Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1882
Ugyan ki ne emlékeznék vissza, mily lázas mohósággal siettünk — nem annyira új iskolákat állítani ott, hol nem voltak, mint inkább elközösíteni a kath. egyháztól az elemi iskolákat, mert nem tetszett bennök az egyház szelleme , és kihajigáltuk a feszületeket, mert azok folyton arra emlékeztettek bennünket, hogy keresztények vagyunk, mintha európai társadalmunk nem volna keresztény jellegű? Majd azután leszállítottuk a középtanodák felső osztályaiban a vallástanulmányi előadások idejét kegyelmi egy heti órára, párhuzamba tévén a szépírással azt a tantárgyat, mely az eszmélni kezdő 14—15 éves ifjak elveire és erkölcseire nézve oly kiváló fontosságú; szerkesztettünk később történelmi és földrajzi tankönyveket, de melyekben nem mulasztottuk el, hogy alkalmilag oldalvágásokat ne mérjünk a kath. egyház fejére és kormányzóira, hogy gyöngítsük az egyházi tekintélyt; a természetrajzi könyvekbe bevittük Marvin elméletét, hogy lerontsuk általa a bibliát; végre, hogy mellőzzem a bölcs, propaideutikai élvezhetetlen német majmolásokat,* lefordítottuk anyanyelvre a pogány mythologia egyes részeit és azon jogtalan czím alatt, hogy így követeli azt a tanterv, a nem épületes meséket föltálaltuk olvasmányul az ifjúságnak, hogy lássa és tanulja meg márzsenge korában, hogyan lehet ügyesen lopni, csalni és sikamlós kalandokat űzni. Hát régi egyetemünkkel hogy vagyunk ? Várjon minő sors vár jövőben Európaszerte az egyetemekre; meg fogja-e tűrni a kereszt, társadalom azokban a korláttalan tanszabadságot, t. i. hogy tetszés szerint állást foglalhassanak a kinyilatkoztatott ker. vallás ellen, nem tudom ; azt tudom, hogy, a keresztény vallás hozván létre az európai czivilizációt, vele a tudomány, hacsak tévútra nem jutott, nem ellenkezhetik ; azt is tudjuk, hogy a múlt századok egyetemei, melyek tanszékein oly sok kitűnő tanférfiú ült, a tudományos kutatásban karöltve jártak a kereszténységgel. De hogy megfeleljek a fent tett kérdésre, a Pázmán Péter alapította régi egyetemünkkel úgy vagyunk, hogy tényleg megváltoztatták annak kath. jellegét, bevivén oda a korláttalan tanszabadságot — las quidquid docendi et agendi ! Cantu Caesar az európai társadalomról idevágólag ezeket írja világtörténelmében : Miután kiküszöbölték a vallásos nevelést és fizetik a tagadót, a valódi ismeretek gyérsége lehetővé tette a társadalom vallásos jellegének elpusztítását, hogy közvetetlenül saját önkényének vessék alá az embert; az alacsony gondolkodásmód kap azon a tanításon, mely szerint egyedüli Isten az ember. * Általános kezd lenni a panasz, hogy ifjaink a bölcsei, propaedeutikában nem tesznek kellő előmenetelt. Ahelyett, hogy ott keresnék a bajt, ahol rejlik, t. i. visszatérnénk az egyszerűséghez, oly kútfők után szerkesztett tankönyveket adunk a 17—18 éves tanulók kezeibe, melyek, mint mély, elvont spekulatív gondolkodás eredményei, a megérthetésre nézve valóságos előkészületet szükségesnek, az ifjúénál érettebb elmét föltételeznek, itt, amott hitkételyt ébresztenek. Úgy vagyunk ezen szakkal jelenleg, mint kis gyermekével az egyszeri apa. Hassal tömte másféléves fiát, hogy gyorsan erősödjék ; midőn azután a gyermek satnyulni kezdett, sonkát reggeliztetett vele és fiinek-fának elpanaszkodott, hogy a fiú csak nem akar megerősödni !