Pajtás, 1981. január-május (36. évfolyam, 1-19. szám)

1981-01-08 / 1. szám

VAR AZ ESZTENDŐ ,o!í ínT,?m' 0re0S“r,artam külföldön­­ Csehszlovákiába vitt a ! ы “tette­m azt a furcsa érzést, ami mindenkit elfog ilyenkor Lestem a vonatablakon át a tájat es döbbenten láttam: éppolyan zöld a fű sudárkar­ unk“. t e9e",ék' к°ЛУ°Га0”!̋­­ utak « «■ emberek, mint otthon! Amikor új esztendőre fordul a naptár, akkor is átlépünk képzeletben egy ha­­t­vább­attani, egészen mo­st is különöset várunk, holott az élet éppen úgy folyik jobban " ,S ° do,ćünlí- Ь®дУ folytassuk, amit elkezdtünk. Csak talán* kicsit jobban és okosabban, önállóbban és gazdagabban éljünk az esztendő ado­mányaival, a ránk váró lehetőségekkel! Vár az esztendő! Vár a kirándulás tavasz, a táborozás nyár a becsengetős p/c/o­sok! Néhány hónappal ez­előtt, az október 16-i szá­munkban a „Vár a termé­szet” akcióhoz kapcsolód­va pályázatot hirdettünk. Azóta sok-sok levelet kap­tunk, amelyek mind a ter­mészet, a szülőfalu, a lakó­hely szeretetét, féltését tükrözik. Különösen azok­nak az írásoknak örültünk, amelyek szerzőik környe­zetet védő tetteiről szóltak. Ezekből közlünk most egy kis csokorra valót, remélve, hogy mások is kedvet kap­nak a levélíráshoz, de főleg a természet mindennapi megóvásához. Fontos munka „Lakóhelyünkön több buszmegálló van. Észrevet­tük, hogy az iskolánktól 300 méternyire levő na­gyon elhanyagolt. Benőtte a gaz, ellepte a piszok. A várakozó utasok alig tud­tak le- és felszállni. Ör­sünk vállalta, hogy rendbe­­teszi. Október 17-én szer­számokkal felfegyverkezve indultunk munkára. Közle­kedési jelzőtáblát állítot­tunk fel, hogy figyelmez­tessük a gépkocsivezetőket: itt fontos munka folyik! Örömmel, vidáman dolgoz­tunk. A várakozó utasok közül egy idős bácsi is kö­zénk állt. Bizony, ő is megizzadt. A kocsik lelas­sítottak, az utasoktól dicsé­retet kaptunk. Két óra alatt tiszta lett az addig elha­nyagolt terület.” Molnár Andrea, Sóstóhegy, Kemecsei út 23 a. — 4481 Megszűrni a Dunát „Faluhelyeim, Sződliget tiszta, szép község. Minde­nütt tisz­taság. Virágos ker­tek vannak itt, egyszóval kész liget. De nem így a Duna és a partja, meg a rét. Sajnos a folyó vize nagyon szennyezett, olajfoltok, úszó konzervdobozok, papí­rok „tarkítják”. Jó lenne egy óriási szűrőgéppel le­szűrni a Duna vizét, hogy ne legyen ilyen szemetes! A falu másik szégyene a rét, pontosabban a rét szé­le, ez is tele van szemét­tel. Minden van itt, a több mázsás vaskályháktól kezd­ve, a kimustrált babakocsin keresztül a mütyüri kis csa­varokig. Hogy miért? Azért, mert Sződliget újte­lepi részén a szemetes vagy ritkán, vagy egyáltalán nem jár arrafelé. Ezért az újte­lep lakosságának apraja­hagyja a közeli rét szélére hordja a hulladékot, sze­metet. Azért öröm is van! Há­rom éve adták át az erdei tornapályát. Sok játék és sportszer van itt. A torna­pályát az úttörőcsapat gon­(Somos) hozza. Ősszel összegereb­lyéztük a lehullott levele­ket, gallyakat és eltüzeltük a papírhulladékkal együtt. A futópályát rendszeresen gondozzuk, gyomláljuk és sanlózzuk.” Benkő Csilla, Sződliget, Bocskai u. 32. — 2133 Fehér folt „Javaslom, indítsunk ak­­ciót „Fehér folt” címmel. Minden raj lakóhelye köze­lében kapna egy területet, amelyet tagjai koruk sze­rint, tisztán tartanának mindenkor. Az akciónak azért adtam ezt a nevet, mert szerintem ma még fe­hér foltnak számítanak a tiszta területek.” Kocsiczki Ingrid Oroszlány, Majki u. 5. — 2840 Utcaőrs .,Az utcánkban sok gye­rek lakik. Összefogtunk és egy utcaőrsöt alakítottunk. Az őrsünk minden szom­bat-vasárnap felgereblyézi a földet a fák alatt, össze­szedjük a szemetet, hulla­dékot. Így öröm végigmen­ni az utcánkon.” Szabó Anikó, Tiszatenyő, Ady E. út 25. — 5082

Next