Orvosi Hetilap, 1988. augusztus (129. évfolyam, 32-35. szám)
1988-08-07 / 32. szám - Biró György: A higiéne jelentősége a megelőzésben
BÍRÓ GYÖRGY DR. A higiéné jelentősége a megelőzésben Országos Közegészségügyi Intézet, Budapest (igazgató: Biró György dr.) Az Orvosi Hetilap újraindulásának 40. évfordulója, a szerkesztőség felkérésére írt tanulmány. A higiéné az ember és természetes, mesterséges környezete közötti kapcsolatot, az egészségi állapot, a betegségek és a környezeti hatások közötti összefüggéseket vizsgáló, értékelő tudományág. A szerző bemutatja a környezeti ember rendszer lényegi elemeit feltáró higiénés módszereket, amelyek az ok-okozat kiderítését szolgálják: a környezeti tényezők humánbiológiai szempontból releváns paramétereinek, a lakosság egészségi állapotára, morbiditására, mortalitására vonatkozó adatoknak a regisztrálása és analízise, ezek összefüggéseinek, az összefüggések mértékének tisztázása az exponált emberek biológiai reakcióinak alapján, a komplex környezeti hatások megközelítése az analitikus környezet-epidemiológia segítségével. Hangsúlyozza, hogy a higiéné az elsődleges megelőzés bázisa és így az egészségmegőrzési program integráns része. Importance of Hygiene in the Prevention. Hygiene is a discipline, investigating and evaluating relationship between man and his natural and artificial environment and relation between state of health, diseases and environmental effects. Author presents methods used in hygiene, revealing important elements of the environment—man system, which help to detect cause and effect relationships: registration and analysis relevant parameters of environmental factors from the point of view of human biology and data relating to the state of health, morbidity and mortality of population, elucidation of relations and their degree on the basis of biological reactions of exposed men, approach complex environmental influences by the aid of analytic environmental epidemiology. It’s emphasised, that hygiene is the basis of the primary prevention, and in this way it’s an integrant part of the health care program. ,,A gyógyítás művészete sok szenvedést enyhíthet, mégis szebb az a művészet, amely a betegségek létrejöttét képes megakadályozni.” (Max von Pettenkofer, 1818—1901) A higiéné egyértelműen a megelőzést szolgáló elmélet és gyakorlat, a primer prevenció alapvető diszciplínája és eszköze. Ennek megfelelően elsődleges bázisa a lakosság egésze és meghatározott csoportjai egészsége megőrzésének, fejlesztésének, a betegségek megelőzésének. Feladata azoknak a tényezőknek, módszereknek, eljárásoknak a felkutatása, meghatározása és alkalmazása, amelyek ennek a célnak az érdekében használhatók fel. A környezet, amelyben élünk és dolgozunk, amelyből táplálékunkat szerezzük, szoros, egyes vonatkozásokban jól ismert, más vonatkozásokban csak sejtett, vagy durva körvonalaiban feltárt módon kapcsolatban van egészségünkkel, betegségünkkel. Az emberiség a földi ökoszisztémák része, amelyektől el nem szakítható. Az embert érő hatások mindig összetettek, amelyeket még bonyolultabbá tesznek a humánökológiai hatásokat módosító, egyes esetekben domináns helyet elfoglaló társadalmi jelenségek. Éppen ezért a környezeti faktorok regisztrálásához követelményszerűen csatlakozó humánbiológiai, epidemiológiai következmények feltárása, az ok-okozat kapcsolat felis-Orvosi Hetilap 1988. 129. évfolyam 32. szám mérése rendkívül nehéz és bonyolult. A hatások és a biológiai reakciók mindig komplexek, gyakorlatilag alig választhatók külön. Nagyon gondos analízist igényel annak eldöntése, hogy valójában a tanulmányozott környezeti tényező hatását vizsgáljuk-e, vagy esetleg más, nem kellően felismert, súlyozott faktorokkal együttesen létrejött kölcsönhatások eredőjét. Ezek a tények metodikai és értékelési problémákat egyaránt hoznak magukkal, a megoldást mindenkor a konkrét helyzetre lehet kidolgozni. Az ember egészségét befolyásolhatják olyan természetes környezeti jelenségek, amelyek lényegileg nem változtathatók, így pl. a vulkáni kitörések vagy a napsugárzás ibolyántúli komponense. Az antropogén eredetű környezeti változások ezzel szemben kivédhetők, következményeik megelőzhetők. Az egészségi állapot kedvezőtlen irányú változásaiban, számos betegség kialakulásában szerepet játszanak a környezet hatótényezői, mint direkt aetiológiai faktorok (pl. a fertőző betegségek kórokozói; a zaj a halláskárosodásnál; az aszkorbinsav hiánya a skorbutnál; a szerves higanyvegyületek a Minamata-kórnál stb.) — a kialakulást elősegítő, a lefolyást súlyosbító faktorok, amelyek hatása közvetett, illetve számos faktor együttes következményeként jelentkezik a betegség vagy kóros állapot (pl. a levegő kén-dioxid szennyezettsége a légúti és a szív-, érrendszeri betegségeknél; a II. típusú diabetesnél az aránytalan energia- és tápanyagbevitel; a fluorhiány a cariesnél stb.). A másik oldalról megközelítve a kérdést, az ember számára optimális, vagy az optimálishoz közelítő környezet kedvező, a betegségeket megelőző, a kórfolyama-% 1683