Orvosi Hetilap, 1989. december (130. évfolyam, 49-53. szám)
1989-12-03 / 49. szám - Nyerges Gábor - Mészner Zsófia: A gyermekkori gennyes meningitis magyarországi előfordulása és néhány jellemzője az 1983-87. években
alkalmaztak. A g. m. terápiája szempontjából fontos, számos más kérdést azért nem tettünk fel, mert tartottunk attól, hogy egy bonyolult kérdőív kitöltése többeket visszariasztott volna a válaszadástól. Eredmények A 106 intézmény közül 96 (90,5%) érdemesítette kérdőívünket válaszra. Közülük 84-ben kezeltek g. m.-ben szenvedő gyermeket, a vizsgálati periódus öt éve alatt összesen 1208-at. Meg kell jegyeznünk, hogy a nem válaszolók olyan kis ágyszámú osztályok voltak, amelyek g. m.-es beteget nem vagy csak elvétve kezelhettek. Ezek szerint a Központi Statisztikai Hivatal demográfiai adataival (6) számolva a vizsgált időszakban a gyermekkori g. m. morbiditása 11,2%éop volt. A betegek közül 763-at (63,2%) általános gyermekosztályon, 445-öt (36,8%) fertőző beteg osztályon ápoltak. A N. meningitidis okozta g. m.-ben szenvedő 278 beteg többségét (53,2 %-át) is általános gyermekosztályon ápolták. Százkilencvenhat beteget, vagyis az összes betegek 16,2%-át a diagnózis megállapítása után más osztályra helyezték át. Néhány általános gyermekosztály (közöttük egy megyei is) minden meningitises beteget áthelyezett kezelésre a fertőzőbeteg osztályra, de ennek fordítottja is előfordult: a fertőzőbeteg osztály a g. m.-es gyermekbetegeket az általános gyermekosztályra utalta át. A g. m.-es beteget kezelő 84 intézmény közül 47 (55,9%) öt év alatt egyenként mindössze 1—10; 17 (20,2%) 11—20; és csak 20 (23,8%) kezelt több mint 20 beteget. A betegek 37%-át olyan intézményben kezelték, amelyeknek ilyen betegforgalma évi átlagban 0—4 volt. A betegek megoszlását életkor és kórokozók szerint az 1. táblázat tünteti fel. A etiológiai diagnózishoz az esetek 70%-ában jutottak. A N. meningitidis, a H. influenzae és a S. pneumoniae okozta g. m. az összes esetek felét tette ki, míg 20%-ban az E. coli, a C-csoportú streptococcus és egyéb baktérium volt a kórokozó. A bakteriológiailag pozitív g. m.-eket újszülöttkorban 85,6%-ban az E. coli, a C-csoportú streptococcus, illetve „egyéb” baktérium okozta; 2 hónapos koron túl viszont az esetek 89,3%-át a N. meningitidis, a H. influenzae és a S. pneumoniae. „Egyéb” kórokozók főleg újszülöttkorban fordultak elő. Leggyakoribb ezek közül a klebsiella (31 eset) és a Staphylococcus aureus (13 eset) volt. Öt-hét esetben fordult elő pseudomonas, listeria, proteus, salmonella, zöldítő streptococcus, míg 1—4 esetben acinetobacter, Acremonium scriptum, Branhamella catarrhalis, Citrobacter freundi, Flavobacterium meningosepticum, moraxella, serratia, Staphylococcus epidermidis, Streptococcus faecalis, Streptococcus pyogenes. A választ adók 19 esetben nem jelölték meg az „egyéb” kórokozó speciesét. A g. m. esetek fele egyéves koron alul, harmada 1—5 éves korban fordult elő. A KSH demográfiai adatai (6) alapján számított korspecifikus morbiditást a 2. táblázat tünteti fel. Az újszülöttkori g. m. incidenciája 10 000 élveszülöttre számolva 3,7 volt. A halálozási adatokat a 3. táblázat tartalmazza. Az össz-letalitás kereken 20% volt. Feltűnően nagy az újszülöttkori g. m. letalitása (53%), két hónapos koron túl a S. pneumoniae okozta a legtöbb halálesetet. A maradványtünetek gyakoriságát a túlélőkre számítva a 4. táblázat mutatja. Az adatok csak az elbocsátáskor észlelhető idegrendszeri maradványtüneteket tükrözik, mert mint azt több adatszolgáltató megjegyezte, betegeiket tartósan nem követték. Ugyancsak nem történt rendszeres audiometria sem, pedig a g. m. okozta gyakori halláskárosodás többnyire csak ilyen vizsgálattal fedhető fel. Ennek alapján feltételezhető, hogy a maradványtünetek a táblázatban feltüntetetteknél gyakoribbak. Az intézmények által alkalmazott praesumptiv antibakteriális terápiára vonatkozó adatokat az 5. táblázat mutatja. Konvencionális terápiának újszülöttkorban az ampicillin 4- aminoglycosid, 2 hónapos koron túl a penicillin -1- ampicillin vagy a penicillin + chloramphe-2. táblázat: A gyermekkori gennyes meninigitis korspecifikus morbiditása Magyarországon az 1983—1987. években *A KSH demográfiai adatai alapján (6): 1. táblázat: Gyermekkori gennyes agyhártyagyulladás-esetek száma, megoszlása életkor és kórokozók szerint Magyarországon 1983—87. években Életkor N. meningitidis H.. influenzae s. pneumoniae B-csop. streptococcus E. coli Egyéb Ismeretlen Összes 1 2 hó 112 16 51 64 58 40 242 2—12 hó 127 48 596 7 19 108 374 1—5 év 109 117 493 218 132 430 6—14 év 314 3311 12 80 162 Összes: 278 157 157 61 74 107 360 1208 Korcsoport Morbiditás a korcsoportba tartozó 100 000 egyénre számolva* 1 1 éves 97,5 1 — 5 éves 15,6 6—14 éves 2,2