Orvosi Hetilap, 1989. december (130. évfolyam, 49-53. szám)
1989-12-03 / 49. szám - Nyerges Gábor - Mészner Zsófia: A gyermekkori gennyes meningitis magyarországi előfordulása és néhány jellemzője az 1983-87. években
Nyerges Gábor dr., és Mészner Zsófia dr. A gyermekkori gennyes meningitis magyarországi előfordulása és néhány jellemzője az 1983—87. években* * Orvostovábbképző Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Tanszék (tanszékvezető: Nyerges Gábor dr.) Fővárosi László Kórház (főigazgató: Várnai Ferenc dr.) A szerzők az 1983—1987. években Magyarországon gennyes meningitis miatt hospitalizált csecsemők és gyermekek adatait elemzik. Az öt év alatt az ország intézményei 1208 ilyen beteget kezeltek. A korspecifikus morbiditás 100000 azonos korú egyénre számolva 1 éves koron alul 97,5; 1—5 éves kor között 15,6; 6—14 éves korban 2,2 volt. A betegség újszülöttkori incidenciáját 10 000 élveszülöttre számolva 3,7-nek találták. A betegség kórokozója a N. meningitidis volt 278 (23,0%), a H. influenzae 171 (14,1%), a S. pneumoniae 157 (13,0%), az a coli 74 (6,1%), a C-csoportú streptococcus 61 (5,0%) és összesen 17-féle „egyéb” baktérium species 107 (8,8%) esetben. A kórokozó meghatározása 360 (29,8%) esetben nem sikerült. Az összhalálozás 19,6% volt. Nemzetközi összehasonlításban különösen nagy volt az újszülöttek halálozása (53%), továbbá a S. pneumoniae (29%), az E. coli (48%), a C-csoportú streptococcus (37%) és az „egyéb” baktériumok (41%) okozta meningitis halálozása. Idegrendszeri maradványtünetek az intézményből való elbocsátáskor a betegek 17 %-ában voltak észlelhetők, de az újszülöttkorban ez az arány 54% volt. Tekintettel arra, hogy a betegek antibakteriális terápiája megfelelő volt, a szerzők megkísérlik feltárni azokat az okokat, amelyek a gyermekkori gennyes meningitisek viszonylag nagy hazai halálozásához vezettek, és javaslatot tesznek azok lehetséges kiküszöbölésére. Incidence and some characteristics of purulent meningitis in infants and children in Hungary, 1983 through 1987. Data of 1208 infants and children hospitalized for purulent meningitis were analysed. The incidence of the disease was closely age related: morbidity calculated for 100 000 children was found 97,5 under one year of age; 15,6 in 1 to 5 and 2,2 in 6 to 14 years of age. Incidence of newborn meningitis cases was 3,7 per 10000 live-borns. The disease was caused by N. meningitidis in 278 (23%), H. influenzae in 171 (14%), S. pneumoniae in 157 (13%), E. coli in 74 (6%), В-group streptococcus in 61 (5%), other bacteria (altogether 17 species) in 107 (9%) cases, while in 360 cases (30%) the etiology remained unknown. Overall case fatality was 19,6 per cent. When compared to international data mortality was especially high among the newborns (53%) and in meningitis cases due to S. pneumoniae (29%), E. coli (48%), В-group streptococcus (37%) and „other bacteria” (41%). Neurologic sequelae were found in 17 per cent of the patients at discharge however, in newborns it was 54 per cent. Since the antibacterial therapy was appropriate in all cases, authors try to reveal the possible causes of the relatively high mortality and make recommendations for reducing it. A gennyes meningitis (g. m.) az antibakteriális terápia lehetősége ellenére a napjainkban Magyarországon előforduló fertőzéses kórképek közül — akár a betegség halálozását, akár maradványtüneteinek gyakoriságát tekintjük — egyike a legsúlyosabbaknak. Különösen így van ez a csecsemő- és gyermekkorban, amelyben a g. m. éppen a legsúlyosabb fertőzéses kórkép. Magyarországon a g. m.-ek közül csak a N. meningitidis által okozott „meningitis cerebrospinalis epidemica” bejelentése kötelező. Az Országos Közegészségügyi Intézet adatai (14) szerint az 1983—87. években összesen 296 (évi átlagban 59) ilyen esetet jelentettek, s a halálozás 11% volt. A 14 éven aluliak száma 236, halálozásuk 8% volt. Ugyanakkor a klinikai tapasztalatok arra utalnak, hogy jelenleg a más baktériumok okozta gennyes agyhártyagyulladások száma és súlyossága jóval meghaladja a N. meningitidis okozta betegségét. Orvosi Hetilap 1989. 130. évfolyam 49. szám Ezért tűztük ki vizsgálatunk céljául azt, hogy a gyermekkori g. m. hazai előfordulásáról, kórokozóiról, életkori megoszlásáról, letalitásáról, maradvány tüneteiről és a betegek ellátásáról megközelítőleg reális képet alkossunk. Felmérésünk végső célja az volt, hogy amennyiben annak adatai nemzetközi összehasonlításban számunkra kedvezőtlenek, javaslatot tegyünk e betegek ellátásának javítására. Módszeri joggal feltételezve, hogy g. m.-ben szenvedő gyermeket csak fekvőbeteg intézmények kezelnek, az Országos Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Intézet egyetértésével kérdőívet küldtünk ki az ország valamennyi fekvőbeteg gyermekintézményének és fertőzőbeteg osztályának. Összesen 106 olyan intézményt (osztályt) kérdeztünk meg, amelyben g. m.-es beteget ápolhattak. Kérdéseink a betegek életkor és kórokozó szerinti megoszlására, a megoszlás szerinti halálozásra és a maradványtünetek gyakoriságára vonatkoztak. Megkérdeztük az intézményeket arra vonatkozóan is, hogy betegeiket kezelésre más intézménybe irányították-e, továbbá, hogy g. m. esetén milyen praesumptiv antibakteriális terápiát 2015 Kulcsszóik: Gennyes meningitis, bakteriális meningitis. *Az Országos Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Intézet (főigazgató főorvos: Schuler Dezső dr.) támogatásával készült tanulmány.