Orvosi Hetilap, 1987. július (128. évfolyam, 27-30. szám)

1987-07-05 / 27. szám - Bánki M. Csaba: Neuropeptidek: új láncszem a pszichiátriai betegségek patogenezisében

bánki B.­csaba dr. Neuropeptidek: új láncszem a pszichiátriai betegségek patogenezisében Szabolcs-Szatmár Megyei Elme- és Ideggyógyintézet, Nagykálló A neuropeptid-kutatás az alap- és klinikai neurobioló­­gia egyik leggyorsabban fejlődő területe. A ma ismert peptidek száma meghaladja a 20-at és hónapról hó­napra növekszik. A csupán néhány éve tartó klinikai vizsgálatok máris jelentős adatbázist szolgáltatnak több, máig ismeretlen patogenezisű neurológiai és pszichiátriai betegség jobb megértéséhez. Az áttekin­tésben érintjük néhány peptidhormon klinikai alkal­mazásának tapasztalatait stimulációs tesztekben, majd a tíz legfontosabb neuropeptid humán vizsgálati ered­ményeit foglaljuk össze a teljesség igénye nélkül. A neu­ropeptid-kutatás a klinikai neurobiológia egyik legígé­retesebbnek tűnő területe, amely várhatóan rövide­sen hozzájárul a pszichiátriai betegségekről alkotott képünk jelentős előrehaladásához. A neuropeptidek: a központi idegrendszerben vagy ott is termelődő, kémiailag peptidszerkezetű, endokrin és magatartás-szabályozó hatásokkal rendel­kező anyagok kutatása a neurobiológia egyik legfia­talabb ága, története alig több mint egy évtizedet ölel fel. A rövid idő ellenére a tudományos előrehaladás e területen nagyon gyors, a szükséges technológiai felté­telek létrehozásának önmegtermékenyítő hatására is logisztikusan fejlődik. Alig néhány évvel egy-egy neuropeptid szerkezetének feltárása után sok esetben már a szintézist is megoldották, így az illető vegyület vizsgálati vagy terápiás célokra már a humán gyógyí­tásban is rendelkezésre áll; ez történt pl. elsőként a thyreotropin-stimuláló hormon (TRH), majd a cortico­­tropin-stimuláló faktor (CRF) esetében. A neuropeptidek elsőként megismert endokrin ha­tásai­­rendszerint valamelyik hypophysishormont sti- Orvosi Hetilap 1987. 128. évfolyam 27. szám Neuropeptides: New steps toward psychiatric pathoge­nesis. Research into neuropeptides has been one of the most rapidly growing area of basic and clinical neuro­biology. The number of chemically identified neuro­peptides is now well over 20 and steadily increasing. Clinical studies have been done for only a few years but they have already provided an important data base for a better understanding of the pathogenesis of several neurological and psychiatric disorders. In this review we deal with the use of some peptides as clinical challenge tests as well as the most significant results of the measurements of the ten best-known neuropeptides in human body fluids. This area appears to he one of the most promising ones in neurobiology and will probably contribute to a significant progress in our view of many psychiatric disorders. mutáló vagy gátló hatásaik­ mellett hamar ismertté váltak ezek közvetlen magatartás-szabályozó tulaj­donságai is részben állatkísérletekből, részben a humán alkalmazás során megfigyelt jelenségekből kiindulva (27, 32). A központi idegrendszer és az endokrin rend­szer szoros kapcsolata, sok tekintetben egységes („neuro-endokrin”) működése a két funkció korreláció­ját érthetővé teszi olyannyira, hogy egyes kutatók a külső hatásokra bekövetkező endokrin válaszokat is általánosított értelemben vett „viselkedés”-ként fog­ják fel (32). Napjainkban mintegy 20 olyan neuropeptid isme­retes, amelyet az emberi idegrendszerben sikerült meg­találni és kémiailag azonosítani: ez a szám hónapról hónapra növekszik. Legalább még egyszer ennyi a bio­lógiai hatásokból ismert, különféle módszerekkel elvá­lasztható, de kémiailag még nem tisztázott szerkezetű, esetleg nem egységes peptid jellegű hatóanyagok szá­ma, valamint azoké, amelyek létezésére még csak kö­vetkeztetünk (ilyen pl. a prolactin-stimuláló faktor, az FSH-stimuláló hormon stb.). A neuropeptidek jelentős része biológiai hatása alapján az úgynevezett „endogén opioidok” csoportjá­ba tartozik. A ma ismert ötféle receptorra ható, négy fő csoportba sorolt, számos ismert és még ismeretlen molekulát tartalmazó peptid-család kutatása önmagá­ban annyi eredményt ad, hogy az évente megjelenő 2—300 angol nyelvű publikáció rendszeres áttekinté­sére a Peptides c. folyóirat 1981 óta önálló sorozatot indított (34). Az anyag terjedelme miatt összefogla­lónkban az opioid peptidek ismertetéséről le kellett mondanunk. A nem-opioid peptidek kutatásának pszichiátriai vonatkozásait két fő részre bonthatjuk. Vizsgálhatók egyfelől emberen a szintetikus peptidek endokrin, bio­lógiai és pszichikai hatásai az úgynevezett stimulációs tesztek segítségével; másfelől mérhetők az endogén Röviditések jegyzéke: ACTH — adrenocorticotrop hormon, corticotropin BOM — bombesin CCK — cholecystokinin CT — calcitonin CRF — corticotropin-releasing factor FSH — folliculus-stimuláló hormon GH — növekedési hormon (angolban: growth hormone) GRF — növekedésihormon-stimuláló faktor HVA — homovanillinsav 5HIAA — 5-hidroxiindolecetsav LRH — luteotropin-stimuláló hormon NE — noradrenalin, („norepinephrine”) NT — neurotensin PRL — prolactin RIA — radioimmunoassay SP — substantia-P, „P-anyag” SST — somatostatin TSH — thyreotropin, pajzsmirigy-stimuláló hormon TRH — thyreotropin-releasing hormon

Next