Orvosi Hetilap, 1977. május (118. évfolyam, 18-22. szám)
1977-05-01 / 18. szám - Fülöp Éva - Király Kálmán: Szóródó tumorsejtek okozta cutan vasculitisek
Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Bőr és Nemikórtani Klinika (igazgató: Király Kálmán dr.) Szóródó tumorsejtek okozta cutan vasculitisek Fülöp Éva dr. és Király Kálmán dr. Vasculitis gyűjtőfogalom alatt a dermatológiában a különböző méretű erek gócos vagy segmentalis primaer gyulladásos folyamatát értjük, mely klinikáikig igen változatos tünetekkel jár (e. exsudativum multiforme, nodosum, maladie trisymptomatic, panarteritis nodosa stb.). A vasculitisek közé sorolt betegségek aetiológiája és pathomechanizmusa igen sokféle. Egyikünk (9) megvizsgálta, milyen segítséget nyújtanak az immunhistokémiai módszerek ezek tisztázásában. 114 felületes és mély cutan vasculitisben szenvedő beteg közül három esetben az érelváltozásban tumorsejteket találtunk. A klinikai kép nem tért el lényegesen a vasculitis valamelyik formájának szokásos képétől. Jelen munka célja annak vizsgálata, miért jelentkezett tumorsejtszóródás metastasis helyett vasculitis képében. Vizsgálati anyag és módszer A betegek bőrelváltozásaiból több ízben végeztünk kimetszést. A szövetdarabkákat hisztológiai és különböző immunfluorescens (IF) vizsgálatokhoz jeleztük. A szövettani feldolgozás formatinban fixált anyagból történt haematoxilin,epsin, van Giesen, Weigert-féle elastica, Mallory III. és PAS festéssel. A frissen kimetszett szövetdarab másik felét immunhistológiai vizsgálatokhoz szárazjégen hirtelen fagyasztottuk és crgostát metszeteket készítettünk. Az in vivo kötött immuncsapadékot direkt IF festéssel mutattuk ki (4). A keringő tumor antitestek (at) kimutatására a Beutner (3) által módosított indirekt IF módszert alkalmaztak a beteg savójával, saját biopsiás anyagát használva antigénként (ag). A vizsgálatot antihumán IgG és IgM, valamint anti-complement (C’) conjugatumokkal végeztük. A conjugatumok jellemző adatai: GAHu- IgG/FITC — Hyland, prot. tart. : 16,19 mg/ml; conj. folia: F/P 1,90; híg. = 1 : 32. — GAHu—IgM/FITC — Hyland, prot. tart. = 10,03 mg/ml; conj. foka: F/P 2,47; híg. = 1 : 16. — GAHu—Complement Capl —B. -globulin/FITC — Hyland, prot. tart. = 12,86 mg/ml; conj. foka: F/P 3,41; híg.: 1 :40. A készítmények értékelését ML—2 típusú (LOMO) epiluminescenciás mikroszkóppal és Zetopán—Binolux II. (Reichert) alsó megvilágítású fluorescens mikroszkóppal végeztük. A fényforrás mindkettőben HBO 200-as magas nyomású higanygőzlámpa volt. A diagnosist a klinikai és histológiai elváltozások és a kórlefolyás összevetése alapján állították fel. Eredmények 1. Esetismertetések 57 éves férfi alsó végtagján láz nélkül fájdalmas, 2—4 cm átmérőjű subcutan csomók képződtek (1. ábra), melyek kombinált antibiotikum—corticosteroid ke-Orvosi Hetilap 1977. 118. évfolyam, 18. szám zelésre nem reagáltak. A folyamatosan szóródó csomókhoz később a térd- és vállízület fájdalmas gyulladása társult. A vörösvérsejt-süllyedés mindvégig fokozott volt (65—110 mm/ó), a rheuma latex erősen pozitív (-1—I—b) eredményt adott. A bőrtüneteket a klinikai tünetek alapján rheumatoid arthritishez társult panniculitisnek gondolták. Szövettanilag a cutis-subcutis határán, illetve a zsírzsövet centrális ereiben az érfal fellazult, az a falban és környékén masszív vegyessejtes infiltratum volt látható. Az infiltratum feltűnően sok plasmasejtet tartalmazott. A betegen több ízben végeztünk szövettani és párhuzamosan immunhistokémiai vizsgálatot. A zsírlebenykét ellátó artéria adventitiájában és intimájában direkt IF módszerrel IgM-ből és C’-ből álló csapadék volt látható (2. ábra). Az ic. próbák eredményét is figyelembe véve a diagnózisunk bakteriális eredetű Arthus típusú panniculitis volt. A beteg az erőteljes corticosteroid kezelés ellenére fogyott, majd anaemiás lett. A panniculitises csomók és az arthritisek a corticosteroid adag csökkentésekor, később minden kimutatható ok nélkül recidiváltak. Ennek alapján már a folyamat hátterében pancreas carcinomát tételeztünk fel és a beteget exploratív laparotomiára helyeztük át. A hasban a műtétkor pancreas cystát találtak, ami szövettanilag acinussejtes pancreas carcinomának bizonyult (3. ábra). A beteg röviddel a műtét után meghalt. Az eset, mint sajátos klinikopathologiai tünetegyüttes, közlésre került (5). A leírás szerint a panniculitises csomók a beteg halála előtt gyógyultak. A kórbonctani lelet birtoka-% 1. ábra. Panniculitis nodularisra emlékeztető csomók pancreas carcinomában szenvedő beteg lábszárán 2. ábra. Arthus-reactio a zsírlebenykét ellátó arteriolában; az immunkomplex az arteria adventitiájában és intimájában helyezkedik el (DIF GAHu—IgM/FITC — Hyland 1 : 16, Zetopan Binolux II. Reichert 250 X) 1* 1031