Párttörténeti Közlemények, 1959. június (5. évfolyam, 2. szám)

1959 / 2. szám - Fehér András: Az 1919-es proletárdiktatúra Hajdú megyei történetéhez

témát.­ Merényihez hasonlóan, Kónya sem tér ki a megye esemé­nyeinek tárgyalására, hiszen nem is ez volt a feladata. Kónyá­nak sem első, sem második dolgozata nem lép fel az elemző és részletesebb feldolgozás igényével. A debreceni eseményeket a megyeiektől meglehetősen elszigetelten vizsgálja, s nem mutatja meg Debrecennek, mint forradalmi bázisnak, a községekre gyako­rolt hatását s irányító szerepét. A debreceni eseményeket az egy ív terjedelmet alig meghaladó tanulmány csak a felületen érinti, s nem bocsátkozik az egyes kérdéskomplexumok részletesebb taglalásába. Dolgozatában elég nagy helyet foglal el az országos rendeletek ismertetése. Kónya dolgozata mégis felveti a legdöntőbb kérdéseket s meg­felelően értékeli is azokat. A Tanácsköztársaság Hajdú megyei előzményeit ez alkalommal hely hiányában nem ismertethetjük, de ez felesleges is, mivel ezeket a fent említett tanulmány tárgyalja. A rendelkezésre álló adatok birtokában, amelyek A Tanácsköztársaság Hajdú-Bihar­­ban 1919 címmel dokumentumgyűjtemény formájában ez évben megjelentek (e műnek szerző is egyik munkatársa volt), leraktuk az alapot a mai Hajdú-Bihar megye 1919-es történetének részle­tes megírásához. Ez a tanulmány e feladat megvalósításához kíván a maga szerény eszközeivel hozzájárulni. * A hatalom a munkásosztály kezébe megy át A Budapesten kitört szocialista forradalom híre március 21-ről 22-re virradó éjjel jutott el Debrecenbe. A már hónapokkal azelőtt felfegyverzett vagongyári munkások a budapesti események hatására még ezen az éjjelen megszállták az összes középületeket és hivatalokat. Ezzel a hatalmat a debreceni munkásság vette kezébe, nemcsak a városban, hanem az egész megyében is. Mint tudjuk, Budapesten az egyesült munkáspárt vette át a hatalmat a Berinkey-kormánytól. Debrecenben, ahol a kommunis­ták és szociáldemokraták egyesülése csak később történt meg, a hatalmat a gyakorlatban itt is a két munkáspárt vette kezébe. Ezt bizonyítja az, hogy a hatalom átvételét 22-én formailag a szociáldemokrata párt végrehajtó bizottsága és a Munkás- és­ Katonatanács közös ülése proklamálta, de a Munkástanácsban ott voltak a kommunista pártszervezet megbízottjai is, akik a párt tagsága nevében készséggel kijelentették, hogy hajlandók a szo­ciáldemokratákkal együttműködni.­ A város munkássága ezzel az egész megyében proklamálta a proletariátus diktatúráját. A munkásosztály hatalma a megyében a debreceni munkásosztály szervezettségén és forradalmiságán alapult. Erős bázisa volt a proletárdiktatúrának a debreceni, ekkor már több mint 1000 főt

Next