Orvosi Hetilap, 1980. január (121. évfolyam, 1-4. szám)
1980-01-06 / 1. szám - Czeizel Endre: A fogamzásgátló tabletták magzati ártalmassága
százalékában), de sor kerülhet. Így (i) gondatlan, rendszertelen szedéskor, (ii) a ritka „áttöréses” terhesség bekövetkeztekor, amikor tehát az előírt szedés mellett a készítmény nem elégséges hatékonysága (pl. Continuin), gyógyszer interactio (pl. barbiturátok, még az olyan kombinált készítményekben is mint a Valeriana comp.; a sulfonamidok bizonyos része: Canesten, Vegacillin; Semicillin, Chlorocid, Nitrofurantoin, Andaxin, Elenium, Karil, Salvador, Dolor, Antineuralgica; az antiepileptikumok közül Diphedan, Antisacer, Sertan stb.), vagy egyéb ok (pl. huzamosabb gastroenteritis) miatt történik a nem kívánt teherbe esés, végül (iii) a fel nem ismert terhesség mellett elkezdett szedéskor. Kay (37) adatai szerint a gondatlan szedés a leggyakoribb magyarázat, eseteinek mintegy 65%-a volt idesorolható. Viszont az így bekövetkezett terhességek „nem kívánatosak”, ezért általában nem is tartják meg őket (57). A FT-k teratogenitása mellett elsősorban régebbi adatok szólnak. A FT-k szintetikus norsteroid-progestogén komponensének szervezeten belüli lebomlásakor olyan masculinizáló metabolitok keletkeztek, amelyek a leánymagzatok külső nemi szerveinek rendellenességét idézték elő (74, 75, 24, 30, 7, 70, 53). (2. ábra). Emellett a csontrendszer fejlődése is módosult (6). A leánymagzatok „masculinisatiós” syndromája esetében mind az időfaktor (a terhesség 6—12. hete), mind a noxa-specificitás (clitoris hypertrophia, ritkán a labialis redő összenövése, korábbi csontérés), mind az esetszám elégségesnek látszott a teratogén hatás elismeréséhez. Wilson 1973-ban megjelent monográfiája több mint 600 ilyen esetet említett (76). A múlt idő használata azonban indokolt. Ugyanis e syndromát csak a korábban forgalmazott progestogén komponensű és nagyobb dózisú készítmények alkalmazásakor figyelték meg. Jelenleg már nem alkalmaznak olyan norsteroid tartalmú, illetve a kritikus szintet elérő dózisú készítményeket, amelyek a leánymagzatokat morphológiailag kimutathatóan masculinizálnák. A fiúmagzatok „elnőiesedésének” lehetősége is felmerült (9, 39), de erre a feltételezésre is érvényesek az előbb elmondottak. Bizonyítékként azok az epidemiológiai vizsgálatok említhetők, amikor a FT-k bizonyított terhesség alatti szedése után, még a szülés előtt kiválasztott gravidákban, ellenőrizték az újszülöttek állapotát. (Az egy vagy néhány esetet felölelő retrospektív kazuisztikai közlések részint a „post hoc ergo propter hoc” elv megengedhetetlen érvényesítése, részint a megfelelő kontroll csoportok hiánya miatt alig értékelhetők.) Három prospektív vizsgálat érdemel említést. Rutensköld (58) 1971- ben a terhesség alatt biztosan FT-t szedő 90 svéd nő adatairól számolt be. A vizsgálat lezártáig 45- nek fejeződött be a terhessége. 3 gyermeken fordult elő congenitalis malformatio (1—1 polydactylia, phenylketonuria és csípőficam). Mindhárom rendellenesség teljesen vagy részben örökletes eredetű, tehát a FT-k terhesség alatti szedésével kapcsolatba nem hozható. Cervantes és mtsai (8) 32 olyan terhesség kimenetelét vizsgálták, amikor a graviditás I—V. hónapja között szedtek FT-t. Egyben fordult elő veleszületett rendellenesség és ez megfelelt a szokásos gyakoriságnak. Ezentúl 3 minor anomáliát észleltek, amely ugyancsak várható volt ezek 10% körüli előfordulása alapján. Az angol „körzeti orvosok” (57) nevezetes vizsgálatában 136 esetben regisztrálták a FT-k szedését a terhesség alatt és közülük 102 végződött szüléssel. Csupán két gyermekben észleltek veleszületett rendellenességet: egyikben multiplex rendellenesség (anus imperforatus és vese-agenesia egyéb urológiai malformatiókkal), másikban csípőficam fordult elő. Mindezek jól összeegyeztethetők voltak a veleszületett rendellenességek szokásos 3%-os születéskori előfordulásával. Emellett semmiféle jellemző malformatio syndromára, tehát a noxa-specificitásra nem derült fény. Pedig e vizsgálatokban különös figyelemmel voltak a leány újszülöttek esetleges masculinizációjára, illetve a fiúk feminizálódására, mégis, semmiféle gyanújelet sem észleltek. Számos más retrospektív epidemiológiai vizsgálatban sem észlelték a veleszületett rendellenességek gyakoribbá válását a terhesség alatti bizonyítottan FT-t szedő nők újszülöttjeiben a meg- 1. ábra. Az időfaktor jelentősége a magzati ártalmak különböző típusainak létrejöttében