Orvosi Hetilap, 1985. április (126. évfolyam, 14-17. szám)
1985-04-07 / 14. szám - Lukács László - Bárdosi László - Somos Zsuzsa - Kocsis Béla: Néhány immunparaméter változása malignus bőrmelanómában szenvedő betegeken
1. táblázat Késleltetett hiperszenzitív bőrreakciók gyakorisága mai, melanómában szenvedő betegeinknél különböző klinikai stádiumokban momentuma feltehetően a tumorsejt felszíni antigénjeinek specificitásában rejlik (1). Sajnos, ezek az antigének nemcsak az immunvédekezés stimulálásában, hanem a progresszióban és metasztázisképződésben is kiváltó faktorként szerepelhetnek, azáltal, hogy immunkompetens sejtekkel interferálnak, vagy specifikus ellenanyagokat kötnek le, és így megakadályozzák a daganatsejt ellen irányuló cytotoxikus hatást (1, 9). Másrészt, jóval korábbi klinikai megfigyelések szóltak amellett, hogy a gazdaszervezet sikeres immunvédekezése következtében spontán regresszió mutatkozhat melanómás bőrelváltozásokon (8). Az immunprofil vizsgálata kükülönböző malignómákban alkalmasnak bizonyult a kórlefolyás monitorozására és az immunológiai egyensúlyban bekövetkező változások regisztrálására különböző kezelési (sugártherápia, cytostaticum, stb.) modalitásokban (2, 3, 25). Mi elsősorban azokat az immunparamétereket igyekeztünk beteganyagunknál figyelemmel kísérni, melyek klinikai laboratóriumi szinten, vagy kollaboráció révén aránylag gyorsan és egyszerű módszerekkel meghatározhatók. A vizsgálatok könnyű kivitelezhetősége azonban a gyors információ és a bármikori megismételhetőség alapja. Ezeket az információkat a sebész sem nélkülözheti, hisz a melanómás beteg megalapozott, jól átgondolt sebészi kezeléséhez nélkülözhetetlenek. Beteganyag és vizsgálómódszerek Az 1971—1983 közötti időszakban klinikánkon 128 malignus melanómában szenvedő beteg került vizsgálatra, ill. kezelésre. A dolgozatban közölt adatok a betegek felvételi immunstátusát, valamint a sebészi kezelés után észlelt változásokat mutatják. A késleltetett hiperszenzitív bőrreakció vizsgálatát a tanulmányozott időszak kezdetétől végeztük, míg a lymphocyta-subpopulatiok és az EA-rozetta-gátlás vizsgálata csak az utóbbi 5, ill. 3 évben vált rutinszerűvé intézetünkben. A) A cellularis immunvédekezés vizsgálatára irányidó paraméterek: 1. Késleltetett hiperszenzitív bőrreakció (DCHR) vizsgálata (n~128) a) i. c. adott nem-specifikus mikrobiális antigénekre [ún. recall antigének: Alt-Tuberkulin 1:10 OOOx hígításából 0,1 ml; Streptokináze-Streptodornáze (Varidase, Lederle) 0,1 ml]. Leolvasás 24 óra múlva. Pozitív reakció: 10 mm-nél nagyobb átmérőjű induráció + erythema. b) DCNB (2,4-dinitroklórbenzol) primér antigénre. Szenzibilizálás acetonban oldott 2000 mikrogramm/ml DNCB oldattal occlusiós epicutan teszt formájában, majd 12-14 nap múlva újabb antigénexpositio 100, ill. 50 gg/0,1 ml DNCB-vel. Leolvasás 24—48 2. táblázat. Késleltetett hiperszenzitív bőrreakció és recidiva-gyakoriság 72 I. stádium malignus melanómában szenvedő betegnél sebészi kezelés (kimetszés +disszekció) után Vizsgált csoportok (n esetszám) Nyers SK—SD tu antigen (Varidase) (500 /rg/ml)1:10 000 0,1 ml Alt-Tuberkulin 0,1 ml DNCB DNCB DNCB 100/rg//0,1 200/rg/0,1 50/rg/0,1 mlml ml 1. kiin. stádium 30 41 58 39 59 65 n =72 (41,6%) (56,9%) (80,5%) (54,1%) (81,9%) (90,2%) II. kiin. stádium 9 10 17 11 14 18 n = 22 III. kiin. stádium 6 = NS 7 = S 7 = S 9 = S 11 12 n = 17 IV. kiin. stádium 3 = NS 7 = S 6 = S 7 = S 7 = S 8 = S n = 17 Tartósan tünetmentesek (t· 15 hó) sebészi kezelés és (vagy DTIC + Levamisol kezelés után (I—III. stb.) n = 34 15 =x 18 = X 27 = X 19 28 = X 31 = X Egészséges kontrollok n = 18— 17 = X 15 = X 14 = X 15 = X 17 = X p·0,01 p ·0,01 p·0,05 p ·0,05 p ·0,01 Jelmagyarázat: x=: viszonyítás alapjául szolgáló érték S = : szignifikáns különbség NSD: a különbség nem szignifikáns Pozitív bőrtesztek száma Tesztelt betegek száma Recidiva-gyakoriság 18 hónapon belül 0 7 6 1 6 4 2 1 — 3 172 4 111 5 30—