Orvosi Hetilap, 1980. október (121. évfolyam, 40-43. szám)
1980-10-05 / 40. szám - Horváth László - Frang Dezső - Illés Iván - Paolini, Rosa Maria - Götz Frigyes - Tényi István: A renovascularis hypertonia gyógyításának radiológiai módszere
1. eset: az 1931-ben született férfi betegnek 1976 szeptemberében látási zavarai kezdődtek. A szemészeti vizsgálat a szemfenéken magas vérnyomás jeleit találta. A beteg vérnyomása akkor 220/110 Hgmm volt. Hasi angiographiával a bal vese arteriaszűkületét találtuk (2. ábra). Bal oldali nephrectomia után a vérnyomás 140/90 Hgmm-re csökkent. Egy év múlva azonban ismét visszatértek panaszai. Ezek hátterében 1977 decemberében a jobb vesearteria 16 mm hosszú, 3 mm átmérőjű szűkületét találtuk (3. ábra). A beteg vérnyomása napi 0,75 g Dopegyta (alpha methyl-DOPA) hatásában 180/120 és 220/120 Hgmm között változott. A veseműködés normális volt. Egyhónapos dohányzási tilalom után 1978. január 10-én a jobb vesearteria percutan transluminalis dilatatióját végeztük (4. ábra). Közvetlenül a dilatatio után a korábban szűk terület legkeskenyebb szakaszán az artéria átmérője 6 mm, noha a tágítás közben a felfújt ballon átmérője 9—10 mm volt. A kezelés napján vérnyomáscsökkentő gyógyszer nélkül a legmagasabb mért nyomás 150/100 Hgmm volt, éjszaka sem emelkedett 130/90 Hgmm fölé. A következő 10 napban a vérnyo- 2436 2. ábra: Ép jobb vese arteria (a nyíl a későbbi szűkület helyét mutatja) és szűkület a bal vese artérián (kettős nyíl) 3. ábra: Szűkület a jobb vese arteria kezdetén 4. ábra: A jobb vese arteria közvetlenül a tágítás után 5. ábra: Ua. az eset két hónappal később SP 54 kezelés után 6. ábra: Szűkület a jobb vese arteria kezdetén 1 cm-rel az eredés után