Orvosi Hetilap, 1984. július (125. évfolyam, 27-31. szám)

1984-07-01 / 27. szám - Varga Gyula - Borbényi Zita - István Lajos - Szabó Klára - Nagy Ibolya - Kelényi Gábor - Krizsa Ferenc - Cserháti István: Splenectomia szerepe a mérsékelt malignitású lymphomák kezelésében

VARGA GYULA DR., BORBÉNYI ZITA DR., ISTVÁN LAJOS DR., SZABÓ KLÁRA DR., NAGY IBOLYA DR., KELÉNYI GÁBOR DR., KRIZSA FERENC DR. ÉS CSERHÁTI ISTVÁN DR. Splenectomia szerepe a mérsékelt malignitású lymphomák kezelésében Szegedi Orvostudományi Egyetem, II. Belgyógyászati Klinika (igazgató: Cserháti István dr.) Markusovszky Kórház, Szombathely, Haematológiai Osztály (oszt. vez. főorvos: István Lajos dr.), Pécsi Orvostudományi Egyetem, I. Belgyógyászati Klinika (igazgató: Jávor Tibor dr.) és Kórbonctani Intézet (igazgató: Kelényi Gábor dr.) Splenectomia hatását vizsgálták 30 mérsékelt ma­lignitású lymphomában szenvedő betegen. Splenec­tomia után súlyosabb bakteriális infectió nem volt gyakori. Átlagosan, 72 követési év alapján, 8 köve­tési évre egy kórházi kezelést igénylő fertőzés esett. Chronicus lymphoid leukaemiában a súlyosabb in­­fectiók előfordulása nem különbözött splenectomi­­zált és nem splenectomizált betegekben. A splenec­tomia a betegek túlélését nem befolyásolta, azon­ban az esetek 40%-ában a lépeltávolítás kedvező hatású volt, utána vagy nem volt szükség citoszta­­tikus kezelésre, vagy a kezelés volumenét jelentő­sen redukálni lehetett. A splenectomia bizonyos hematológiai betegsé­gek kezelésében elfogadott terápiás eljárás (5, 6, 32). A staging-laparotomia bevezetése (9) után gyakran kerül sor splenectomiára malignus hemato­lógiai betegségekben, Hodgkin-kórban vagy nem- Hodgkin lymphomában. Míg Hodgkin kórban a splenectomiának, mint a staging-laparotomia ré­szének jól körülhatárolt javallatai vannak, addig nem-Hodgkin lymphoma különböző típusaiban a szerzők véleménye nem egységes a staging-laparo­tomia szükségességére, ill. a lépeltávolítás kedvező hatására vonatkozóan (2, 11, 31). Amikor jelentős fokú a splenomegália és a tumortömeg nagy részét a lép képviseli, mint „hajas sejtes” leukémiában vagy prolymphocytás leukaemiában, a splenectomia a terápia fontos része lehet (12, 14, 19). Egyébként a „patológiai­ staging” a nem-Hodgkin lymphomák sajátos, Hodgkin-korétól eltérő patogenetikai visel­kedése és a nem invazív vizsgáló módszerek (kom­puter tomographia, hasi sonographia) fejlődése kö­vetkeztében ritkábban döntő jelentőségű a kezelés megválasztása szempontjából, mint Hodgkin-kór­ban (2, 31). A másik tényező, amellyel számolni kell, a postoperatív szövődmények gyakorisága és a fertő­zés fokozott veszélye splenectomia után. King és Schumacher (15) közölte elsőként szepszis gyakor Rövidítések: CLL = chronicus lymphoid leukaemia, CLL—PF = pseudofollicularis típus, CB/CC = centroblastos-centrocytás lymphoma, IC = immunocytoma Orvosi Hetilap 1984. 125. évfolyam, 27. szám 1* The value oj splenectomy in the management of low-grade malignant non-Hodgkin’s lymphomas. The effect of splenectomy was studied in 30 pati­ents with low-grade malignant non-Hodgkin’s lym­phoma. The incidence of serious bacterial infection after splenectomy was one infection for every 8 person-years of follow-up. In chronic lymphocytic leukemia there was no difference in the probabili­ty of serious bacterial infection with or without splenectomy. Survival was not influenced by sple­nectomy, nevertheless, following splenectomy 40% of patients did not require therapy at all or the vo­lume of treatment could be greatly reduced. ribb előfordulását gyermekkorban, splenectomia után, később több munkacsoport számolt be hason­ló megfigyelésről gyermekeken és felnőtteken egy­aránt (22, 26, 27, 28). Splenectomiát követően a neutrofil granulocyta funkció lényegében normális marad (7), azonban a lymphocyta és monocyta rendszer változásai következtében a szervezet véde­kező képessége csökken, a fertőzés veszélye na­gyobb (10, 18, 30). Ennek ellenére újabb vizsgálatok azt bizonyítják, hogy felnőtt korban splenectomia után fulmináns szepszis előfordul, de a fertőzések száma nem számottevő (27). A kedvező életkilátá­­sokat biztosító mérsékelt malignitású lymphomák­­ban különösen megfontolandó a lép eltávolítása, s rendszerint csak extrém fokú lépmegnagyobbodás, pancitopénia vagy nagyfokú haemolysis esetén ke­rül rá sor. A műtét után a haemoglobin, a throm­­bocyta szám és az abszolút granulocyta szám je­lentős emelkedését, rövidebb-hosszabb remissziót észleltek (17, 21, 29). Az általunk észlelt 30 splenectomizált, mérsé­kelt malignitású lymphomás beteg esetében azt vizsgáltuk, hogy a lép eltávolítása mely esetekben befolyásolta kedvezően a túlélést, lehetővé tette-e a citosztatikus kezelés volumenének csökkentését, javította-e a betegek életkilátásait. Betegek és módszer A Pécsi Kórbonctani Intézet anyagában az utób­bi években 30 olyan eset fordult elő, ahol a mérsékelt malignitású lymphoma diagnózist a lép szöveti vizs­gálata biztosította vagy erősítette meg, s a beteg kli­nikai adatai a lépeltávolítást megelőzően és azt kö­vetően rendelkezésünkre álltak. A „hajas sejtes” leuké­mia eseteket nem vizsgáltuk, mivel ebben a kórkép­ben a lépeltávolítás indikációja jól körülhatárolt (14).% 1611

Next