Orvosi Hetilap, 1988. augusztus (129. évfolyam, 32-35. szám)

1988-08-07 / 32. szám - Biró György: A higiéne jelentősége a megelőzésben

BÍRÓ GYÖRGY DR. A higiéné jelentősége a megelőzésben Országos Közegészségügyi Intézet, Budapest (igazgató: Biró György dr.) Az Orvosi Hetilap újraindulásának 40. évfordulója, a szerkesztőség felkérésére írt tanulmány. A higiéné az ember és természetes, mesterséges környeze­te közötti kapcsolatot, az egészségi állapot, a betegségek és a környezeti hatások közötti összefüggéseket vizsgáló, értékelő tudományág. A szerző bemutatja a környezeti ember rendszer lényegi elemeit feltáró higiénés módszere­ket, amelyek az ok-okozat kiderítését szolgálják: a kör­nyezeti tényezők humánbiológiai szempontból releváns paramétereinek, a lakosság egészségi állapotára, morbi­ditására, mortalitására vonatkozó adatoknak a regisz­trálása és analízise, ezek összefüggéseinek, az összefüggé­sek mértékének tisztázása az exponált emberek biológiai reakcióinak alapján, a komplex környezeti hatások meg­közelítése az analitikus környezet-epidemiológia segítsé­gével. Hangsúlyozza, hogy a higiéné az elsődleges meg­előzés bázisa és így az egészségmegőrzési program integ­ráns része. Importance of Hygiene in the Prevention. Hygiene is a discipline, investigating and evaluating relationship be­tween man and his natural and artificial environment and relation between state of health, diseases and environ­mental effects. Author presents methods used in hygiene, revealing important elements of the environment—man system, which help to detect cause and effect relation­ships: registration and analysis relevant parameters of environmental factors from the point of view of human biology and data relating to the state of health, morbidity and mortality of population, elucidation of relations and their degree on the basis of biological reactions of ex­posed men, approach complex environmental influences by the aid of analytic environmental epidemiology. It’s emphasised, that hygiene is the basis of the primary prevention, and in this way it’s an integrant part of the health care program. ,,A gyógyítás művészete sok szenvedést eny­híthet, mégis szebb az a művészet, amely a betegségek létrejöttét képes megakadályoz­ni.” (Max von Pettenkofer, 1818—1901) A higiéné egyértelműen a megelőzést szolgáló elmé­let és gyakorlat, a primer prevenció alapvető diszciplíná­ja és eszköze. Ennek megfelelően elsődleges bázisa a lakosság egésze és meghatározott csoportjai egészsége megőrzésének, fejlesztésének, a betegségek megelőzésé­nek. Feladata azoknak a tényezőknek, módszereknek, eljárásoknak a felkutatása, meghatározása és alkalmazá­sa, amelyek ennek a célnak az érdekében használhatók fel. A környezet, amelyben élünk és dolgozunk, amely­ből táplálékunkat szerezzük, szoros, egyes vonatkozá­sokban jól ismert, más vonatkozásokban csak sejtett, vagy durva körvonalaiban feltárt módon kapcsolatban van egészségünkkel, betegségünkkel. Az emberiség a földi ökoszisztémák része, amelyek­től el nem szakítható. Az embert érő hatások mindig összetettek, amelyeket még bonyolultabbá tesznek a hu­mánökológiai hatásokat módosító, egyes esetekben do­mináns helyet elfoglaló társadalmi jelenségek. Éppen ezért a környezeti faktorok regisztrálásához követel­­ményszerűen csatlakozó humánbiológiai, epidemiológiai következmények feltárása, az ok-okozat kapcsolat felis-Orvosi Hetilap 1988. 129. évfolyam 32. szám mérése rendkívül nehéz és bonyolult. A hatások és a biológiai reakciók mindig komplexek, gyakorlatilag alig választhatók külön. Nagyon gondos analízist igényel annak eldöntése, hogy valójában a tanulmányozott kör­nyezeti tényező hatását vizsgáljuk-e, vagy esetleg más, nem kellően felismert, súlyozott faktorokkal együttesen létrejött kölcsönhatások eredőjét. Ezek a tények metodi­kai és értékelési problémákat egyaránt hoznak maguk­kal, a megoldást mindenkor a konkrét helyzetre lehet kidolgozni. Az ember egészségét befolyásolhatják olyan termé­szetes környezeti jelenségek, amelyek lényegileg nem vál­toztathatók, így pl. a vulkáni kitörések vagy a napsugár­zás ibolyántúli komponense. Az antropogén eredetű kör­nyezeti változások ezzel szemben kivédhetők, következ­ményeik megelőzhetők. Az egészségi állapot kedvezőtlen irányú változásai­ban, számos betegség kialakulásában szerepet játszanak a környezet hatótényezői, mint­­ direkt aetiológiai faktorok (pl. a fertőző betegsé­gek kórokozói; a zaj a halláskárosodásnál; az aszkorbin­­sav hiánya a skorbutnál; a szerves higanyvegyületek a Minamata-kórnál stb.) — a kialakulást elősegítő, a lefolyást súlyosbító fak­torok, amelyek hatása közvetett, illetve számos faktor együttes következményeként jelentkezik a betegség vagy kóros állapot (pl. a levegő kén-dioxid szennyezettsége a légúti és a szív-, érrendszeri betegségeknél; a II. típusú diabetesnél az aránytalan energia- és tápanyagbevitel; a fluorhiány a cariesnél stb.). A másik oldalról megközelítve a kérdést, az ember számára optimális, vagy az optimálishoz közelítő kör­nyezet kedvező, a betegségeket megelőző, a kórfolyama-% 1683

Next