Orvosi Hetilap, 1981. december (122. évfolyam, 49-52. szám)

1981-12-06 / 49. szám - Czeizel Endre: A heterológ arteficiális inszemináció és az ondóbank alkalmazásának orvos-genetikai indokai

Országos Közegészségügyi Intézet Humángenetikai Laboratórium A heterológ arteficiális inszemináció és az ondóbank alkalmazásának orvos-genetikai indokai Czeizel Endre dr. Az ondóbankok a különböző sejt-, szövet- és szerv­bankhoz hasonlóan, valamint a heterológ arteficiá­lis inszemináció (más néven: arteficiális insemina­tio donortól és ez a nemzetközileg elfogadott rövi­dítés, az AID alapja) a korszerű orvosi ellátás kény­szerű, de hasznos eszközei lehetnek. Mégis, hazánk­ban az ondóbank sokak szemében amolyan kapita­lista pénzhajhászásnak tűnik, az AID-t pedig szo­katlannak és ezért elhallgatandónak ítélik, így an­nak ellenére, hogy az 1974. évi családjogi törvény 43. paragrafusa kimondta: „amennyiben a szárma­zás­művi beavatkozás következménye és az anya férje a beavatkozáshoz hozzájárult, úgy a férj az apaság vélelmét nem támadhatja meg sikeresen, tehát az anya férje tekintendő a gyermek apjának”, mégis, e beavatkozás teljes legalitását biztosító or­vosi végrehajtási utasítás 1981-ig váratott magára­, így korábban tulajdonképpen az orvos bátorságán múlott, merte-e alkalmazni az AID-t, vagy sem. A genetikai tanácsadás során nem ritkán ta­pasztalt igény ismeretében ezt az egymással össze­függő két módszert a szükséges esetekben orvosilag és társadalmilag indokoltnak tartom. A gyakorló orvosok azonban e kérdésekről inkább csak a napi sajtó híreiből és pejoratív kommentárjaiból érte­sülhetnek. Tekintsük át ezért az AID és az ondó­bank szerepét a korszerű medicinában. Az AID javaslatai 1. A férfi egyértelmű és kezelhetetlen meddő­sége. A házasságok mintegy 12%-a meddő és ezek kb. egyharmadában a férfiban található meg az ok. A meddő férfiak 10—15%-ban az ondósejtképződés ártalma súlyos (aspermia, illetve 5 millió/ml alatti ondósejtszám; az utóbbi az a határérték, amely alatt a férj ondójának mesterséges bevitelétől sem várható siker) és rezisztens a therápiára (10). A nemzetközi tapasztalatok szerint az ilyen családok fele igényli az AID-t (8). Az évenkénti 100 000 kö­rüli házasságot figyelembe véve mintegy 200—300 új AID-t igénylő párral kell számolni. Magyaror­szágon azonban közel 1 millió a 20—39 éves házas férfiak száma, így minimum 2000—3000 esetben kell a potencionális AID igénnyel számolni. E javas­latkor egyéni­ családi (a gyermektelenség leküzdé­se) és társadalmi haszna (a születésszám fokozása) nyilvánvaló, a javaslat felállításában azonban ter­mészetesen meddőséggel foglalkozó szakemberek az illetékesek (11, 6). A férj, illetve a házaspár bizonyosan fennálló, az utódra 10% vagy e feletti kockázatot jelentő, hatékonyan nem kezelhető és méhen belüli magzati vizsgálattal fel nem ismerhető súlyos (halálos, vagy az önálló társadalmi tevékenységet lehetetlenné tevő) genetikai ártalma esetén is szóba jöhet az AID. Eddig a következő konkrét javallatok merül­tek fel Genetikai Tanácsadónk munkája során: a) Férfi érintettsége 2. A genetikai javallatok - 1(13q13q) /4­75 . f i­l 1. ábra: A D-csoportú kromoszómák ritka átrendeződése (centrikus fúziója) a 2. ábra probandjában F. Gy. 190439 383/1978 II, - II,- II.- I.-- II,- II. III. III. III. II. III. Ili ^ 45.XY,—15,—15, + t (15q 15q) t 1939 % 2999 2. ábra: A kiegyensúlyozott 13q 13q centrikus fúziós kro­moszóma-szerelvényű proband családfája az utó­dok 100%-os lethalitását példázza * Az egészségügyi miniszter 12/1981 (IX. 29.) EüM számú rendelete a művi beavatkozással történő meg­termékenyítésről. Orvosi Hetilap 1981. 122. évfolyam, 49. szám 1*

Next