Orvosi Hetilap, 1982. december (123. évfolyam, 49-52. szám)

1982-12-05 / 49. szám - Ozsváth Károly: Cuius crux: medicorum vel aegroti?

hogy csak beképzeli a betegségét, mert nem akar dolgozni. Az anamnesis szerint teljes jólét közepette mellkasi szorítás, gyengeségérzés, verejtékezés, gyomorgörcs és hányás tünetekkel jelentkezett az első rosszullét. A mentő intenzív osztályra vitte, de szívét egészségesnek találták. Azóta egyetlen napra sem jött rendbe, évente hónapokat tölt kórházban, állandó orvosi felügyelet alatt áll, a rokkantosítást is megajánlották. Az első rosszullét a szomszédban, kávézás köz­ben lépett fel. Ennek felidézésekor a beteg látha­tóan izgatott lett, verejtékezni kezdett. Két bátorí­tó kérdés után kiderült: a szomszédasszony megfe­nyegette, ha viszonyukat nem rendezi, megmérge­zi. Amikor felesége jelenlétében kávéval kínálta, a kávé megivása után lett beteg. Noha nevetséges­nek tartotta, hogy ennek valami köze lenne a be­tegségéhez, a hat év óta először kimondott feszült­séggel a javulás megindult. A tápcsatorna és az érzelmek kapcsolatára is számos mondásunk utal: hányingerem van tőle, ez megfeküdte a gyomrom; ezt nem tudom lenyelni. Az ijedtség és a székürítés népies kifejezései is arra az empíriára utalnak, hogy az izgalom sok ember­nél fokozza a bélmozgásokat. A düh és a bosszú fo­kozza, a kétségbeesés csökkenti a secretiót és a pe­­ristaltikát. A menekülő élőlény székürítéssel köny­­nyíti magát. A modern lélektan szerint a táplálás és az anyagcsere-végtermékek lebocsátása a kora gyermekkortól összefügg az emocionalitás fejlődé­sével: a szeretetigény kielégítése és az indulatsza­bályozás fiziológiai alapjait ezek a vegetatív műkö­dések szolgáltatják. Ezeket a tüneteket tartós érzel­mi feszültség feltételes reflexes úton fenntarthatja: fokozott bélmozgás, felfúvódás, diffúz nyálkahár­tya-elválasztás, váltakozó székürítés , colon irri­tabile. Mérnök betegünk csak akkor fogadta el pana­szai pszichológiai eredetét, amikor a gyógyszerek és a szigorú diéta elhagyása ellenére enyhülni kezdtek. Ehhez azonban arra volt szükség, hogy önértékelési zavarát, tekintélykonfliktusát, a fele­ségével való rivalizálását felismerje és feldolgozza. A betegként való viselkedése — túlzott aggodal­maskodása, az előírásokhoz való feltűnő ragaszko­dása — az ismételten negatív leletek birtokában utalhatott volna a pszichogén eredetre. 3. Pelvipathia vegetativa — szerepbizonytalanság A 35 éves pénzügyi előadónőt évek óta befo­lyásolhatatlan szemérem test fájdalmai miatt küldik konzíliumba. Kihívóan az asztalra szórta zárójelen­téseit. Az elmúlt évtizedben 20 alkalommal volt kórházban. A kórismék sorrendben: nephritis; hiá­nyosan gyógyult nephritis; gecnephritis gyanúja; eszméletvesztéses rosszullétek; proteinuria orthos­tatica; ptosis renis; urethrokele; spina bifida; dys­plasia coxae cong.?; pyelonephritis chr. inactiva; cysta renis sus.; vegetatív dystonia reactio neu­rasthenics; pelvipathia. Kamaszkorában vesegyul­ladása volt, azóta ezt hol megerősítették, hol két- 3000­ségbe vonták. 5 évvel ezelőtt az egyik tükrözés után a házasélet fájdalmassá vált. Fájdalmai ál­landósultak, egyre inkább szétterjedtek a meden­céjében és az ágyéktájékon. „Rengeteg injekciót, fürdőt, fizikoterápiát kaptam, de egyre rosszabb lett. A végén elzavartak, hogy képzelt beteg va­gyok, nem akarok dolgozni.” A szemér­emtest-f­áj­dalom anatómiai okát nem találták. A nőbeteg ellenséges indulatokkal beszélt orvosairól, a konzíliárius kompetenciáját is kétség­be vonta. A kórelőzmény felvételekor a szüleiről, munkatársairól tett nyilatkozatainak érzelmi tölté­se önértékelés zavaráról, partner- és tekintélykonf­liktusról árulkodtak. Ezt tükrözte viselkedése is a vizsgálati szituációban. Szülei rossz házassága lát­tán elhatározta, hogy nem megy férjhez. A férfia­kat gyűlölte, a nőket lenézte; ez éppúgy a női sze­repben való bizonytalanságát jelezte, mint viselke­dése és öltözködése. Egy munkatársával, akit ma­gához hasonló különcnek tartott, összemelegedett, hozzáment, de csalódott. A tükrözést követő első fájdalom reális lehe­tett, de lehetőséget teremtett számára a házasélet és a férj rejtett visszautasítására. A dyspareu­ia mö­gött gyakran frigiditás húzódik meg; az eredmény­telen lokális kezelések is ezt a felvetést erősítik. A megmagyarázhatatlan medence környéki fájdalmak a szexussal kapcsolatos kedvezőtlen attitűdök kife­jezői lehetnek. A banális elváltozások (spina bifida, spondylotikus felrakodások a vtg. leletben pl.) meg­erősítik a betegséget és a fájdalom rögzülését segí­tik elő. A nőbeteg fájdalmai olyan arányban enyhül­tek, ahogyan önértékelése és önismerete reálisabbá vált a pszichokorrektív terápia folyamatában. 4. Coccygodynia mint önbüntetés A 40 éves tanárnő öngyilkossági kísérletét azza indokolta, hogy négy éve farkcsigolyatörése mint számtalan helyi kezelés, fizikoterápia, akupunktú­ra, három sebészeti és egy idegsebészeti műtét elle­nére fájdalmai egyre fokozódnak, naponta tucatny fájdalomcsillapító sem használ. Sírva panaszolta hogy a híres sebészprofesszor elzavarta, mert­­ mindent kivett, ott semmi sem fájhat, beképzeli hisztériás, a fejével van a baj. A kórelőzményfelvétel harmadik percében ki­derült, hogy a farkcsigolya törést okozó elesés és­­ fájdalmak megjelenése között négy panaszmentő év telt el. A fájdalmak akkor léptek fel, amiko szívpanaszai, étvágytalansága, alvászavara és gyen­gesége miatt belosztályon kezelték. Lábajzsibbadás­ról panaszkodott. Az ágyéki gerinc rtg. felvétele megtalálták a régi törés nyomát, fizikoterápia kezdtek. Azóta állnak fenn a panaszai. A fájdal­mak kezdetekor semmiféle megrázó élménye nem volt közlése szerint. Amikor a kérdezés rutinmene­tében az anyjáról esett szó, váratlanul zokogni kez­dett. Anyja egy hónappal korábban halt meg, mit a belgyógyászati felvétele. Anyja halála miatt lelk ismeret­ furdalása volt, olyannyira hogy azért imát­kozott akkor, hogy valamilyen súlyos betegséggé büntesse meg az isten. A terápiás beszélgetések so­rán később felismerte, hogy a rajongásig szerete

Next