Párttörténeti Közlemények, 1966. március (12. évfolyam, 1. szám)

1966 / 1. szám - A munkásmozgalom az ellenforradalom felülkerekedését követő években ; A Kommunisták Magyarországi Pártjának újjászervezése, 1919-1923

A MUNKÁSMOZGALOM AZ ELLENFORRADALOM FELÜLKEREKEDÉSÉT KÖVETŐ ÉVEKBEN. A KOMMUNISTÁK MAGYARORSZÁGI PÁRTJÁNAK ÚJJÁSZERVEZÉSE. (1919—1923)* A magyar Tanácsköztársaság létrejötte és hősies küzdelme az első világháborút követő forradalmi hullám legkiemelkedőbb ese­ménye volt Közép-Európában. Megdöntése után is sok forradalmi megmozdulás rázkódtatta meg az európai tőkés országokat, tömeg­sztrájkok és fegyveres felkelések robbantak ki. A burzsoáziának azonban — legtöbbnyire a szociáldemokrata pártok segítségével — sikerült megbontani és legyűrni a proletár forradalom erőit és meg­őrizni a tőkés rendszert. A Tanácsköztársaság leverését követő években a forradalmi hullám lendülete általában csökkent, s 1923 végére a forradalmi helyzet Európa tőkés országaiban megszűnt. A kapitalizmus viszonylagos stabilizációjának évei következtek. A kapitalista Európa még nagy forradalmi harcok színhelye volt, amikor a Szovjetunió visszaverte az imperialista államok katonai beavatkozásait. A tőkés hatalmak együttes intervenciója és az álta­luk felszerelt ellenforradalmi seregek ereje nem volt képes meg­­dönteni a szovjet államot. A szovjet köztársaságokban az interven­ció elleni harc és a polgárháború éveit 1921-ben a helyreállítás és a szocialista építés viszonylag békés időszaka váltotta fel. 1922 de­cemberében megalakult a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szö­vetsége. Az oroszországi, az ukrán, a belorusz és a Kaukázuson túli föderatív szovjet köztársaság alakított egységes szocialista ál­lamot, a Szovjetuniót. A szovjet köztársaságok népei, a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetésével föderatív államba tömörülve egye­sítették erejüket az imperialista hatalmakkal szembeni közös véde­lemre és országaik együttes fejlesztésére. Hatalmas, egységes mun­kás-paraszt állam létesült, amely a nemzetközi proletariátus és az elnyomott népek felszabadulási küzdelmének fő reménysége és megdönthetetlen támasza. A tőkés Európában 1920—1923-ban a proletariátus harcai közül . A készülő párttörténeti tankönyv VI. fejezetének tervezete.

Next