Pápai Textilmunkás, 1964 (1. évfolyam, 1-20. szám)

1964-04-03 / 1. szám

ÉLJEN ÁPRILIS 4! Köszöntjü­k Olvasóinkat! Az elmúlt évben min­den hét szerdáján jelent meg a Textilmunkás ol­dal a Naplóban, mely hely hiányában csak kis­mértékben adhatott szá­mot az üzem életéről. Most minden két hétben, mint önálló üzemi lap jelenik meg a Textil­munkás. Az üzemi újság megje­lentetésével az üzemi pártbizottságnak, a vál­lalat vezetőségének, a szakszervezeti bizottság­­­­nak, a KISZ és a többi tömegszervezetnek is az a célja, hogy lehetőséget adjunk gyárunk minden dolgozójának, hogy a la­pon keresztül megismer­je a legfrissebb intézke­déseket, elgondolásain­kat a legfontosabb ten­nivalókat! Továbbá szeretnénk el­érni a lap megjelenésé­vel azt is, hogy minden­ki, aki a vállalatnál dol­gozik, hallassa szavát a lapban, elmondhassa vé­leményét. Ezzel is előse­gítve a vezetés színvona­lának emelését. Most, amikor önálló nagy­vállalat lettünk, a többi hasonló nagyüzem példáját követve olyan üzemi újságot szeret­nénk az olvasó kezébe adni, hogy az nélkülöz­hetetlenné váljék min­dennapi életünkből. A szerkesztő bizottság­nak — mely hivatásos újságíró vezetésével mű­ködik — sok feladata lesz. Azt kérjük ezektől a társadalmi munkások­tól: úgy munkálkodja­nak, hogy a lap színvo­nala az üzem dicsősége legyen! Lapunk megjelenése egybeesik április 4.-el, felszabadulásunk 19. év­fordulójának ünneplésé­vel. Mindenki gondoljon arra, hogy valamikor egy szövőnő sem olvashatott dicsérő sorokat munká­járól, vagy gyönyörköd­hetett saját fényképé­ben. Most van ilyen le­hetőség, hisz minden a dolgozók érdekében tör­ténik. — Reméljük az üzemi lap komolyan hoz­zájárul a termelés növe­léséhez éppúgy, mint a szocialista kultúra ter­jesztéséhez. Huber Jánosné Majdnem 48 millió forintot költünk műszaki fejlesztésre Tavaly 15 és fél milliót költöttünk be­ruházásokra, 11 és fél milliót pedig fel­újításokra. Az idén tovább fejlődik, mo­dernizálódik üzemünk. Beruházásokra és felújításokra mintegy 40 milliót fordít vállalatunk. A beruházási keretből majdnem 7 mil­liónyit a fonó rekontsrukciójára költünk. Többek között 21 darab CSM 450 típusú szovjet kártológép beszerzésére is sor ke­rült, beszerelésüket most végzik. Jigger­­gépek beszerzésére, valamint szerelésére és tartalék motorok beszerzésére 420 ezer forintot költ a vállalat. A tarkánszövő kapacitás növelése érde­kében 102 sima gépet alakítanak át re­volvergéppé. Ezek kiszolgálása céljából több mint 8 millió forintért korszerű ASE vetülék csévélő és BKN lánccsévélő gé­peket, valamint különböző műszereket, berendezéseket vásárolunk. Fél millió fo­rintot költöttünk csúcsköszörűgép vásár­lására. A gyűrűsfonoda részére 2 millió 700 ezer forintért vásárolunk 15 PK 211-es korszerű nyújtóművet, amely je­lentősen növeli a termelést is, a minősé­get is. A több mint 15 millió forintos felújí­tási keretből elvégezzük a fonó, szövő, kikészítő és általános üzem, valamint az energia üzem gépeinek ciklus szerinti fel­újítását. Ezenkívül megtörténik az m­ező tetőzetének javítása, valamint a régi fo­nalfestő tetőjavítása, a kazánfalazás és a szennyvízcsatorna felújítása. Bankhitelből 975 ezer forint értékben további 5 darab PK 211-es nyújtóművet szerzünk be, és 1 millió 500 ezer forint külön keretből az ivóvíz­ellátást akarjuk megjavítani és biztosítani. A műszaki fejlesztési alapból 253 ezer forintot különböző kísérletekre költünk. A vállalatfejlesztési alap előirányzott fel­használása 184 ezer forint, melyből a szövő I. vetülékcsévélő géptermét akar­juk átrendezni és új fonalkiadót létesí­teni. Ezen túl a szövő II.-ben korszerű­síteni akarjuk a nyersáru szállítást. Soha nem állt még rendelkezésre ak­kora összeg — 39 millió 450 ezer forint! — műszaki fejlesztésre — a tervek meg­valósításának segítésére. De ezen túl is majdnem 2 millió forintot költünk épüle­teink karbantartására, tatarozására. A fonalfestő üzem korszerű, automatikus vezérlő és ellenőrző berendezéssel mű­ködő Thiess apparátusai, amelyeket a közelmúltban adtak át rendeltetésüknek. Az új berendezés majdnem 15 millió forintba került, és a festett fonal igényt teljesen ki tudja elégíteni 18,5 millió négyzetméter árut gyártunk az idén Ülést tartott az MSZMP Textilgyári Bizottsága Az üzemi pártbizottság Boncz István igazgatónak, a végrehajtó bizottság tag­jának beszámolója alapján megtárgyalta a gyár terme­lésének múlt évi tapaszta­latait, valamint a soron le­vő feladatokat. Vállalatunk valamennyi üzemrésze túlteljesítette 1963. évi tervét — állapítja meg a jelentés. Kiemelkedő eredményt ért el a kikészí­tő, amely 6,3 százalékkal termelt többet a bázisnál és éves tervét is 104 százalék­ra teljesítette. Habár a minőség terén sehol sem érték el az előirányzott szintet. Főleg a munka- és a tech­nológiai fegyelem lazasága, egyes gépek rossz műszaki állapota, a nem megfelelő ösztönzési rendszer — ha­nyagság, nemtörődömséggel párosulva okozta ezt. A fonál egyenlőtlensége, gyenge szakítószilárdsága túlsodrottsága, lényegesen megnehezítette a szövődő munkáját. Igen sok áru k­erült a leosztályozásra. A­­ készítőben a nem megfe­lelő fehérségi­fok és a fes­tési hibák akadályozták a jobb eredményt. Igen sürgős e hibák fel­­számolása, különösképpen a minőség javítása! A termelékenység, bár az előző évihez viszonyítva nőtt, nem érte el a kívánt szintet. Annak ellenére sem, hogy éves vonatkozás­ban 22 fővel túlléptük a munkáslétszámot. Ha a gazdaságosságot vizsgáljuk: 60 millió 364 ezer forint alaprentabilitá­sú feladat volt kitűzve , az eredmény: 64 millió 228 ezer forint. A visszatartha­tó nyereség: 1 millió 436 ezer forint. Átlag 6 napi ke­resetnek megfelelő nyere­­ségrészesedés jutott min­denkinek, aki legalább 6 hónapja itt dolgozik. Külön-külön az üzemré­­szek a következőképpen já­rultak hozzá a nyereség­hez: a fonaltermelés 8,4 a nyersszövet termelés 14 , a készárutermelés pedig 11 százalékkal.­­ Ezután a munkát zavaró akadályozó hibákat tárja fel a beszámoló. Mint a víz­­e­látási bajok, a járványos megbetegedések, a festék­­hiányok, az energia­ problé­­mák és minőségi hibák Hangoztatja a többi között, a múlt elemzése azért szükséges, hogy le tudjuk szűrni a szükséges követ­keztetéseket ? A hibák kijavításával kezdhessünk hozzá az új gazdasági évhez. 1964-es év új lehető­ségeket és új távlatokat nyit meg részünkre. A korábbi évektől eltérően olyan új vonások jellemzik gazda­­ság­ vezetésünket, amelye­ket feltétlenül meg kell is­mertetnünk minden dolgo­zóval.­­ Meg kell vizsgálnunk üzemünk 1964. évi felada­tait is. Fonodánknak 2381 tonna pamutfonalat kell termel­nie 55 átlagszámon, 597 j kilométer/1000 bruttó orsó­ra fajlagos termelés mel­lett. Ez a szám tonnában számolva, 2 százalékkal na­gyobb az 1963. évi tény­m­od]-0,1­. végrehajtásáhó; 593 fő létszámot kapott. El «»osztályú fonalat 38 száza­lékban, másodosztályút 4’ százalékban kell gyárta­nunk. i­ennVÖdénk előirányzat­­ai b00 ezer folyóméter, méh 1,3 százalékkal magasa­bb az 196­3-ban elért ered­ménynél. Ezt 6700 vetés gépóra termelés mellett kel elérnie. A terv végrehajtá­sához 1852 fő létszámot ka­pott. A szövődétől legalább 93,5 százalék első osztály termelést várunk. Mivel a terv elkészítésé­nek időpontjában még tel­jesen ismeretlen volt nyersáruvásárlási lehető­ség, a kikészítőnek csa 22 756 ezer fm-es tervt irányoztunk elő, am ez csaknem 1 százalékkal ala­csonyabb az 1963. évi fényszórónál. Máris közöl­hetjük, hogy a tervet lé­nyegesen túl kell teljesíte­niük, mert megfelelő men­­­nyiségű nyersárut tudunk biztosítani. Legalább 92 százalék elsőosztályú árut várunk tőlük, ehhez 225 fős létszámot kaptak. Le kell szögezni azonban hogy ezek a számok csak mi­nimális feladatai az üzemrészeknek. Főleg tarkónszőtt árukból kívánatos a tervek túltel­jesítése, mert a minisztérium szerint is a fő célkitűzés az átvevő szervek igényeinek kielégítése. Ennek megfele­lően az átadott mennyisé­get kaptuk meg kötelező tervfeladatul. Eszerint 1964- ben a lakosság ellátására egymillió 100 ezer négyzet­­métert, a külkereskedelem­nek 6 millió 700 ezer négy­zetmétert, egyéb átvevők­nek pedig 10 millió 700 ezer négyzetmétert, össze­sen 18 millió 500 ezer négy­zetmétert kell szállítanunk. Kötelező mutatóként kap­tuk meg a gyapot, a műszál és a pamutfonal felhaszná­lást, valamint az átlagbére­ket. Az új tervezési és gazdál­kodási rendből következik hogy meg kell találni azo­kat a lehetőségeket, ame­lyek alapján a termelést fo­kozhatjuk és az átvevők igényét­­ a tervjóváha­gyásban szereplő bontásban kielégíthessük. Az export tervszáma sem teljesen valós szám, mert ez alatt is csak a legkisebb feladatot kell érteni. En­­­nyit mindenképpen le kell gyártani! A valóságos tervszámot majd a kereslet adja meg, s ez véleményünk szerint jelentősen magasabb lesz , mint a jelenlegi.­­ A siker érdekében a szö­vődének is módot kell ta­­­­lálni, különösen a felsőhen­­­­g­eres cikkek termelésének­­ növelésére. Ez nemcsak ex­­­­port szempont, hanem gaz­­­­daságossági is. Ez biztosítja­­ a legmagasabb nyereséget. . Helyes volna export bizott­­­­ság létrehozása — külön jutalmazni az export ter­vek túlteljesítőit — éssze­rűbben gazdálkodni a mun­kaerővel. ) , üzemben folyó mos­tani átszervezés is végső so­­­ron a vezetés színvonalának emelését szolgálja. Minden létrehozott osztály, illetve , főosztály módot, lehetősé­get kap arra, hogy felada­tát a legkörültekintőbben, a­­ célnak legjobban megfele­lően láthatja el. Fontos , hogy­­ ne csak máról holnapra éljenek. Előre dolgozzák ki tervei­­­­ket, elemezzék azokat s­a­ m­ás jelenségekkel kapcsolat­ban azonnal tegyék meg a szükségesnek vélt intézke­­d­­déseket. Jobban kell tá­maszkodni a dolgozókra is ._ Hiba például az, hogy 1­5 műszaki fejlesztési terve­i­ket nem ismertettük meg­felelően. Elkészült a húsz­­-­éves távlati fejlesztési ter­­­­vünk és a második öt éve a tervünk is. A felsőbb fóru­­­­mok megtárgyalták, de ,­­a dolgozók széles tömege f; alig ismerik. Hogyan vál­al­junk tőlük segítséget? es (Folytatása a 2. oldalon)

Next