum al­­kalikus phosphatase aktivitásának és a bromsul­­phtalein retentiónak gyakori növekedését, a pro­thrombin- és a serum albumin-tartalom csökkené­sét. Az ascites vizsgálata többnyire nem ad tám­pontot, mert tumorsejtek ritkán mutathatók ki, minthogy peritoneális metastasisok csak kivétele­sen képződnek (a boncolások során mindössze egy esetben észleltük). Amint a fentiekből kiderül, p .m.-ra akkor gon­dolunk, ha egy cirrhosisos beteg állapotában gyors rosszabbodás kezdődik, esetleg szokatlan tünetek keletkeznek. A fent részletezett vizsgálatok gya­núnkat megerősíthetik, de a biztos diagnózishoz speciális, többnyire eszközös vizsgálatokat kell igénybe vennünk. Diagnosztikus módszerek Az irodalom áttekintése alapján a diagnózis felállításában az alábbi vizsgáló eljárásoktól vár­ható a legjobb eredmény: májscintigraphia (kolloi­­dális 198A), "mTc, jelzett bengálvörös, újabban 69mZn), splenoportographia, selectiv arteriographia, percutan biopsia, laparoskopia célzott biopsiával (23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30). Az izotóp és röntgen módszereket csak elvétve alkalmaztuk, így nem rendelkezünk kellő tapasztalattal ahhoz, hogy érté­kükről véleményt alkothassunk. Elvileg közös hát­rányuk azonban az, hogy csak bizonyos nagyságú tumor kimutatását teszik lehetővé és csak indirekt bizonyítékkal szolgálnak. A vakbiopsia „találati va­lószínűsége” alig 50%, azaz ennyi esélyünk van arra, hogy a gócot eltaláljuk. Laparoskopiával és célzott biopsiával értékes tapasztalatokat szerezhe­tünk. Ezeket részletesebben ismertetjük, mert az angolszász irodalom alig említi (18) és a laparo­­skopiáról írt nagyobb monográfiákban is szembe­tűnően kevés adatot olvashatunk a p. m. diagnosz­tikájáról. Kaik és Wildhirt (31) alig tesz említést róla, Wildhirt (32) 6100 vizsgálat alapján írt mono­gráfiájában mindössze 11 esetről számol be, Witt­­man (33) könyvében mindössze egy esetet ismertet és a betegséget rendkívül ritkának tartja. Pergola és mtsai (34) szép munkában számolnak be a p. m. laparoskopiás képéről 7 beteg vizsgálata alapján. 74-ből 27 betegen végeztünk laparoskopiás vizsgálatot, 19 esetben célzott biopsiával kiegészít­ve. P. m.-ra jellemző egységes makroskopos képről nem szólhatunk, de jellemzőnek tartjuk a többnyi­re postnekrosisos típusú (az egyes regenerációs gö­­bök nagysága különböző, több babnyi­ diónyi göb, közöttük feltűnően mély kötőszövetes sulcusok) cir­rhosisos májban virágágyszerűen kiemelkedő szi­getek jelenlétét. Ezek környezetüknél világosab- 2. táblázat 74 primaer májrákos beteg anamnezisének adatai Igen Tünet­­ esetben %-ban Nem Fogyás........................................... Étvágytalanság ............................... 1 61 82 13 ............ 55 74 19 Puffadás ...................................... ............ 1 53 72 21 Fájdalom...................................... ............ 50 67 24 Sárgaság ...................................... ............ 1 20 27 54 Hányás ......................................... ................ 19 26 55 Vérzés ................................... ............ 1 18 24 56 Láz.................................................. 12 16 62 3. táblázat 74 primaer májrákos beteg fizikális vizsgálatának adatai Tünet­ Észlelhető Hiányzik esetben% Hepatomegalia............................................ 71 963 Ascites............................................................ 47 64 27 Interus ............................................................ 34 (15 termin.) 46 40 Coma .............................................................. 30 (24 termin.) 41 44 Csillagnaevusok ......................................... 29 39 45 Splenomegalia.............................................. 27 38 47 4. táblázat 74 primaer májrákos beteg laboratóriumi vizsgálatainak adatai Vizsgálat Átlag Kóros Norm. Nincs adat Megjegyzés Vérsejtsüllyedés. . . 45 mm 58 16_ Haemoglobin .... n­ g% 659 3 esetben Kolloid és labilitási próbák 51 23 hyperchromia (17 g%) Se. albumin .......... 3.1 g% 38 24 12 Se. globulin............ 4,2 g% 40 22 12 kryoglobulin GOT......................... 62 K. E 38 24 12 4 eset, 6 g% felett 7 eset Aik. phosphatase . 14 KA E 40 11 23 BSP retentio .... 25% 354 35 Prothrombin.......... 58% 48 10 16

Next