Pápai Lapok, 1892 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1892-10-09 / 41. szám
Pápa város hatóságának szám. 41. fifi Megjelenik ^ ^ ^ ^ ^ Megjelenik minden vasárnap. Közérdekű sürgős közlésekre korán kinti-endkivüli sztmok is adatnak ki. Hérmentetlen levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza*. A lapnak szánt közlemények a lap , v -Jölk. hivatalába küldendők. „ Előfizetési díjak." Egy évre 6 frt - Fél évre 3 frt Negyed évre 1 frt 50 krajezár. — Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 30 kr. A díj előre fizetendő. Bélyegdíj mindig külön számitatik. Az előfizetési díjak s hirdetések a lap kiadó hivatalába (Böhn Mór fiai 2. hirlapközvetitő iroda) küldendők. ^ ^ és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Felhívás Veszprém vármegye közönségéhez. Megbecsülni a hősöket, lelkesülni dicső tetteiken, emléküket átadni az utókornak, nemes és szabad népekhez illő! A magyar nemzet ezt soha sem feledte; tanúsítják a történelem lapjai, tanusítják az utóbbi huszonöt év alatt felállított honvédszobrok! Veszprém vármegye közönsége sem lehet hűtlen e nemzeti jellemvonáshoz s nem maradhat hátra, midőn a kegyelet adójának lerovásáról van szó! E gondolat lelkesítette minden bizonynyal azon néhány fenkölt lelkű megyénkbeli hazafit is, kik egy Pápán felállítandó honvéd-emlék létesítésének eszméjét megpendítették. egyik Dicső emlékű szabadságharcunk epizódja az ihászii ütközet, egyetlen, melynek vármegyénk szolgált színhelyül! Itt estek el a névtelen hősök, kiknek emlékét e lelkes férfiak megörökitni óhajtják! Megindított gyűjtésük máris szép eredményt mutat, de a szükséges összeg még nincs együtt. Kérve kérem tehát a vármegye közönségét s meg vagyok róla győződve, nem hiába, adakozzék e nemes czélra! Éltüket áldozák ők a hazáért s azért az alkotmányért és szabadságért, melyet most mi élvezünk, illő tehát, hogy emlékük feledésbe ne menjen, illő, hogy emlékoszlop hirdesse hősi halálukat! — Az adományok közvetlen hozzám küldendők, melyeket hirlapilag nyugtázni fogok. Veszprém, 1892. évi október hó 4-én. kir. tan. alispán. Óvó rendszabályok. Kiadta a berlini cs. egészségügyi hivatal, I. I.egy okos a veszélyben; túlságos aggódás elhomályosítja ítéletedet. Csak a tisztán gondolkodó ember képes a veszélyt elhárító eszközödet helyesen alkalmazni. fr/./ ei/ a tisztaságra magadon és körülötted. Higgadtság}mértékletesség, szigorú tisztaság legjobban megvédelmeznék a betegségtől. Maradj megszokott, rendes életmódnál, kerüld az ünnepséget és sokadalmakat. Ke vegy be orvosságot, míg egészséges vagy! Betegeket csak akkor látogass meg, ha kötelességed parancsolja! Ne érintkezzél emberekkel, akik kolerás vidékről jönnek! Ne hagyd el, hogy a betegségtől megmenekedjél, lakóhelyedet, gondold meg, hogy útközben és idegen megváltozott életviszonyok közt könyebben jutsz veszedelembe, mint otthon óvatos, változatlan életmód mellett. II. Élelmiszereken és élvezeti czikkeken kivül semmit se érints ajkaiddal és semmit se tégy szádba (pl. ujjaidat lapforgatás közben, a tolltartót, iánt s e féléket.) Lehetőleg kevés vizet igyál s csakis olyant, a melyről tudod, hogy megbízható! Megbízható rendesen a tiszta forrásvíz, mély csöves kutakból merített viz, zárt vezetékek vize, a mely — ha nyilt vizekből származik — jó szűrőn ment keresztül. (Kicsiny házi szűrők, ha gyakran nem változtatjuk és tisztogatjuk, inkább ártalmasak, mint hasznosak.) Folyókból, árkokból, tavakból serpélT és nyitott, vagy selejtes Mély ellátott, továbbá oly futakból merített víz, amelyek szemét- vagy trágyadombok közelében vannak, kolera idején nem megbízható. Mindennemű mosás és öblítés, valamint a használt szennyvíznek kiöntése a kutak közelében az egészségre veszedelmessé válhatik. Gyanús vizet a betegség uralkodása, vagy közeledése idején csak több percnyi főzés után szabad ivásra, arézmosásra, szájtisztításra, az evő- és ivóeszközök leöblítésére és effélére használni. Főzés által a betegség csirái tönkremennek, de hosszabb állás után új csirák ismét megtelepedhetnek. Hogy forralt vizet ízletessé tehess, adj egy pohár vízhez (14 liter) egy késhegynyi borkősavat, vagy két csepp tiszta sósavat. A vizet tiszta edényekben tartsd! Thea, kávé, és cacao megengedett italok, jó sör és tiszta bor is. Jeges és igen hideg italoktól óvakodjál! A sör tiszta és fris legyen, se savanyú, se ízetlen, csak oly pohárból idd meg, amelyet megbízható (szükség esetén forralt) vízzel kiöblítettek. Keserű pálinkák gyakran aloét tartalmaznak, ami hasmenést okoz, s ezért nem ajánlatosak. Asvámyvizek használhatók, ha természetes forrásból származnak, vagy párolt vízzel készültek. Forralatlan tejet ne igyál! Vajra és friss sajtra a betegség csírái rátapadhatnak, ha kolerabetegek közelében készítették vagy tartogatták. Gyümölcsöt és zöldséget, ugorkát, és e félét is, csak főve egyél, egyáltalán ne egyél semmit főzetlen, vagy sütetlen, amihez idegen, esetleg tisztátlan kéz hozzáért. Élelmiszereket csak teljesen megbízható és tisztán tartott helyekről szerezz be! Kolerás házakból semmit se végy ! Ételek és italok dolgában kerülj minden mértékletlenséget! Különösen vigyázz, mikor hasmenésre van hajlandóságod ! Ha egészséges vagyz, beteg szobájában ne egyél, ne igyál. Gondold meg, hogy ott a betegség csiráit legyek és e fajta rovarok a betegről az ételre átvihetik. Beteg házában még a szivar is közvetítheti a ragályos anyagot. III. Tartsd a fejet hűvösen, a testet melegen, a lábakat szárazon ! Tiszta levegőn lakjál és aludjál! Füstölések nem ótalmaznak meg a fertőzéstől ! Mosd meg kezeidet napjában többször vízzel, szappannal és kefével, különösen akkor, ha ételekhez nyúlsz! Ha beszennyezett, vagy gyanús tárgyakat érintettél, először is tisztítsd meg kezeidet gondosan 55 grm. (körülbelül 4 evőkanál) viztisztaságu, folyékony carbolsav oldatával 1 liter vizben (5% carbolsav oldat) s azután mosd meg szappannal tiszta vizben. Kolerás vidéken ne fürödjél folyóban, vagy tóban. Nyilvános árnyékszéket csak szükség esetében vegy igénybe. Oly árnyékszékek deszkáit, amelyekhez idegenek is hozzáférhetnek, naponként szappanos vízzel kell felzsufolni. E czélból végy egy aksó forró vízre egy font zöld szappant. Ha árnyékszékekben kolera-gyanus egyén fordult meg, a tölcsér falát frissen készült mésztejjel öblítsd le (egy rész maró mész 4 rész vízre)! IV. A kolera fertőző anyaga a beteg ürülékeiben van. Hozzá tapad a Mennyei fehér — és más ruhaneműhöz és minden, a mi ilyetén tárgyakkal, vagy az ürülékekkel, ha mindjárt csak közvetve és nem szembeszökő módon is érintkezésbe jött, szertehurcolhatja. A kolera betegek, vagy koleragya-DNS egyének ürülékeit az általuk beszenvezett padlót stb. tedd ártalmatlanokká mésztejnek, vagy chlormészoldatnak (20 grm. chlormósz egy liter hideg vízre bőséges) legalább egy óráig tartó alkalmazása által, vagy használt más, de biztos fertőtlenítő szereket. Az ágy - és fehérneműt, ruhákat, takarókat és efféléket, akkor is, ha ezek járványtiszta vidékről érkeztek, jól és szorosan becsomagolva nyilvános fertőtlenítő intézetbe kell küldeni. Ha ily nyilvános intézet nem áll a közönség rendelkezésére, a nevezett tárgyakat 24 órán át szappanos vizben (egy font zöld szappan egy akó forró vizre) kell áztatni és azután jól kifőzni. Más uton beszenvezett dolgokat is tisztogass meg alaposan ilyetén szappanos vizzel, mésztejjel,vagy carbolsav oldattal! Ha a tárgyak mivolta miatt ez nem kivihető, akkor maradjanak legalább 6 napon át szellős, száraz helyre kitéve. Alapos kiszárítás a betegség csíráinak fejlődését meggátolja. V. Ha emésztési zavarokban szenvedsz, ha hasmenés, kiváltképpen hányással, vagy erős rosszullét áll be, fordulj mentül előbb orvoshoz. Míg ez megérkezik, igyál valami meleget, köss magadra gyapja — által kötőt, maradj a szobában, s ha igen rosszul vagy feküdj le! Egy csésze thea cognakkal, vagy rummal enyhíteni fog. Egyelőre csak nyálkás levest, kétszersültet, vagy régi fehér kenyeret ehetsz vaj nélkül. Ha vannak megbízható (orvosi rendelvényre készített) kolera cseppjeid, végy abból 20—30 cseppet czukorra! Maradj nyugodt, ha megbetegültél is. Félénkség és gyávaság testnek léleknek ártanak! = Tisztviselők kérvénye. A helybeli kir. járásbíróság segéd- és kezelő tisztviselői követve számos kartársaik példáját, kérvényt nyújtottak be a képviselőházhoz a tisztviselők fizetésének javításáról szóló törvényjavaslat reájuk vonatkozó részének sérelmes volta miatt. A nevezett törvényjavaslat szerint a járásbíróságok kezelő tisztviselői nem kapják meg az általuk igényelt rangfokozatot és fizetésjavítást. A pápai járásbíróság segéd- és kezelőhivatalnokai elkeseredett hangon kérik a képviselőházat, hogy a benyújtott törvényjavaslatot akként módosítsák, hogy a telekkönyvvezetők és segédtelekkönyvvezetők meghagyassanak eddigi rangosztályukban s az írnoki cim eltörlésével irodatiszti és segédtelekkönyvvezetői állások rendszeresítessenek s ezek megfelelő fizetésjavitásban részesüljenek. Ha pedig ez nem volna keresztül vihető, kérik, hogy ez érdekeikre nézve sérelmes törvényjavaslatot vegyék le a napirendről. Ebbeli kérésüket a többi közt azzal okolják meg, hogy ők igen fontos és súlyos felelősséggel járó munkát végeznek, hogy még az írnokoknak is telekkönyvi vizsgát kell tenniök, így tehát sokkal nagyobb kvalifikációval bírnak, mint az irodatisztek, akik pedig a törvényjavaslat szerint busás fizetésemelésben és rangosztályozásban részesülnek. Kartársaik sorában a feljajdulás e miatt általános s ezért ők is hozzácsatlakoznak az országszerte megindult mozgalomhoz s kérik a képviselőházat, hogy ügyüket a pénzügyminiszter javaslatával szemben megvédelmezze. A vármegyerendszernek nyugateurópai szellemben való átalakítása. 44 Az uralkodó társadalmat nemzetnek s egy nemzet uralmának szervezett formáját államnak hívjuk. Az államszervezet tehát nem birhat más rendeltetéssel, mint hogy eszközként szolgáljon a czélhoz: egy nemzet uralmának fentartásához. Ha Nagy Frigyes ma élne, valószínűleg nem azt mondaná, hogy az állam első szolgája én vagyok, hanem azt: > a nemzet első képviselője én vagyok. A nemzet képezi a lelket azon nagy testben, melynek szervezeti formáját államnak nevezzük. A XIX. századbeli európai államfejlődés nemzeti államokat teremtett. Magyarország is csak mint nemzeti állam állhat fenn az európai államfejlődés közepette. De hogy fenállhasson, államszervezetének belső kiépítésében, szinte a nyugateurópai államfejlődés szellemét kell hogy kövesse. Ezen feladat teljesítése felől a mi nemzedékünk nem vonulhat félre. Vagy modern európai nemzet és állam leszünk, vagy megsemmisülünk. Mi a teendő? A magyar államnak mint egységes kultúrai hatalomnak, mint a magyar nemzetlét biztosítékának szervezése, hogy elfoglalhassa helyét az európai népek kulturnemzetei közt, hogy közreműködhessék a modern emberiség nagy világproblémáinak megoldásában. Hogy ezt megvalósíthassuk, a nemzeti társadalom közéletében kell mindenekelőtt modern nyugateurópai szellemet meghonosítanunk. A nyugati kultúrnemzetek legnagyobb erősségét az képezi, hogy társadalmuk egészét az állampolgári kötelék egységének tudata hatja át. Nálunk épen ezen elementáris erő hiányzik teljesen nemzeti társadalmunkból. Egységes magyar állampolgári szellem társadalmunkban nem létezik. A magyar nemzeti társadalom a vármegyék határai között él csak egymástól elszigetelt helyi életet. Egyik vármegyének magyar társadalma nem ismeri a másikat. De tovább megyünk. Még egy vármegye határai között sincsen meg az egységes nemzeti társadalom, mert hiszen város és vidék a legtöbb vármegyében idegenek egymástól. Akár törvényhatósági, akár rendezett tanácsú városok legyenek egy vármegye határain belül, alig fogunk találni összekötő fonalakat a városok és a vidék társadalmának vezérelemei között. A nemzeti társadalom ezen szétdaraboltsága az erő forrása lehetett valamikor egy nemzetellenes központi államhatalom elleni harczokban, ma azonban, midőn a nemzet önkezében tartja sorsát, midőn az ország alkotmányos királya az első magyar ember s tanácsosai a nemzet színe-javának képviselői, ma a nemzeti társadalom ilyen szétdaraboltsága nem lehet többé más, az erők esztelen szétforgácsolásánál. Az angol államférfi jogosan mondhatta azt: *a mult hatalmunk egyik eleme. < Egy magyar államférfi nem mondhat ilyet. Gróf Széchényi István is csak azt mondotta: »Magyarország nem volt, hanem lesz.« Hogy legyen, rajtunk áll. Kössük össze a nemzeti társadalom szétforgácsolt elemeit egyesítő kulturális czélokkal* Ezen igen érdekesen motivált czikk ugyanazon alapgondolatból indul ki, mely városunk ismeretes kérvényének alapgondolata is volt. Szerte csaival s oly erőkifejtésre leszünk képesek, hogy bámulva fog a művelt nyugat meghajolni a kelet népe előtt. Hogy ezt elérhessük, mindenekelőtt a városok és a vidék között kell összekötő szellemi kapcsokat létesítenünk, a nemzeti közművelődésnek bizonyos határozott irányba való terelése útján. Ilyen irányt a gazdászati szakoktatásnak felkarolása által adhatnánk nemzeti közművelődésünknek. Ez által ugyanis elterelnék a vidéki értelmiséget az egyoldalú jogászi műveltségtől s közös téren egyesítenék azt a városi értelmiséggel. Csak a legnagyobb elismeréssel kell adóznunk a magyar közoktatásügy vezetésével megbízott államférfiaknak, kik ezen első lépést már megis tették s a kereskedelmi és ipari szakoktatás ügyét melegen felkarolták. A második lépés a közigazgatás területi szervezetének megfogalmazásánál fog megtörténhetni. Ekkor kell majd városainkat a vidékkel akként összekapcsolni, hogy a vidéki társadalom vezérelemei, a városi társadalom tényezőivel legyenek állandó irányt adó együttműködésre kényszerülve. Ennek szervezeti megoldását a gyakorlati élet tapasztalatai mutatják meg. Köztudomású dolog ugyanis az, hogy városaink azon osztálya, mely a szab. kir. városok czimével és jellegével dicsekszik, jelentékeny vagyonnal is szokott rendelkezni. Az ilyen város rendesen közvetlen környékének a földesura. Ennek aztán következménye lett az, hogy azon községek adminisztrácziója a város kezei közé került, mit a legújabb szervezésnél is szívesen szankczionált a vármegye. Hát ezen szocziálpolitikai fejlemény felkarolását jelentékeny lépésnek tartanák azon probléma megoldása felé, hogy a vidék a városhoz fűzessék. A városi járások vagy kerületek rendszeres szervezése útján valósíthatnók ezt meg, aminek értelme az, hogy a városok közelében fekvő községeket járási hatóságként adminisztrálná a városi tanács. Ezen feladat aztán minden város által teljesítendő volna, tekintet nélkül arra, hogy önálló törvényhatóságot képez-e, vagy csak rendezett tanáccsal bír ? Még magát Budapest fővárost se vennék ki. Ezt legkevésbé, mert hiszen ez bír leghatalmasabb hódító erővel a vidékre. Ezen szervezeti intézkedés, mélyreható szociálpolitikai jelentőségén kívül, még a járási igazgatásnak belterjes irányban való kifejlesztését is, gyakorlatilag megvalósíthatóvá tenné. Ugyanis a városi tanács tagjai és az egyes városi hivatalok között szakok szerint felosztott agendák lehetővé tennék a járási közigazgatás teendőinek intensív művelését. Az illető szaktisztviselők működésüket a városi járás területére is kiterjesztvén, járási közigazgatásunk egyes főágaiban olyan belterjes műveléshez jutna, amilyet semmiféle vidéki járás tisztikara se volna képes megvalósítni, már csak a physikai munkaerő és idő hiányánál fogva sem. Ez által minta-járásokat nyernénk, melyekben az executiva exigencziáit a legapróbb részletekig megfigyelni lehetne. Ilyen városi minta-járásokban a beosztott közigazgatási gyakornokok a legkitűnőbb gyakorlati tanfolyamot nyernék meg, amennyiben az illető városi tisztviselők mellé rendeltetnének rendszeres egymásutánban patvariára. A második szervezeti kapocs város és vidék között, a járási és vármegyei székhelyeknek a városokba való elhelyzése utján volna létesítendő. De iou a 41