Pápai Textilmunkás, 1971 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1971-02-26 / 4. szám

köszöntő Köszöntemi sohsem lehet ko­rán, hallottam valahol. De ta­lán a március 8-­hoz ma, igen. Ezúttal ugyanis (a megjelenés időpontja miatt) választanunk kellett: 10 nappal előbb, vagy 5-tel később fejezzük ki jókí­vánságainkat? S mivel nők­ről van szó kik nálunk még a termelési oldalról néz­ve is abszolút többségben vannak —, meg különben is, miért ne legyünk elsők a gra­tulációnkkal, ha lehetünk? Emellett szól az is, hogy a legtöbb nő is előbb szeretne fi­zetést, ibolyát, prémiumot, ta­vaszt, nerc-bundát, boldogsá­got, szóval mindent. (Kivéve a születésnapi évfordulót, 35 felett.) Persze nem baj, hisz vágyaik tettekre serkentik ama másik nembeliek széles­­ táborát — kiket leányaiknak­­ szültek. Kissé komolyabbra fordítva­­ a szót, kialakulóban van egy­­ új szemlélet ama bizonyos párthatározat óta. Nem mint­hogyha régebben nem foglal­koztunk volna éppen eleget a nőkkel, meg nem foglalkoztat­tuk volna őket éppen eleget. Dehogynem! De most mégis más. Mert igen sokan csak most döbbentek rá, hogy tu­lajdonképpen miért is van nő­kérdés — amikor férfikérdés nincs!? És éppen az, hogy van nőkérdéég mutatja —■ sok buckó, rögöcske akad még a szocializmus útján, még a feu­dalizmusból való is. Ám, hogy észrevettük s tu­datosan próbálunk elrendezni dolgokat, hogy kéz a kézben csak mint EMBEREK, társak lépkedjünk tovább a jövőben, már önmagában is nagy szó. Hisz a fejekben képződött pókháló kitakarításának tech­nológiája még nem is annyira ismert, nem is egyszerű. Fő­képp ha meggondoljuk, hogy a fényes kirakat mögött is le­het molyos raktár. Bizony! Mai gondok ezek, húsbavá­gók. És higgyék el a lányok, asszonyok, társadalmi érdek a fejlődés. Fogódzzanak hát jól meg ott ahol vannak, s kapaszkodjanak szüntelen — előre! Mert csakis azt lehet igazán segíteni, aki maga is igyekszik. Ilyen gondolatok jegyében köszöntjük vállalatunk nődol­­gozóit a közelgő Nemzetközi Nőnap alkalmából — s kívá­nunk nek­i egészséget és igen sok boldogságot! Világ proletárjai, egyesültelek! PAPAI Kerekasztalnál — a versenyről Kommunista aktíva a szövő II-ben Nem először ültek le ke­rekasztalhoz a szövő II. kommunistái (párt-, KISZ- és műhelytitkárok, szocialis­ta brigádok vezetői, gazda­sági vezetők), hogy megbe­széljék a rájuk szabott éves feladat teljesítésének lehető­ségeit, főképp a munkaver­senyben rejlő előnyöket. A telepvezető ismertette az elmúlt évi termelő tevé­kenység főbb számadatait, jót és rosszat egyformán. Utalt arra, hogy igen sok idő veszett el szövő- és hen­gerhiány miatt. S jelezte azt is, hogy az ez évi indulás sem gondtalan. Ezután ja­vaslatot terjesztett az aktí­vaülés elé, hogy s mint le­hetne segíteni a munkaver­sennyel az ez évi program megvalósítását. Ezután alakult ki a tulaj­donképpeni kerekasztal-be­­s­z­élgetés. Hogy a partiver­seny jó lesz, azt nem vitatta senki sem. Ám a tervezett brigádok számát már inkább. Némelyek a meglevő szocia­lista brigádok erősítésében látták a feladatot. Mások viszont (nagyon helyesen) amellett voltak, hogy igen sok kiváló munkabrigád érett már meg arra, hogy eb­ben az évben a szocialista címért versenyezzen. Sokan említették a kollek­tív szellem fejlődését, a köl­csönös segítségnyújtást, ugyanakkor negatív dolgok is szóba jöttek. Elsősorban talán a közöny, amelyet so­kan említettek. Sajnos nem kevés azoknak a száma, akik egy szalmaszálat sem tesznek odébb, ha nem lát­nak érte külön pénzt. Néme­lyek szerint a fiatalok köré­ben is gyakori ez. Mások ta­gadták. Mondván, többet kell foglalkozni velük, job­ban számítani közreműködé­sükre, akkor nem csalatko­zunk. Ugyanígy vita tárgya volt a családos asszonyok és a bejárók társadalmi mun­kája, végül is helyes véle­mény alakult ki. Többen is szóvá tették, hogy igénylik a telep dolgo­zói a sajtópropagandát. Sze­retnék, ha többet írna róluk az üzemi lap. A kollektív beszélgetés alapján elkészült versenyvál­lalás főbb pontjai a követke­zők: Naponta 102 millió vetés — 7100 vetés/bruttó gépóra — 97,5 százalék I. osztályú áru! A továbbiakban vállalják a határidők betartását, az átállások időbeni legjobb végrehajtását, a takarékos­ságot (a lehetséges hulladék 0,48 kg/millió vetés) és foko­zott figyelmet fordítanak a balesetmentes­­ munkavégzés­re, a rendre, a tisztaságra, valamint a létszámgazdálko­dásra. E célkitűzéseket széles körben ismertetik, s ennek szem előtt tartásával szerve­zik meg az idei munkaver­­senyt. Az elmúlt évben 7 szocialista címért versenyző brigád működött a telepen, most kétszer annyit szervez­nek. Ezen kívül 18 partit munkabrigád címen indíta­nak a versenyben. Megszer­vezik a szakmányok közötti versenyt, ezen belül a parti versenyt. Mindebben komoly felada­tot szánnak a KISZ-nek, a fiataloknak, úgyszintén a szakszervezetnek is. Töb­bek között a különböző egyéni versenyformák szer­vezésében s védnökségekben külön bizottságot hoznak létre a verseny eredményei­nek népszerűsítésére s ne­gyedévenként értékelik a szocialista címért küzdő bri­gádok tevékenységét. * Alá többet ad, többet is kapjon Szakszervezeti küldöttértekezlet Legutóbb már hírt adtunk a VSZT küldöttgyűlésről — ismertettük az új szb-t —, melyen részt vett a Textil­szakszervezet képviseleté­ben Patter Rezsőné, az SZMT-től Hári József, illetve Szabó Gyula elvtárs, a vá­rosi pártbizottság első titkára is, s a vállalat társadalmi­gazdasági szerveinek vezetői. Tóth Ernő üdvözölte a kül­dötteket és vendégeket, majd Beschener Ferenc elnökle­tével kezdődött el az ér­demi munka. Először a mandátumvizsgáló a szavazatszedő bizottság tagjainak, elnökeinek és a jegyzőkönyv hitelesítők meg­választása után Varga Sán­dor vitaindítója következett. Idézett a X. pártkongresszus­nak a szakszervezetre vo­natkozó megállapításaiból, aztán gazdasági kérdések­ről szólt, majd a munka­ver­senyről és több más, a mun­kavédelem témakörébe vá­gó intézkedésről, illetve a nők és fiatalok helyzetéről, végeredményben kiegészítet­te az írásos beszámolót, mely elég sokoldalúan ismerteti a VSZT két évi­ munkáját. • A vitában 22-en vettek részt, majdnem valamennyi­­­en foglalkoztak­­ a munka­­verseny kérdéseivel. Papp József többek között kifogá­solta a munkaruha minősé­gét, Molnár Béla örvende­tesnek mondta, hogy­ a 24. szocialista címért küzdő bri­gádjukból 10 ifjúsági. Tudat­ta azt is, hogy az idén 2 szakmány ver­senyez a szocialista munka­műhely címért. Bakos József a nyugdíjasok nevében köszönte meg a vál­lalat gondoskodását, Kauff­­mann Józsefné helyesnek tartaná, ha térdnél dupla anyagból készítenék a mun­karuhát. Kérte, hogy az szb ne küldjön iskolára senkit a műhelybizottság megkérde­zése nélkül. Benkő Lajos elvtárs a párt vb titkára az üzemi demok­rácia és a szocialista brigád­­verseny kérdéseiről szólt. Hangoztatta többek között, hogy még mindig nem elég­gé veszik figyelembe a dol­gozók véleményét némely vezetők, ezért nem érzik ők elégeé, hogy részesei az irá­nyításnak. Fontosnak tartja a tájékoztatás javítását, a szo­cialista brigádokkal való­­ tervszerűbb foglalkozást is Boncz István elvtárs kije­lentette, hogy az új ötéves tervben­­ leg­inkább előtérbe került a gazdaságros tevékenység. Igen sokat tehet ennek ér­dekében a szakszervezet, fő­­ként a munkásokkal való törődés terén. Több kezde­­ményezést vár a szakszerve­zettől a nők és a fiatalok helyzetével kapcsolatos ren­­­d*per,7pcok­ végrehajtásában. Kiss Sándor is munkaver­­seny problémákról tájékoz­tatott, illetve a kereskedel­mi ellenőrzésről. Császár Gyula szerint a szakszerve­zeti dolgokban igen kevés jártassággal rendelkeznek a fiatalok. Sokan azt sem tud­ták mi az a VSZT K °rok Tiborrva indulási dolgokról szólt, kérve, télen is vegyék igénybe a dolgozók a beuta­lókat Háli József annak tartotta a végzett munkát, de szük­ségesnek véli az emberekkel való gondnokolás javítását, s többet kell tenni a tanu­lás érdekében, mivel sokan vannak 30 éven aluliak is, kik nem rendelkeznek befe­jezett általános iskolai vég-Tóth Sándor szerint helyes lett volna az év elején válla­lati szocialista kintéslvezetői értekezletet tartani, és a jövőben még többet kel­lene tenni annak érdeké­ben, hogy a dolgozók a tu­lajdonos szemével vizs­gálódjanak a gyárban. Pauer Rezsőné a Textil­­szakszervezet központi veze­tősége elnökségének üdvöz­letét tolmácsolta. Elismerve az itteni munkát, de úgy vél­te kritikusabb lehetett vol­na a beszámoló. Kifogásolta, hogy a kü­ldöttgyűlésen jelen levő nők nem hallatják elég­gé szavukat, végül bejelen­tette, hogy ebben az évben átlag 3 százalék bérfejlesz­­tés lehetséges az iparágban, de ezzel sem lehetünk elége­dettek. a Textil szakszervezet továbbra is harcol az ideáli­­sabb helyzetért. Szabó Gyula, a .­ készáru raktár vezetője a csomagoló öltöző és fürdő, problémájá­nak megoldását sürgette. Vi­da '­Valéria az egészségügyi albizottság tevékenységét is­mertetné, mondván minden eszközzel itt kell tartani azt az­­ orvosházas­párt, kik már megszerezték a dolgozók bizalmát, megoldani lakásproblémáju­kat. Hegedűs Gyula a KISZ és szakszervezeti­­ együttmű­ködéséről,­ Varga Zoltán újí­tási dolgokról, és a műszaki fiatalokkal való­­ foglalkozás­ról szólt, végül sürgette, ve­gyenek elég tálat a konyhára, ne 8—10-ből akarjanak tálal­ni, emiatt késik le gyakran a buszt. Cserkúti Erzsébet a TT munkáról beszélt, sike­rül bővíteni gyermekintéz­ményünket, mondta többek között. Ifj. Baumann József a fiatalok helyzetéről, Bara­bás Árpád a munkaverseny és a termelés összefüggései­­­ről, valamint műszaki prob­lémákról szólt. Szabó Gyula elvtárs,1 a vá­rosi pártbizottság.. .nevében köszöntötte a­ vállalat ,dolgo­zóit, s"kapcsolódva ahhoz a kérdéshez,­­ hogy sokakn­ak hiányzik, az általános , iskolai végzettsége hangoztatta, töb­­­bet kell foglalkozni a mun­kások gyerekeinek" nevelésé­vel, tanításával. . .­­. A X. kongresszus állás­­­foglalására utalva kijelentet­te, aki többet ad, az többet is kapjon, ne csak pénzben, a népszerűsítésből és megbe­csülésből is. Megkérdezni olykor az em­bereket, nincs-e valami gondjuk-bajuk. Azokat is, akik el akarnak menni. És ez valamennyi társadalmi szerv feladata. Sokkal többet kell törődni az emberekkel, mert ha itt a textil­gyárban rossz hangulat van, az kihat az egész városra. (Folytatás a 4. oldalon) I HÍREK A Delta Magazin, a tévé Delta műsora, az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat és a tex­tilgyár SZMT körzeti könyv­tára szerkesztőségi ankétot rendez március 1-én dél­után 5 órakor a művelődési ház nagytermében. Várhelyi Tamás, a Delta főszerkesztője Tudomány és technika 2000-ben címmel tart előadást, majd a részt­vevők ke­reseire válaszol. Közreműködik még Kudlik Júlia tv-bemondó is. Utána az év tudományos eredmé­nyeiről lesz filmbeszámoló. Fotókörünk kezdők részé­re fotótanfolyamot indít, részvételi díj üzemi dolgo­zók és gyerekeik részére 20 forint — jelentkezés: Barth Jánosnál. I. emelet 11. gaz­dálkodási osztály, telefon: ■ 139, vagy a szövő II-ben ,Nagy Gyula technikusnál. ! ‘ * 'Énekkarunk nagy sikerrel szerepelt a tiszti klubban s a közelmúltban megrende­zett bankettjük is jól sike­rült. ★ Rejtvényfejtő versenyt rendezett az üzemi könyvtár hírlapolvasója 12 résztvevő­vel— a díj 3 db. 50 forintos könyv volt — s a jövőben is lesz havonként egy alkalom­mal. Májusra pedig egy nagyszabású versenyt szer­veznek a Füles szerkesztősé­gével közösen. Próbaüzem az automata szövőgépeken A textilipar tavaly kb. 24 milliárd forint értékű tár­sadalmi terméket állított elő, 120 000 munkással, 19 milli­árd forint álló- és 6,6 milli­árd forint forgóeszközzel. S a belföldi szükséglet kielé­gítése mellett 52 millió dol­lár tőkés, és 54 millió rubel szocialista exportot bocsá­tott ki, bár munkaerőhiány miatt a termelőgépek kb. 6—8 százaléka állt. A negyedik ötéves terv a ruházati fogyasztás 40—42 százalékos, a szocialista ex­port 60—62 százalékos, a tő­kés export 30—37 százalékos növelését irányozza elő, így elkerülhetetlen a textilipar teljeskörű rekonstrukciója, és struktúraátalakító bővíté­se, mely a számítások sze­rint 8—10 év alatt valósul­hat meg. A fonodai rekonstrukció során 97 000 pamutfonó, 58 000 gyapjúfonó, 2 800 rostipari fonóorsóval gazda­godik az iparág. A kártoló és nyújtógépek egy részét háromszoros teljesítményt és jobb minőséget­ biztosító gé­­pekre cserélik. Újrendszerű fonóorsók lépnek üzembe, amelyek teljesítőképessége a konvencionális gépeknek kb. 2,5-szerese. A pamut- és gyapjúfono­dákban a rekonstrukció nem lesz komplex, mert a beren­dezés-érték 50 százalékát ki­tevő gyűrűsfonógépek cseré­je már nem volna gazdasá­gos. A program együttesen 23 000 tonna fonaltermelést biztosít és végrehajtásához kb. 4 százalék (mintegy 900 fő) többlet létszám szüksé­ges, azon túl 2 200—2 300 millió forint. Az új szövőgépek kb. 20 százaléka kétszerte annyit termel majd, mint a régiek. És kb. 85 százalékuk már 100 centiméternél szélesebb szövetek előállítására lesz alkalmas. 1975. végére a szövődék automata részaránya a je­lenlegi 31 százalékról 62 százalékra nő, ez a kötött kelme gyártás kb. 50 millió négyzetméterrel történő nö­velését teszi­ lehetővé, s­zövés nélküli textiliák előállításá­ra is kb. 15—20 gép lesz üzembe állítva, a meglévő textilgyárakban. A rekonstrukció eszköz­igénye — figyelembe véve a szükséges, kapcsolódó kiké­szítő üzemi rekonstrukciókat is — 5 300—5 400 millió fo­rint. Ennyit az országos ter­vekből. A sajátunk már is­mert, ámbár az is, hogy sa­ját erőből képtelenek va­gyunk elképzeléseinket va­lóra váltani. E tekintetben semmi közelebbit nem tu­dunk. Ezúttal mégis bemutatjuk az első fecskét, az említett modern szövőgép két minta­darabját, amelyeket a szö­vő I­ben szereltek fel s már a kísérleti gyártás is folyik. Kuti Ferenc terem­művezető szerint aránylag könnyen kezelhető, 100 és 118 centi­méter szélességű anyagot le­het rajta gyártani. És ami fontos: nem lesz táblásság, mivel keresztorsós. Úgyszin­tén az indítási csík is eltű­nik majd, ezzel javul a ter­mékek minősége.

Next