Orvosi Hetilap, 1984. április (125. évfolyam, 14-18. szám)

1984-04-01 / 14. szám - Eckhardt Sándor: Április 4-e elé

ügy feladata. Az onkológus szerepe e feladat koor­dinálása és az interdisciplinaritás biztosítása. Az onkológus egyúttal speciális szaktudásával biztosít­ja a daganatos betegek számára a különleges keze­lési eljárásokat is (sugártherapia, chemotherapia), míg a csupán átlagos kezelést igénylő beteg a terü­leti ellátásban jut a szükséges diagnosztikus és gyó­gyító eszközökhöz és gyógyeljárásokhoz. Ezzel egy­idejűleg a szűrési módszerek is átértékelésre ke­rültek. A cytológiai vizsgálat tömegessé válásával a női lakosság átszűrtsége 1983-ban már elérte az 50%-ot. Ez azt eredményezte, hogy nagymértékben csökkent a gyógyíthatatlan méhnyakrákok száma és jelentősen megnőtt a gyógyíthatóké. Hasonló stratégia készült szájüregi, emésztőszervi, tüdő, bőr, emlődaganatok megelőzésére és korai szűrésére, amelynek megvalósítása a közeljövő feladata. Időközben az onkológusok és az onkológiai el­látás megkapta mindazt a szükséges segítséget,a­mely elismertetésének nélkülözhetetlen feltétele. Tanszékek létesültek, önálló szakképesítéssé vált az onkoradiológia és a klinikai onkológia. A felsze­reltség lemaradásának felszámolására központi cél­programok alakultak, amelyek ha lassan is, de eredményesen javítottak a rákgyógyítás elmaradt állapotán. Az interdisciplinaritás, a konzíliumi rendszer egyre népszerűbbé vált és a szűrések ki­vitele is egyre kevesebb szemléleti és technikai akadályba ütközik. Megújult az onkológusok össze­tétele. Ma már az onkológus szakellátás nem csak nyugdíjas korú nőgyógyászok csoportja, hanem erre a célra specializálódott fiatal szakemberek se­rege igyekszik megbirkózni a daganatos betegsé­gek fenyegető veszedelmeivel. Mi onkológusok úgy tekintünk vissza 1945-re és 1952-re, mint működésünk bölcsőjére. Átéltük a kamaszkor viharait és most lassan az érett, ered­ményes, céltudatos férfikor esztendeit reméljük el­érni. Erre biztosítékunk a szocialista egészségügyi kormányzat szüntelen segítő szándéka, amely érzi törekvéseink igazát és ismeri a rákos megbetegedé­sek társadalmi méretű következményeit. Számunkra ez az április 4-e legfontosabb ta­nulsága: azt a lehetőséget,azt a nyitást, amit a fel­­szabadulás a mi szakterületünkön számunkra biz­tosít, kötelességünk jól felhasználni. Nyitott szem­mel és a világ legújabb és leghaladóbb eredményei­re figyelve kell folytatni azt a sziszifuszi munkát, amely lehet, hogy évente csak 1—2%-kal, de 10 év alatt már 10—20%-kal javíthatja a daganatos be­tegségek morbiditását és mortalitását. Ezt várja tő­lünk mindenki ebben az országban. Eckhardt Sándor dr.

Next