Párttörténeti Közlemények, 1960. november (6. évfolyam, 4. szám)
1960 / 4. szám - S. Vincze Edit: A magyarországi munkásság küzdelme az önálló proletárpárt megteremtéséért. A Magyarországi Általános Munkáspárt megalapításának 80., a Magyarországi Szociáldemokrata Párt megalakulásának 70. évfordulójára
mozgositania kell, s egyelore mozgosithatja is.” S ha teny az, hogy a kezdeti idoszakban a munkasosztaly a burzsoazia tamaszakent lep fel, szervezettseget a burzsoazia teremti, eszmeit a halado polgarsag befolyasolja, akkor teny az is, hogy az osztallya szervezodes egyik legfontosabb kerdese eppen az : hogyan hatarolodik el a proletariatus a burzsoaziatol, hogyan csereli fel a burzsoa celok erdekeben, a burzsoazia vezetesevel letrejott szervezettseget a proletarerdekekert folyo kuzdelem onallo osztalyszervezeteivel, hogyan alakítja ki onallo ideologiajat, osztalyallaspontjat a tarsadalom elott allo feladatokat illetoen. A magyarorszagi munkassag forradalmi korszak szulette. Politikai ontudatara a reformkor, s az 1848 —1849-es polgari forradalom es szabadsagharc eszmei nyomtak ra belyegiket. A fuggetlen Magyarorszagert, a kapitalizmus szabad fejlodeseert küzdottek e korban a forradalmi ertelmiseg legjobbjai es a liberalis polgarsag helyet betolto halado magyar koznemesseg. Ismert, hogy e radikalis polgarsag balszarnyanak harcait tamogatta ekkor a magyar tarsadalom valamennyi elnyomott osztalya, elsosorban a meg csak kialakuloban levo munkassag: a cehlegenyek, a kezmuvesek, manufaktura- es banyamunkasok, a varosok plebejus elemei. A magyarorszagi munkassag 1848-as harcaira is raillik az a marxi megallapitas, hogy e fokon a proletarok meg nem sajat, hanem ellensegeik ellensegei ellen harcolnak. Tippugy, mint minden orszag munkassaga, a magyarorszagi munkassag is bizott abban, hogy a polgari forradalmak nagy eszmeinek megvalosulasa neki is szabadsagot, egyenloseget es testveriseget biztosit. A magyarorszagi munkasoknak Kossuth neve — amely a forradalom es szabadsagharc valamennyi eszmejenek es torekvesenek szimbolumava valt — nemcsak az orszag fuggetlenseget, a feudalis korlatok lerombolasat jelentette, hanem munkat, kenyeret, polgarjogokat, emberi eletkorulmenyeket is. A kapitalista fejlodesben elobbre jutott orszagok 1848-as forradalmai — igy a franciaorszagi, a nemetorszagi —, miutan ott a radikalis polgarsag oldalan mar fejlettebb munkassag lepett fel, az onallosulas szempontjabol sokkal tobb tanulsaggal szolgaltak a munkasosztalynak, mint a magyarorszagi forradalom. A franciaorszagi proletariatus mar az 1848 juniusi barikadokon szemben talalta magat volt szovetsegeseivel, a nemet munkassag pedig tanuja lehetett a burzsoazia gyava meghatralasanak a feudalizmus maradek eroi elol. Magyarorszagon es a kornyezo orszagokban azonban valamivel bonyolultabb volt a helyzet. Magyarorszag sajatos fejlodese es a forradalom jellege kovetkezteben nem kerult sor eles osszecsapasra a forradalmat vezeto koznemesseg es a 1 1 Marx—Engels: A Kommunista Part Kialtványa. Marx —Engels Valogatott Muvek, I. köt. Szikra 1949. 18. old.