Orvosi Hetilap, 1988. október (129. évfolyam, 40-44. szám)
1988-10-02 / 40. szám - Lampé László: A reproduktív medicina új újtai - új etikai dilemmák
LAMPÉ LÁSZLÓ DR. A reproduktív medicina új útjai - új etikai dilemmák Debreceni Orvostudományi Egyetem, Női Klinika (igazgató: Lampé László dr.) Az Orvosi Hetilap újraindulásának 40. évfordulójára, a szerkesztőség felkérésére írt tanulmány. Az utóbbi néhány évtizedben a meddőség kezelése számos új technológiává, új lehetőséggel gazdagodott: a mesterséges spermabevitel, in vitro fertilisatio, embrió transfer és ezek különféle kombinációi (GIFT, POST, VISPER), továbbá az ivarsejtek és a korai embriók mélyfagyasztása, felolvasztás utáni felhasználása. Az új módszerek a meddőség korábban irreverzibilisnek tartott sok formájában segítenek a gyermek utáni vágy kiteljesedésében, ugyanakkor számtalan etikai-jogi kérdést vetnek fel. A dolgozat ezek közül kiemeli a mesterséges spermabevitel, a béranyaság, a mélyfagyasztott ivarsejtek és korai embriók felhasználásának s a velük folytatott kísérleteknek valamint a „sex selection” lehetőségének néhány etikai dilemmáját, s a kérdések többirányú megvilágításával az etikai és jogi szabályozás szükségességét sugallja. A reprodukcióval összefüggő kutatások az utóbbi néhány évtizedben rendkívüli haladást eredményeztek a meddőség kezelésében. Az eredmények klinikai alkalmazása egyes országokban önálló diszciplína kialakulásához vezetett, amelyben laboratóriumi szakemberek és nőgyógyászok segítik egymást a mind hatékonyabb kezelési módszerek kidolgozásában. Ennek az új biológiai forradalomnak a kibontakozása jól mutatja korunk tudományának rohamos fejlődését és annak erjesztő hatását a gyakorlati alkalmazásra, mindennapi felhasználásra (2, 7, 11). A reproduktív szervek és az irányító endokrin rendszer működésének jobb megismerése eredményesebb terápiás módszerek kifejlesztéséhez és alkalmazásához vezetett. Az ötvenes években az ovulációs ciklus mechanizmusának pontosabb feltárása eredményes hormonális fogamzásgátlás elterjedését tette lehetővé, ami előre pontosan nem látott következményeket, társadalmi változásokat indított el: tíz- és százmilliók megszabadultak a nem kívánt terhesség félelmétől, ugyanakkor a családtervezés, a kívánt terhességek időpontjának megválasztása elérhetővé vált, s a nők egyenjogúságának fontos feltéte- Rövidítések: ACOG = American College of Obstetricians and Gynecologists: AID = artifical insemination by donor; AIH = artifical insemination by husband; ET = embryo transfer; GIFT = gamete intrafallopian transfer; IVF = in vitro fertilisation; POST = peritoneal opeyta and sperm transfer; VISPER = vaginal intra-peritóneal sperm transfer Orvosi Hetilap 1988. 129. évfolyam 40. szám New ways in reproductive medicine—new ethical dilemmas. During the recent decades the treatment of infertility has beer, enriched by the .availability of new generations of technology: artificial inseminatioji, in vitro fertilisation, embryo transfer, their combinations (GIFT, POST, VISPF.R), as well as the cryopreservation of spermatozoa and early embryos for delayed utilization. — These new tec hniques help us to treat successfully certain classes of infertility, which had been considered earlier as hopeless, thus fulfilling the desire of such childless couples. At the fiamé time countless ethical-legal questions arose. Amon g them the author underlines those concerning artificial insemination, surrogate motherhood, the use of cryopreserved gemate and embryo, the right for experimentation with them, .the dilemma of “sex selection” and suggests the neeed for legislation and debates on ethical issues. lét teremtette meg, lehetővé vált a közösülés fogamzás nélkül. Az utóbbi években pedig sokféle változatban megvalósult a fogamzás közösülés nélkül (11, 33, 36). A reprodukció folyamataiba a beavatkozás kétirányú lehet: terhességmegszakítás, sterilizálás, fogamzásgátlás az egyik oldalon, mesterséges spermabevitel, mesterséges megtermékenyítés, in vitro fertilisatio, embriotransfer a másik oldalon. Dolgozatomban ez utóbbi módszerekről illetve az ezekhez kapcsolódó, ezekre fakódó etikai kérdésekről, megfontolásokról lesz szó. Eredményes állatkísérletek után Rock 1940-ben végzett elsőként sikeres megtermékenyítőt „lombikban” emberi ivarsejtekkel (30). Tizenöt évvel később Shettles (1955) 6 napig tudott életben tartani egy megtermékenyített és osztódó petét, később pedig egy megtermékenyített petét beültetett a méhbe, ami megfogant (34, 35). A Columbia Egyetem vezetői azonban a fejlődő terhesség megszakítását rendelték el a I0. héten, etikai okokra hivatkozva. Petrucci egy embriót 29 napig tudott életben tartani, de a Vatikán tiltakozása és torzképződés gyanúja miatt azt elpusztította. A Steptoe laparoszkópia segítségével már 1968-ban tudott petesejtet kiemelni, kéthárom évvel később pedig Edwards közreműködésével in vitro megtermékenyítés után közel egy hétig tudtak embriókat életben tartani, s ezeket alkalmasnak tartották beültetésre. Moha sok önként jelentkező meddő nő vállalta a kísérletek kockázatát, a hivatalos szervek nem engedélyezték a művelet elvégzését. Két év múlva a tilalmat feloldották. Az első beültetés, 1976-ban méhgen kívüli terhességgel végződött. Az első igazi siker 1978-ban az érett súlyos és egészséges Louis Brown megszületése IVF és ET után (37). 1980-ban egy ausztráliai munkacsoport is sikerről számolt be és rövid idő alatt sok országban Kulcsszavak: meddőség, mesterséges spermabevitel, mesterséges megtermékenyítés, IVF, orvosi etika 211 C0