Orvosi Hetilap, 1969. november (110. évfolyam, 44-48. szám)
1969-11-02 / 44. szám - A magyar orvosi kar és az önálló magyar orvosi iskola kialakulása
gyógyszertant írt, de híres volt latin nyelvű „Elementa medicinae practicae” című, Oroszországban is használt könyve. Szakszerűen foglalkozott a gyermekek testnevelésével, iskolai tornáztatásával. Mint első modern gyermekorvosunknak nagy érdemei vannak a himlőoltás bevezetésében. Raymann után Hell és Riegler kezdték meg a Jennerféle oltás alkalmazását, ami nem volt könnyű, mert a műveletlenségben hagyott nép félt az új módszerektől, az anyák elbujdostak gyermekeikkel, amikor híre futott a faluban az oltás megkezdésének. 1800-ban Nagy Sámuel, Komárom megye főorvosa már brosúrát írt a himlőoltás érdekében, de Bene Ferenc volt az, aki az egyetemi katedráról eredményes harcot indított ez ügyben. 1802-ben kiadta „Rövid oktatás a mentő himlőnek eredetéről, természetéről és beoltásáról” című könyvét, melyet latin, német, szerb és szlovák nyelvre lefordíttattak. Ő tett javaslatot 1840. július 25-én az orvosi kar ülésén, hogy rendezzék meg minden évben a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlését. Hazánkban a múlt században már sok kiváló orvos működött. Rácz Sámuel és Bene Ferenc előhírnökei voltak annak a nagy magyar orvosnemzedéknek, amely a múlt század 2. harmadától kezdve a magyar függetlenségi és polgárosodási törekvéseket szolgálta. A magyar orvosok tevékenyen részt vettek a kor minden haladó mozgalmában. Küzdöttek a reformkorszak politikai és kulturális megmozdulásaiban, a magyar nyelv használatáért és a nyelvújításért, a forradalom és szabadságharc idején pedig részt vettek a fegyveres harcban is. A nemzeti nyelvért vívott küzdelem egyben harcot jelentett az osztrák elnyomás ellen, amely a függetlenség eltiprásával megakadályozta a magyar polgárosodást is. Egy szegény gyöngyösi szabómester fia, Bugát Pál (1793—1865) szívós kitartása és leleményessége teremtette meg a magyar orvosi, biológiai, gyógyszerészeti szavak sokaságát. Nehezen végzett iskolái után sok mellőzés érte magasabb származású riválisaival szemben. Meghívták ugyan a kazáni egyetemre, de a császár nem engedélyezett számára útlevelet. Évekig tisztifőorvos, míg végre 1824-ben kinevezték a pesti egyetem elméleti orvostani tanszékére. Megjelenteti az első magyar nyelvű anatómiát „Az egészséges emberi test bonctudományának alapvonásai” címmel. Első önálló könyve egy egészségtan („Éptan”). Toldy (Schedel) Ferenccel megindította 1831-ben az első magyar nyelvű orvosi folyóiratot, az Orvosi Tárt. Ebben tűzte ki a nagy célt: „teremtsünk mi, magyar orvosok, itt, Magyarországon egy tulajdon magyar medicinát”. Komoly tevékenységet fejtett ki a finnugor nyelvrokonság bizonyításában is. Bene által javasolt orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének első ülésén 1840 májusában, a jelenlevők segítségével megalakította a Magyar Természettudományi Társulatot. 1848-ban országos főorvos lesz, forradalmi elszántságát bizonyítja, hogy a kormányt Debrecenbe is követte. A szabadságharc leverése után Bugátot megfosztották tanszékétől, még a nyugdíját is megvonták. Egy évi bujkálás után rendőri felügyelet alá helyezték, még a Természettudományi Társulat ülésén sem jelenhetett meg. Bár tisztelet vette körül, mikor a viszonyok enyhültek, a fiatalabb generáció szembekerült vele. Schöpf-Merei Ágost (1805—1858), a hazai gyermekgyógyászat úttörője, az első magyar gyermekkórház és orthopédiai intézet megalapítója, a szabadságharc orvosa, s mint emigráns a manchesteri gyermekkórház megalapítója és vezetője volt. Bécsben, Prágában, Olaszországban tanult. Hazajövetele után a reformkor saját emberének ismerte el a művelt és haladó, hazafias érzésű Schöpföt. 1835- ben akadémiai levelező tag, egy évvel későbben az egyetemen az orvos-sebészeti történelem tanára. Felépítette 1836-ban orthopédiai gyógyintézetét, orvosi és ápolószemélyzettel, gépésszel, tornateremmel, fürdővel. Két év után azonban a dunai árvíz teljesen elpusztította az intézetet. Nem rendült meg, nagy aktivitással gyűjtéssel megszerezte a szükséges pénzt, és 1839-ben megnyitotta az első magyar gyermekkórházat, melynek igazgató főorvosa lett. Pesten elsőként végezte el a kórboncolást, minden halálozásnál, amit jegyzőkönyvezett is. Az elsők között van, akik a kopogtatást és hallgatózást rendszeresen alkalmazzák. Erről 1842-ben munkát is adott ki. Óvatos gyógyszerelő, kitűnő sebész volt, a bőr alatti ín- és izommetszést és a kancsalság műtétét ő alkalmazta először nálunk, diftériában a gégemetszést is. 1849-ben részt vett a forradalmi mozgalmakban, majd az olasz légióval elhagyta Pestet. Felesége Szegeden kolerában halt meg, ő pedig két gyermekével Konstantinápolyba, majd Angliába emigrált. Manchesterben gyermekkórházat alapított, nemsokára Londonba is meghívják orvosi előadások tartására. Amikor májrákban meghalt, angolok és magyarok őszinte részvéttel kísérték utolsó útjára. A pesti egyetemen indult el Gruby Dávid (1810 1898), a kisbéri, sokgyermekes szegény zsidó Gruber-család gyermeke. 14 éves korában jött fel falujából Pestre. A piarista gimnáziumban tanult, és sok nélkülözés után a pesti egyetemen, majd a bécsi egyetemen. Vallási okokból Párizsba ment, ahol 1840—52 között tette meg nagy felfedezéseit. Megírta „A falust alkotó gombás bőrbetegségek” című dolgozatát, és ezzel felfedezte a mikroszkópos gombák kórokozó hatását. Ezzel megelőzte voltaképpen Schönleint, akiről a kórokozót elnevezték. 1842-ben jelezte Gruby, hogy a szájpenész (spor) által okozott tünetek gombatenyészetnek tulajdonítandók; leírójaként hosszú ideig tanítványát, Berg profeszszort tartották. 1842-ben leírta a Trichophylla profunda barbae, vagyis a szakáll mély gombásodásának kórokozóját, egy év múlva a mikrosporiasist, az őt pártfogoló zoológusról, Audouinről nevezte el. Labouraud, francia kutató, aki (nem ismerve Gruby 1844-ben végzett pontosabb jellemzését) évtizedek múlva újra leírta a gombát, utóbb maga is bevallotta, hogy „leírása meg sem közelíti Gruby csodálatos szövegét” (Fritz). Gruby egyébként soha nem szállt prioritási vitába, 1848-ban Hirschler Ignác, Gruby tanítványa közölte egy gomba leírását.