Orvosi Hetilap, 1983. december (124. évfolyam, 49-52. szám)

1983-12-04 / 49. szám - Kecskeméti Valéria: Proszanoidok (prosztaglandinok, tromboxánok, prosztaciklin) és leukotriének

összehúzó aktivitással rendelkező, gyorsan bomló anyag, a tromboxán A2 keletkezik (8). Vane és mtsai számos szervhatáson alapuló módszert dolgoztak ki (ún. bioassay system) a ke­ringésbe bekerült és a különböző szervekben terme­lődő anyagok kimutatására (9, 10). Először az eltérő biológiai hatás alapján különítették el a különböző prosztaglandinokat is (11). Ezen módszerek segítsé­gével Vane 1971-ben megállapította, hogy az aszpi­rin és az egyéb nem szteroid gyulladásgátlók gátol­ják az arachidonsavból endoperoxidot képző egyik enzim, a ciklooxigenáz működését (12). 1976-ban Vane Moncadaval, Buntinggal és a krakkói farmakológiai tanszék professzorával, Gryglewskivel kimutatta, hogy az érfal főleg endo­­thel rétegében az endoperoxidokból egy labilis ér­tágító és vérlemezke aggregációt gátló hatású anyag képződik, melyet prosztaciklinnek neveztek el (13, 14, 15). Később bebizonyosodott, hogy a prosztaciklin az eddig ismert leghatásosabb endo­gén vérlemezke aggregációt gátló anyag. A tromboxán A2 felfedezése után sikerült azo­nosítani a korábban Piper és Vane által leírt( 10) anaphylaxiában felszabaduló gyorsan bomló érösz­­szehúzó hatású anyagot (rabbit aorta contracting substance, RCS) a tromboxán A2-vel. A 70-es évek közepére tisztázódott a prosztag­landinok és egyéb végtermékek bioszintézisének mechanizmusa, a végtermékek egymással való kap­csolata és szerepük bizonyos élettani folyamatok­ban. A rendkívül bonyolult bioszintézis egyszerűsí­tett változata látható az 1. ábrán. A sejtmembrán foszfolipidjeiből szabadul fel az arachidonsav, ezt a felszabadulást gátolják meg a glukokortikoidok (16). Az arachidonsavból gyor­san bomló intermedier termékek az endoperoxidok (PGG, PGH2) keletkeznek, ezt az átalakulást kata­lizáló enzimkomplex egyik enzimét a ciklooxige­­názt gátolják a szalicilátok és az egyéb nem szte­roid gyulladáscsökkentők (indometacin, naproxén stb.). Az endoperoxidokból képződnek egyrészt a különböző szervekben a különböző hatással ren­delkező prosztaglandinok (PGE, PGF stb.)­, más­részt főleg a vérlemezkékben keletkezik a rendkí­vül aktív érösszehúzó (vérnyomásnövelő) hatással és vérlemezke aggregációt fokozó hatással rendel­kező labilis anyag a tromboxán A2 és aktív meta­­bolitja a tromboxán B2, harmadrészt főleg az érfa­lak endothel sejtjeiben keletkezik a vérnyomás­­csökkentő és erős vérlemezke aggregációt gátló ha­tású prosztaciklin (PGI2). A két ellentétes hatású és intracelluláris hatás­mechanizmusú anyag a prosztaciklin és tromboxán A2 jelentős szabályozó szerepet játszik a véralvadás mechanizmusában és bizonyos kardiovaszkuláris betegségek pathomechanizmusában. Az endoperoxidokból kiinduló különböző reak­­cióutaikat (tehát a PGk, TxA2, PGI2 keletkezését) specifikus enzimrendszerek szabályozzák és szelek­tív gátlószerek bénítják (14, 15, 18, 19, 20). A külön­böző szövetek ciklooxigenáz enzimeinek érzékeny­sége a ciklooxigenáz-gátlószerek iránt nem egy sor­ 2968 ma (pl. az aszpirin kis dózisa iránt a vérlemezke ciklooxigenáza érzékenyebb, mint az érfalé) (17) Ennek nagy elméleti és gyakorlati jelentősége is van, mert a szalicilátok megfelelő (dózis és tartam) adagolásával szelektívebben lehet bénítani a TxA2 szintézist és így szelektívebb terápiás célt lehet el­érni (20). Prosztaglandinok farmakológiai hatásai A PGk sokrétű farmakológiai hatásának hátte­rében a simaizom működésében bekövetkező válto­zások állnak. Ezek alapján történt a PG felfedezése is. A PGk a különböző simaizmok működését nem egyforma jelleggel befolyásolják: a hatás függ az állatfajtától, a­­különböző PG’k-től és a szövetek endokrin állapotától (19, 22). Bronchus simaizom elernyed PGE 1 és E2 hatására, összehúzódik PGF2a, endoperoxidok (PGG2, H2) és TxA2 hatására (22, 23).A gyomor-bél rendszer hosszanti izmai összehú­zódnak PGE és F származékok hatására, a körkö­rös izmokat az E csoport relaxálja az PGFk össze­húzzák (22, 24). In vivo adva mind az E, mind az F származékok hasmenést okoznak (24, 25). Uterus­­ra kifejtett hatás nagyon eltérő: jelentős eltérés mutatkozik az in vitro és in vivo kísérletekben ka­pott adatokban. Általában a PGF2a mindig össze­húzó hatással rendelkezik, az E származékok kimet­szett nem terhes emberi uterus rostot elernyesztet­tek, in vivo kontraháltak (22, 26, 27). Nagyrészt az uterus simaizomra gyakorolt ösz­­szehúzó hatáson keresztül fejtik ki a PGE szárma­zékok és PGF2a a menstruációt kiváltó és szülést megindító hatásukat (26, 27, 28). Az érfal simaizomra való hatásából következ­nek a prosztaglandinok kardiovaszkuláris és vese hatásai. A PGE és A származékok erős vasodilatá­­torok, bár értágító hatásuk nem minden éren jelent­kezik egyforma erősséggel (22, 29, 30). A PGF2 a speciestől és értől függően szűkítő és tágító hatás­sal is rendelkezhet (29, 30). Az endoperoxidok, mint közti termékek mindkét hatással rendelkeznek. Az a kevés közlemény, ami a TxA2 érhatásaira vonat­kozik, egységesen az egyik legerősebb endogén Va­sokonstriktor anyagként említi (31). A szisztémás vérnyomást a PGE és A származékok csökkentik. Izolált szívkészítményeken csak gyenge pozitív inotróp hatást mutatnak (29, 30). Kis koncentráció­ban a PGE­, E2, F2a és A1 serkenti a szívizom sejt­membránon keresztüli depolarizációs mechaniz­must (32). A vérlemezkéken a PGE­ és D2 aggregáció­­gátló hatással rendelkezik (22, 18, 20). Az E2 kon­centrációtól függően gátló és serkentő hatást egy­aránt kifejthet (22). Az endoperoxidok és a TxA2 a legerősebb aggregációt serkentő endogén anyagok közé tartoznak (7, 8, 18, 20). A gyomor-bél rendszerre való hatásnál a sima­izom hatásokon kívül jelentős a PGE származékok és A­ gyomorsav szekréció gátló hatása. Gátolják továbbá a különböző experimentális ultus kifejlő­dését is (24, 44, 45, 46, 115). Központi idegrendszeri hatásaik közül ki­emelném a PGE-k alkalmazásánál észlelt szu­­port, katatoniát és lázat (22, 34, 35). Feltételezik, hogy a pirogén okozta láz keletkezésében a jelsza-

Next