Ózdi Vasas, 1971 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1971-02-26 / 8. szám
2 Törvény a tácsokról Az országgyűlés 1971. február 10. napján elfogadta és ezzel törvényerőre emelte az új tanácstörvényt. Jelentős változtatás az új jogszabályban az, hogy a tanácsok jellegének meghatározásánál kimaradt az a korábbi meghatározás, hogy a tanács tömegszervezet. Ténylegesen ugyanis a korábbi tanácstörvény megfogalmazása ellenére sem váltak a tanácsok tömegszervezetekké, nem is válhattak azzá, mert a tanácsra vonatkozó általános állami feladatok törmegszervi jelleggel nem oldhatók meg. A tanácsok az új törvény megfogalmazásában népképviseleti , önkormányzati és államigazgatási szervek, melyek a demokratikus centralizmus alapján működnek és a nép hatalmát megvalósító szocialista állam szervei. A tömegszervezetekkel kapcsolatot tartanak, azokra támaszkodnak, de nem azonosulnak a tömegszervezetekkel. Az új törvény szerint az eddigi feladatok mellett a tanácsok feladata bővül, pl. a szocialista törvényesség védelme, vagy a honvédelmi feladatok ellátása terén. A tanács gondoskodik a település fejlesztéséről, szervezi a lakosság szükségleteinek kielégítését, különösen a művelődésügyi, egészségügyi, szociális lakás - kommunális, kereskedelmi ellátást és az egyéb szolgáltatásokat. Anyagi eszközeivel önállóan gazdálkodik. Érdekes az a rendelkezés, hogy a tanács határozza meg a végrehajtó bizottság szakigazgatási szervezetét. Ez a lehetőség arra utal, hogy mód lesz a jelenleg túlzottan széttagolt szakigazgatási szervezet célszerűbb felépítésére. A nem tanácsi szervekkel való együttműködés szabályozása ugyancsak megtörtént az új törvényben. A tanácsok ellenőrizhetik a nem tanácsi szerveknél a dolgozók érdekében hozott művelődésügyi, egészségügyi, szociális és munkaügyi jogszabályok fenntartását. A lakosság szükségleteit ellátó vállalat működését érintő jelentős változás esetén a nem tanácsi szervek kötelesek előzetesen kikérni a tanács vagy a vb véleményét. Az új jogszabály felold bizonyos, formai kötöttségeket, nem kötelező a végrehajtó bizottságnak kéthetenként, a tanácstestületnek pedig kéthavonta ülésezni. Szükség szerint, de legalább havonta tart ülést a végrehajtó bizottság, a tanács pedig ugyancsak szükség szerint, de évenként legalább 4 alkalommal kell, hogy ülésezzen. A tanácstag a jövőben évenként köteles beszámolni választóinak a tanács munkájáról és saját tanácstagi tevékenységéről. Köztudott már, hogy a járási tanács mint államhatalmi szerv, mint választott testület megszűnik, már most április 25-én sem választunk járási tanácstagokat. Helyi (községi, városi), megyei és fővárosi tanács szinten lesznek tanácsok. Ez a módosítás megfelel annak az igénynek, hogy az adott területet érintő kérdésekben azon a szinten történjen a döntés, amelyik szinten van a legmegalapozottabb tájékozottság. Az új tanácstörvény 1971. április 25. napján lép hatályba, rendelkezéseivel segíteni fogja a helyi állami munka ellátását és azt a célt, hogy fokozódjék a tanácsok felelőssége, önállósága, ugyanakkor erősödjék a központi állami irányításhatékonysága. Dr. Lupták Zoltán 6ZOT VASAS eírta... tervezte... Több házasságkötésről készített már riportot. Szemrebbenés nélkül írta le a fogadalmakat, amelyek a fiatal párok ajkairól elhangzottak. Szombaton azonban érezhetően megcsuklott Tóth Ilona kolléganőnk hangja is, amikor Marczis Kálmánnak kimondta az igent. Bánhegyi Árpád, a városi tanács tervosztályának vezetője már több nagyszerű tervvel gzdagította városunkat. Szombaton saját magának állított fel egy életre szóló tervet, amikor az anyakönyvvezető elé vezette menyasszonyát, Széles Rózsát. Évszázadokra elegendő A múlt év végén termelték ki a Kacskanari Bánya és Dúsítómű Kombinát bányájából a százmilliomodik tonna ércet. Hét évvel ezelőtt kezdték meg itt a fejtést. A kombinát a Kacskanar hegységben rejlő hatalmas titán-magnetit érckészlet feldolgozására épült. Csupán az eddig federített készletek több évszázadon át elegendőek az igények kielégítésére. A kitermelés gyors felfutása lehetővé tette a kohászat termelésének fokozását is. A Szovjetunióban évente 665, az USA-ban 468, Angliában 276 kg érc jut egy főre. Az elmúlt húsz évben a szovjet kereskedelmi minőségű vasérc több mint 146 millió tonnával növekedett és jelenleg a világ termelésének 27 százaléka. A külszíni fejtéseket, az ércbányákat és a dúsítóműveket a legkorszerűbb technikai berendezésekkel látták el a szovjet gépgyárak. Ez lehetővé teszi a szegény ércek hasznosítását is. L. Butorina APN A tanács pénzügyi osztályán A lakosság érdekében Az osztályvezető — Rubint Ilona — 14 éve dolgozik a tanácsnál, 10 éven át csoportvezető volt. 1970. május 1-től megbízott osztályvezető, 1970. december 1-én kapta meg végleges kinevezését. Irányítása alatt tizenhat ember dolgozik — És ebből mindössze kettő a férfi — mondja mosolyogva. — Az adócsoport nyolc, a költségvetés 6 dolgozója, valamint két adminisztrátor teszi ki a létszámot. Feladatunk a lakosság szociális, kulturális, kommunális ellátásához szükséges pénzeszközök elosztása, az állami és egyéb hozzájárulásokon kívüli bevételek biztosítása. Hatáskörünk a városban jelentkező, a városi tanácsra tartozó minden ügy anyagi vonatkozására kiterjed. Osztályunk nemcsak gazdálkodó, de irányító és ellenőrző tevékenységet is folytat. A tanács többi osztályával szoros kooperációban dolgozunk, felmérjük a helyi szükségleteket, meghatározzuk a helyes arányokat. A helyi szükségleteket az országos irányelvekhez, a pénzügyi szabályozókhoz igazítjuk, s minden körülményt figyelembe véve terjesztjük javaslatunkat a tanács vb elé Bikky Jánosáé, a költségvetési csoport vezetője 12 éve dolgozik a tanácsnál. Tavaly november 7-én kiváló pénzügyi dolgozó kitüntetést kapott. — Az 1971. évi költségvetési gazdálkodás során 85 millió 400 ezer forintot fordítunk tanácsi kiadásokra, míg a fejlesztési alap mintegy 110 millió forintos öszszeget tesz ki. Egn összegek felhasználása, kifizetése, könyvelése, ellenőrzése a feladatunk. A pénzkeretek mozgásának fokozott figyelembevételével kell munkánkat végeznünk. Minden esetben biztosítanunk kell a költségvetésben előirányzott összeget az illető vállalatnak, illetve intézménynek. Kiss Lajosné, a költségvetési csoport előadója szól közbe : — Legutóbbi nagy feladatunk a zárszámadás, a 70-es gazdasági év lezárása, elemzése volt, illetve ez részben még most is tart. Hamarosan megkezdjük az intézmények (óvodák, iskolák, kórházak stb.) ellenőrzését. Egy-egy ellenőrzés minden pénzüggyel kapcsolatos dologra (gazdálkodás, térítési díjak stb....) kiterjed. Legnagyobb feladatunk a közeljövőben az 1971-es év, valamint a IV. ötéves terv költségvetésének tanács vk elé terjesztése. Ezzel kapcsolatban sok probléma merül fel, mert a rendelkezésre álló összeg nincs arányban a szükségletekkel. Vakles Antal, az adócsoport vezetője régi szakember. Sátoraljaújhelyről került az Ózdi városi Tanácshoz 1959- ben. — Csoportunkra tartozik a lakosság adózásával kapcsolatos összes teendő, a lakbérpótlék, a honvédelmi hozzájárulás és más területek ügyeinek intézése. Sajnos, munkánk elég jelentős részét a szabálysértések teszik ki. A mi feladatunk a különböző jövedelem- és keresetigazolások kiadása is. A községfejlesztési hozzájárulást is mi intézzük, itt sok gondunk van a méltányossági kérelmekkel, az adózók mintegy 10 százaléka él ezzel a jogával. Egy héten három alkalommal tartunk ügyfélfogadást, jó lenne, ha az emberek ezt betartanák, mert ha más napokon jönnek, az érdemi munkánkat erősen zavarják. Ilyen „csendes” napokon intézzük a különböző ügyiratokat, könyvelünk, ellenőrzünk, kivizsgáljuk a kérelmeket, panaszokat — utóbbi szerencsére kevés van. A mai például ilyen „csendes” nap. Két helyen ellenőrizzük a lakbérpótlékügyeket, a mezőgazdaságban dolgozó lakosság jövedelemadó-tételeit dolgozzuk ki, illeték-hátralékos ügyekkel foglalkozunk. Rubint Ilona veszi vissza a szót: — A pénzügyi osztály létszámkeretét 15 éve állapították meg. A létszám változatlan, a feladatok viszont nőttek. Dolgozóinknak rendszeresen művelniük kell magukat szakmai vonalon, tanulmányozniuk kell a különböző rendeleteket, törvényeket, hogy eligazodhassanak a sokszor bonyolult pénzügyekben. A megsokszorozódott feladatok ellenére isigyekszünk helytállni, megtenni minden tőlünk telhetőt a lakosság érdekében. árkonyi Törvényekről A Hazafias Népfront Béketelepi Bizottsága pénteken, 19-én a Kun Béla Művelődési Házban ülést tartott. Az ülésen dr. Lupták Zoltán, a városi tanács igazgatási osztályának vezetője ismertette a jelenlévőkkel az új tanácstörvényt és annak jelentőségét. Beszéde második részében a választási törvénnyel foglalkozott. Ezt követően Szalontai Mihály HNF titkár válaszolt a feltett kérdésekre. — K. — A polgári védelmi kiképzésről Mint korábban megírtuk, mentes a kiképzésben való részvétel alól a továbbtanuló dolgozó, az igazolt tanulmányi idő alatt, valamint az, aki indokolt eset miatt (szabadság, betegség stb.) a részvétel alól halasztást kapott. Ezek a mentesítésre módot adó körülmények érdemben nem szorulnak magyarázatra, viszont feltétlenül tudnunk kell, hogy mind az előző számban ismertetett, mind a most leírt mentesség ideiglenes jellegű. Az ideiglenes jelleg azt jelenti, hogy csak meghatározott ideig érvényes a mentesség (pl. tanulmányi év befejezéséig vagy a betegségből való felgyógyulásig stb.), de legfeljebb egy évig. Ez a felső határ igazolt indokok alapján ismét meghosszabbítható. Az tehát a lényeg, hogy akinél a mentességre okot adó körülmény huzamosabb ideig fennáll, évenként kérje a mentesítés megadását, illetőleg meghosszabbítását. Van viszont olyan körülmény is, amely végleges mentesítést biztosít, ez pedig a rokkantság. Akinek munkaképessége legalább kétharmad részben csökkent, nem vonható be polgári védelmi kiképzésbe. Akár ideiglenes, akár végleges mentesítés esetében az engedélyt formális határozattal a kötelezettség alatt álló személy állandó lakóhelye szerint illetékes tanács vb-elnöke adja meg. Üzemeknél, hivataloknál stb. a polgári védelem üzemi vezetőjének van hatásköre ilyen határozatot kiadni. Az eddigiekben a polgári védelmi kiképzésről, a mentesítés különböző eseteiről írtunk. A továbbiakban a polgári védelmi szakszolgálat fogalmával és az ottani problémákkal kívánunk foglalkozni. A polgári védelmi szakszolgálat magasabb rendű fogalom, az ilyen feladatra kötelezett állampolgárok feladata az általános polgári védelmi kötelezettségen túlmegy. A polgári védelmi szakszolgálat beosztottjai szervezett rendszerben (rajok, szakaszok, század stb.) speciális feladatokat oldanak meg. A feladatok súlyára figyelemmel a szakszolgálati kiképzés is alaposabb, részletesebb, specializáltabb, általában magasabbak a követelmények. Ebből adódik, hogy a kötelezettség alóli mentesítés feltételei enyhébbek. Pl. a korhatár alacsonyabb: nőknél 14—55, férfiaknál 14—60 év. Az előbbiekben ismertetett mentesítő szabályokon túl nem osztható be polgári védelmi szakszolgálatba az az anya, aki 14 éven aluli gyermekét maga gondozza. (Emlékezzünk, hogy a kiképzésnél 6 éven alulinak kellett lennie a gyermeknek, vagy három 14 éven aluli gyermek kellett hasonló mentesítéshez.) Egyébként érdekessége a jogi szabályozásnak, hogy azonos helyzetekben az apa nem mentes a kötelezettség alól. / 1971. február 29. Néhány vélemény A minap megkérdeztem néhány olvasót: ha most újságíró lenne, miről írna? Mi foglalkoztatja, mit tenne szóvá? Íme a válaszok. K. L.: — Kérem, én feltétlen szóvá tenném azt a hanyagságot, amit tapasztaltam. Miről is van szó? Naponta járok a Béke telepen? a Münnich Ferenc utcában. Az egyik ház előtt az út szélén ott áll — nem túlzás, ha azt mondom — évek óta egy Pannónia típusú motorkerékpár (rendszáma: EU 86—02). A nagy havazások idején csak a kormánya látszott ki a hóból. Nikkelezett részeit már teljesen belepte a rozsda. Gyakran látom, amint egyegy járókelő csóválja a fejét, amikor elhalad mellette. Én is! Tudomásom szerint a motorkerékpár társadalmi tulajdon. E. B. : Rendszeresen járok 13 óra után a Népköztársaság térről a Béke telepre, autóbusszal. Általában ekkor mennek munkába a ruhagyári dolgozók is. Már több esetben megfigyeltem, hogy sokuk nem a felszállásra kijelölt ajtón lép fel az autóbuszra, így aztán teljes kavarodást okoznak a fel- és leszállásnál. Emiatt történt meg az az eset, amely szomorúan, is végződhetett volna. A múlt hónap 28-án 13.30 perckor a kenyérgyári megállónál egy ruhagyári dolgozó nő az autóbusz elindulása után kiesett az úttestre a jármű hátsó ajtaján a zűrzavarban. A baleset után a gépkocsivezető kiszállt és meggyőződött arról, hogy nem történt-e valami sérülés. Szerencsére nem. Azt szeretném üzenni a ruhagyári dolgozóknak, hogy ők is tartsák be az előírt szabályt, mindannyiunk érdekében. L. K. : — Nem gondolná az ember, hogy milyen harácsoló egyének is vannak környezetünkben. Egy példát említenék meg, amiből kitűnik állításom igaza. Ha jól emlékszem, a múlt év októberében az egyik dolgozó azzal a kéréssel fordult a műhely szakszervezeti bizottságához, hogy részesítsék őt segélyben, mivel pillanatnyilag kedvezőtlen anyagi helyzetbe került. A kérése meghallgatásra talált. Mit ad isten, január első hetében vadonatúj személyautóján állított be a munkahelyére — sokak meglepetésére. Mondja meg őszintén, tisztességes dolog az ilyen? Persze a szakszervezet is hibás, amikor „körültekintés” nélkül fizet. .. S. G.-né: — A közelmúltban Budapesten jártam. Több munkatársam megbízott, vegyék nekik ezt is, azt is. Szívesen tettem eleget kérésüknek, így aztán egyre több lett a csomagom. Egy részét beadtam az Engels téri autóbusz-pályaudvar csomagmegőrzőjébe. Hazaindulás előtt kikértem a csomagokat. A nagy sietségben azonban az egyiket a megőrző előtt felejtettem, s csak indulás után vettem észre. Közöltem az esetet a kalauzzal, aki rögtön konzultált a gépkocsivezetővel. Megálltak és egy Budapest felé haladó autó szolgálati személyzetével közölték a fentieket. Másnap reggel értesítettek a helyi forgalmi irodából, hogy menjek a csomagomért. Ezúton is szeretném megköszönni a Volán dolgozóinak nagyfokú lelkiismeretességét. K. M.