Orvosi Hetilap, 1983. december (124. évfolyam, 49-52. szám)
1983-12-04 / 49. szám - Kecskeméti Valéria: Proszanoidok (prosztaglandinok, tromboxánok, prosztaciklin) és leukotriének
KECSKEMÉTI VALÉRIA DR. Prosztanoidok (prosztaglandinok, tromboxánok, prosztaciklin) és leukotriének Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Gyógyszertani Intézet (igazgató: Knoll József dr.) A szerző rövid összefoglalását adja az arachidonsav származékok biokémiájának, élettani és kórélettani folyamatokban játszott szerepének és therápiás indikációjának. Részletesebben tárgyalja az utóbbi 7 évben felfedezett prosztaciklin és leukotriének élettani és kórélettani szerepét, farmakológiai hatásait és az egyes gyógyszerek és az arachidonsav rendszer közötti kölcsönhatásokat. Végül röviden kitér az arachidonsav számazékok és analógjainak, illetve antagonistáinak klinikai alkalmazási lehetőségeire. Az 1982-es orvosi Nobel-díjat a svéd Sune Bergström és Bengt Samuelsson, valamint az angol John Vane kapta a prosztaglandinok és ezekkel rokon biológiailag aktív anyagok felfedezésére vonatkozó kutatásaiért. A számos prosztaglandin, a főleg vérlemezke eredetű tromboxán A2, az erek endotheljében termelőlő prosztaciklin és a leukocitákban és hízósejtekben keletkező különböző leukotriének, mind a sejtmembránt alkotó 20 szénatomos, többszörösen telítetlen zsírsav, az arachidonsav oxigenizációja során keletkezik. Az immár több tucatnyi prosztaglandin, prosztaciklin, tromboxán A2, leukotriének egymástól eltérő hatásokkal rendelkeznek és különböző életfolyamatok szabályozásában vesznek részt. Prosztaglandinok felfedezése, izolálása, kémiai szerkezetének megismerése A prosztaglandinok felfedezése az egyébként katecholamin kutatásaiért Nobel díjas von Euler és Goldblatt nevéhez fűződik. 1933—34 között egymástól függetlenül kimutatták, hogy az emberi ondóváladék jelentős simaizom-összehúzódást serkentő és vérnyomáscsökkentő hatással rendelkezik és hogy ez az aktivitás az opció zsírsavakat tartalmazó frakciójához kötött (1, 2). A „prosztaglandin” név is Sillertől származik, aki a biológiailag aktív anyagot tévesen a prosztata szekrétumának hitte és csak később, 1959-ben mutatták ki, hogy azt valójában az ondómirigy termeli. 1957-ben Bergström Sjövallal a kos ondómirigyéből kristályos formában izolálta a prosztaglandin E-t és F-t, majd Rhyage-val és Samuelssonnal együtt végzett munkájában sikerült az emberi ondó prosztaglandinjainak kémiai szerkezetét megha-Orvosi Hetilap 1983. 124. évfolyam, 49. szám Prostonoids and leűkotrienes. The present article describes briefly the biochemical developments, the implications in the physiological and pathophysiological processes and the therapeutic indications of arachidonic acid metabolites. The author gives more detailed informations about the pharmacological effects, the physiological and pathophysiological roles of recently discovered prostacyclin and leűkotrienes and about the correlations between arachidonic acid system and some drugs. Finally the potential clinical use of arachidonic acid metabolites, their analogs and antagonists is also dealt with. tározni (3. 4). Megállapították, hogy a prosztaglandinok telítetlen hidroxi zsírsavak, egy 20 szénatomos váz, a prosztánsav mindegyikben megtalálható és a szerkezetükben található 5 tagú gyűrű különbözősége alapján A, B, D, E, F csoportra különíthetők el. Az újabb és újabb prosztaglandinok felismerése után a rohamosan növekedő kutatások főleg két problémakör köré csoportosultak. Az egyik a szervezetben keletkező prosztaglandinok szintézisével, ill. szervezetben való sorsukkal, átalakulásukkal foglalkozott. A másik fő kérdésfeltevés a prosztaglandinok hatására, a különböző élettani és kórélettani folyamatokban betöltött szerepére vonatkozott. Lényegében erre a két problémakörre irányult a másik két Nobel-díjas, Samuelsson és Vane kutatásai. A bioszintézis mechanizmusa, endoperoxidok, tromboxán Ai és prosztaciklin A prosztaglandin E2 arachidonsavból való keletkezését először 1964-ben Bergström és mtsai, valamint az Unilever kutatói, Van Dorp és mtsai írták le (5, 6). A bioszintézis mechanizmusának tisztázása, a különböző új, egymástól eltérő végtermékek (prosztaglandinok, tromboxánok, prosztaciklin) felismerése és keletkezésük körülményeinek pontos leírása Samuelsson érdeme. Samuelsson Hamberggel együtt végzett kísérleteiben 1973-ban kimutatta, hogy az arachidonsavból ciklooxigenáz enzim hatására gyorsan bomló intermedier termékek, endoperoxidok képződnek (7). 1975-ben bizonyították, hogy az egyébként aggregációt fokozó endoperoxidokból a vérlemezkékben egy nagyon erős aggregációt serkentő, ér-% 1* 2967