Orvosi Hetilap, 1986. július (127. évfolyam, 27-30. szám)

1986-07-06 / 27. szám - Jong Zin, Pak - Mester János - Rajtar Mária - Pávics László - Gaál Tibor - Szász Károly - Kovács Gábor - Gruber Noémi - Édes István - Csanády Miklós - Csernay László: Terheléses perfusiós szívizomszcintigráfia (201-TI) eredményeinek retrospektív analízise coronarographiával ellenőrzött esetek alapján

PAK JONG ZiN DR., MESTER JÁNOS DR., RAJTÁR MÁRIA DR., PÁVICS LÁSZLÓ DR., GAÁL TIBOR DR. SZÁSZ KÁROLY DR., KOVÁCS GÁBOR DR., GRUBER NOÉMI DR. ÉDES ISTVÁN DR. CSANÁDY MIKLÓS DR. ÉS CSERNAY LÁSZLÓ DR. Terheléses perfusiós szívizomszcintigráfia (2011 TI) eredményeinek retrospektív analízise coronarographiával ellenőrzött esetek alapján Szegedi Orvostudományi Egyetem Központi Izotópdiagnosztikai Laboratórium (vezető: Csernay László dr.) II. Belgyógyászati Klinika (igazgató: Cserháti István dr.) önálló Szívsebészeti Osztály (vezető: Kovács Gábor dr.) Csongrád megyei Tanács Kardiológiai Rehabilitációs Osztály, Deszk (vezető: Szász Károly dr.) A terheléses 201-T1 szcintigráfia hatékonyságát szignifikáns coronaria-szűkületek következtében fellépő transitoribus perfusiós zavarok kimutatásá­ban a szerzők 136, coronarographiával ellenőrzött eset kapcsán vizsgálták. Anyagukban a szcintigrá­fia szenzitivitását 80%-nak, specificitását 66%-nak találták. A viszonylag alacsony specificitás érték részben a valódi negatív esetek klinikai kivizsgá­lási stratégiából eredő kis számával magyarázha­tó. A­ szívizom nutritív vérellátásának körülírt za­varát képileg ábrázoló módszer csökkent fajlagos­­ságában döntő szerepet játszhatnak a betegek nem coronaria eredetű szívizombetegségei, a rendelle­nes coronaria anatómia, vagy a vizsgálat idején fellépő coronaria spasmus is. Az újabb nemzetkö­zi tapasztalatoknak megfelelő eredményeik alap­ján a módszert klinikailag közepes valószínűségű coronariabetegség igazolására, az aorto-coronariás bypass műtétek hatékonyságának ellenőrzésére, is­mert coronariaszűkületek hemodynamikai hatá­sosságának kimutatására tartják a legalkalma­sabbnak. A myocardium perfusiós viszonyainak képi ábrázolására a nyugalmi és a terheléses 201-es szcintigráfia közel egy évtizede világszerte széles­körűen alkalmazott, hatékony eljárás. Lényege, hogy a bármilyen okból hypoperfundált szívizom­részletek környezetükhöz képest csökkent radio­aktivitású területként ábrázolódnak (2, 10, 17, 22, 25). A klinikai gyakorlatban a nyugalmi 201-es szcintigráfiát általában szívizominfarktusok elhe­lyezkedésének meghatározására, kiterjedésük becs­lésére, terhelést követően pedig szignifikáns coro­nariaszűkületek okozta transitoricus perfusiós za­varok bizonyítására használják. A módszer mind­két formájának klinikai lehetőségeiről hazánkban Retrospective analysis of 201-Tl stress scintigrams on the basis of coronaro graphically proven cases. The clinical effectiveness of 201-Tl stress scintig-: raphy for the detection of transitory ischaemic per­fusion defects was examined on the basis of data from 136 patients undergoing coronary angiogra­phy. The sensitivity in the investigated group was found to be 80 per cent, and the specificity 66 per cent. The relatively low specificity value may be partially due to the low number of true negative patients. However, non-coronary heart disease, an anomalous coronary anatomy and coronary spasmus during the exercise test may also lower the specificity. The results lead us to suggest 201-Tl stress scintigraphy mainly for the investigation of patients with an average probability of having co­ronary heart disease; patients with known coro­nary narrowings, in order to detect haemodyna­mic consequences; and patients following aorto­coronary by-pass surgery, for the examination of graft patency. elsőként magunk számoltunk be (5, 6). Az utóbbi években a különböző munkacsoportok vizsgálati anyagának utólagos analízise lényegesen módosí­totta a terheléses 201-es szcintigráfia diagnosztikai értékéről alkotott elképzeléseinket (1, 12, 14, 25). Elhatároztuk ezért, hogy az 5 év alatt végzett vizsgálataink és az elvégzett coronarographiák eredményeit összehasonlítjuk. Azt vizsgáltuk, hogy az ergometriás terhelést követően észlelt transito­ricus perfusiós defektusokból milyen biztonsággal következtethetünk a fő coronaria ágak jelentős szűkületére, illetve normális vizsgálati eredmény alapján azt milyen megbízhatósággal zárhatjuk ki. Betegek és módszer 1980. január 1. és 1985. júl. 31. között 347 esetben végeztünk coronariabetegség gyanúja miatt terheléses 201-T1 szívizomszcintigráfiás vizsgálatot. A vizsgála­tot követően két hónapon belül 136 olyan beteg került coronarographiára, akiknek korábban nem volt szív­ kulcsszavuk. 201­1 szciintigráfia, terhelés, corona­­rographiás kontroll. Orvosi Hetilap 1986. 127. évfolyam, 27. szám 1* % 1615

Next