Orvosi Hetilap, 1981. december (122. évfolyam, 49-52. szám)
1981-12-06 / 49. szám - Czeizel Endre: A heterológ arteficiális inszemináció és az ondóbank alkalmazásának orvos-genetikai indokai
Országos Közegészségügyi Intézet Humángenetikai Laboratórium A heterológ arteficiális inszemináció és az ondóbank alkalmazásának orvos-genetikai indokai Czeizel Endre dr. Az ondóbankok a különböző sejt-, szövet- és szervbankhoz hasonlóan, valamint a heterológ arteficiális inszemináció (más néven: arteficiális inseminatio donortól és ez a nemzetközileg elfogadott rövidítés, az AID alapja) a korszerű orvosi ellátás kényszerű, de hasznos eszközei lehetnek. Mégis, hazánkban az ondóbank sokak szemében amolyan kapitalista pénzhajhászásnak tűnik, az AID-t pedig szokatlannak és ezért elhallgatandónak ítélik, így annak ellenére, hogy az 1974. évi családjogi törvény 43. paragrafusa kimondta: „amennyiben a származásművi beavatkozás következménye és az anya férje a beavatkozáshoz hozzájárult, úgy a férj az apaság vélelmét nem támadhatja meg sikeresen, tehát az anya férje tekintendő a gyermek apjának”, mégis, e beavatkozás teljes legalitását biztosító orvosi végrehajtási utasítás 1981-ig váratott magára, így korábban tulajdonképpen az orvos bátorságán múlott, merte-e alkalmazni az AID-t, vagy sem. A genetikai tanácsadás során nem ritkán tapasztalt igény ismeretében ezt az egymással összefüggő két módszert a szükséges esetekben orvosilag és társadalmilag indokoltnak tartom. A gyakorló orvosok azonban e kérdésekről inkább csak a napi sajtó híreiből és pejoratív kommentárjaiból értesülhetnek. Tekintsük át ezért az AID és az ondóbank szerepét a korszerű medicinában. Az AID javaslatai 1. A férfi egyértelmű és kezelhetetlen meddősége. A házasságok mintegy 12%-a meddő és ezek kb. egyharmadában a férfiban található meg az ok. A meddő férfiak 10—15%-ban az ondósejtképződés ártalma súlyos (aspermia, illetve 5 millió/ml alatti ondósejtszám; az utóbbi az a határérték, amely alatt a férj ondójának mesterséges bevitelétől sem várható siker) és rezisztens a therápiára (10). A nemzetközi tapasztalatok szerint az ilyen családok fele igényli az AID-t (8). Az évenkénti 100 000 körüli házasságot figyelembe véve mintegy 200—300 új AID-t igénylő párral kell számolni. Magyarországon azonban közel 1 millió a 20—39 éves házas férfiak száma, így minimum 2000—3000 esetben kell a potencionális AID igénnyel számolni. E javaslatkor egyéni családi (a gyermektelenség leküzdése) és társadalmi haszna (a születésszám fokozása) nyilvánvaló, a javaslat felállításában azonban természetesen meddőséggel foglalkozó szakemberek az illetékesek (11, 6). A férj, illetve a házaspár bizonyosan fennálló, az utódra 10% vagy e feletti kockázatot jelentő, hatékonyan nem kezelhető és méhen belüli magzati vizsgálattal fel nem ismerhető súlyos (halálos, vagy az önálló társadalmi tevékenységet lehetetlenné tevő) genetikai ártalma esetén is szóba jöhet az AID. Eddig a következő konkrét javallatok merültek fel Genetikai Tanácsadónk munkája során: a) Férfi érintettsége 2. A genetikai javallatok - 1(13q13q) /475 . f il 1. ábra: A D-csoportú kromoszómák ritka átrendeződése (centrikus fúziója) a 2. ábra probandjában F. Gy. 190439 383/1978 II, - II,- II.- I.-- II,- II. III. III. III. II. III. Ili ^ 45.XY,—15,—15, + t (15q 15q) t 1939 % 2999 2. ábra: A kiegyensúlyozott 13q 13q centrikus fúziós kromoszóma-szerelvényű proband családfája az utódok 100%-os lethalitását példázza * Az egészségügyi miniszter 12/1981 (IX. 29.) EüM számú rendelete a művi beavatkozással történő megtermékenyítésről. Orvosi Hetilap 1981. 122. évfolyam, 49. szám 1*