Orvosi Hetilap, 1980. január (121. évfolyam, 1-4. szám)

1980-01-06 / 1. szám - Czeizel Endre: A fogamzásgátló tabletták magzati ártalmassága

százalékában), de sor kerülhet. Így (i) gondatlan, rendszertelen szedéskor, (ii) a ritka „áttöréses” ter­hesség bekövetkeztekor, amikor tehát az előírt sze­dés mellett a készítmény nem elégséges hatékony­sága (pl. Continuin), gyógyszer interactio (pl. bar­­biturátok, még az olyan kombinált készítmények­ben is mint a Valeriana comp.; a sulfonamidok bi­zonyos része: Canesten, Vegacillin; Semicillin, Chlorocid, Nitrofurantoin, Andaxin, Elenium, Ka­­ril, Salvador, Dolor, Antineuralgica; az antiepilepti­­kumok közül Diphedan, Antisacer, Sertan stb.), vagy egyéb ok (pl. huzamosabb gastroenteritis) miatt történik a nem kívánt teherbe esés, végül (iii) a fel nem ismert terhesség mellett elkezdett szedéskor. Kay (37) adatai szerint a gondatlan sze­dés a leggyakoribb magyarázat, eseteinek mintegy 65%-a volt idesorolható. Viszont az így bekövet­kezett terhességek „nem kívánatosak”, ezért álta­lában nem is tartják meg őket (57). A FT-k teratogenitása mellett elsősorban ré­gebbi adatok szólnak. A FT-k szintetikus norste­­roid-progestogén komponensének szervezeten be­lüli lebomlásakor olyan masculinizáló metabolitok keletkeztek, amelyek a leánymagzatok külső nemi szerveinek rendellenességét idézték elő (74, 75, 24, 30, 7, 70, 53). (2. ábra). Emellett a csontrendszer fejlődése is módosult (6). A leánymagzatok „mas­­culinisatiós” syndromája esetében mind az idő­faktor (a terhesség 6—12. hete), mind a noxa-speci­­ficitás (clitoris hypertrophia, ritkán a labialis redő összenövése, korábbi csontérés), mind az esetszám elégségesnek látszott a teratogén hatás elismeré­séhez. Wilson 1973-ban megjelent monográfiája több mint 600 ilyen esetet említett (76). A múlt idő használata azonban indokolt. Ugyanis e syndromát csak a korábban forgalmazott progestogén kom­­ponensű és nagyobb dózisú készítmények alkalma­zásakor figyelték meg. Jelenleg már nem alkalmaz­nak olyan norsteroid tartalmú, illetve a kritikus szintet elérő dózisú készítményeket, amelyek a leánymagzatokat morphológiailag kimutathatóan masculinizálnák. A fiúmagzatok „elnőiesedésének” lehetősége is felmerült (9, 39), de erre a feltétele­zésre is érvényesek az előbb elmondottak. Bizonyítékként azok az epidemiológiai vizsgá­latok említhetők, amikor a FT-k bizonyított ter­hesség alatti szedése után, még a szülés előtt kivá­lasztott gravidákban, ellenőrizték az újszülöttek állapotát. (Az egy vagy néhány esetet felölelő ret­rospektív kazuisztikai közlések részint a „post hoc ergo propter hoc” elv megengedhetetlen érvénye­sítése, részint a megfelelő kontroll csoportok hiá­nya miatt alig értékelhetők.) Három prospektív vizsgálat érdemel említést. Rutensköld (58) 1971- ben a terhesség alatt biztosan FT-t szedő 90 svéd nő adatairól számolt be. A vizsgálat lezártáig 45- nek fejeződött be a terhessége. 3 gyermeken for­dult elő congenitalis malformatio (1—1 polydacty­lia, phenylketonuria és csípőficam). Mindhárom rendellenesség teljesen vagy részben örökletes eredetű, tehát a FT-k terhesség alatti szedésével kapcsolatba nem hozható. Cervantes és mtsai (8) 32 olyan terhesség kimenetelét vizsgálták, amikor a graviditás I—V. hónapja között szedtek FT-t. Egyben fordult elő veleszületett rendellenesség és ez megfelelt a szokásos gyakoriságnak. Ezentúl 3 mi­nor anomáliát észleltek, amely ugyancsak várható volt ezek 10% körüli előfordulása alapján. Az an­gol „körzeti orvosok” (57) nevezetes vizsgálatában 136 esetben regisztrálták a FT-k szedését a terhes­ség alatt és közülük 102 végződött szüléssel. Csu­pán két gyermekben észleltek veleszületett rend­ellenességet: egyikben multiplex rendellenesség (anus imperforatus és vese-agenesia egyéb uroló­giai malformatiókkal), másikban csípőficam for­dult elő. Mindezek jól összeegyeztethetők voltak a veleszületett rendellenességek szokásos 3%-os szü­letéskori előfordulásával. Emellett semmiféle jel­lemző malformatio syndromára, tehát a noxa-spe­­cificitásra nem derült fény. Pedig e vizsgálatokban különös figyelemmel voltak a leány újszülöttek esetleges masculinizációjára, illetve a fiúk femini­­zálódására, mégis, semmiféle gyanújelet sem ész­leltek. Számos más retrospektív epidemiológiai vizs­gálatban sem észlelték a veleszületett rendellenes­ségek gyakoribbá válását a terhesség alatti bizo­nyítottan FT-t szedő nők újszülöttjeiben a meg- 1. ábra. Az időfaktor jelentősége a magzati ártalmak különböző típusainak létrejöttében

Next