Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1921
. Az iskola egykori jezsuita igazgatói közül különösen Koller Ferenc (1702—05) és Faludi Ferenc (1728—31) válnak ki; a pécsegyházmegyei pap-igazgatók közül pedig Germán József (1852—58) és Kajdi Imre (1858—61). Ciszterci igazgatók voltak 1814. Horváth Dániel, 1817. Horváth János, 1818. Zimányi Bernát, 1819. Hocheneker Benedek, 1826. Mangin Károly, 1831. Winkler Engelbert, dr., 1833. Szabó Pius , 1843. Kunszt Tamás, 1850. Török István, dr., 1851. Juhász Norbert, dr., 1884. Gebauer Izor, 1889. Inczédy Dénes, 1900. Vass Bertalan, dr. Az iskola egykori tanárai közül az intézet szervezése, a közélet, a tudomány és irodalom terén különösen kitűntek: Faludi Ferenc és Pray György jezsuita atyák, a világi tanárok közül: Klamarik János, Mátyás Flórián, Lutter János, Bermüller Ferenc, Vutkovics Sándor; a pécsegyházmegyei papok közül: Feszti Károly, Dobszay Antal, Kajdi Imre, Korner Károly, Szeredy József, Szeifritz István, Petrovich Ferenc ; a ciszterciek közül: Pákozdy Román, Horváth Nep. János, Keller Kelemen, Nagy Sándor, Krantzl Máté és Fekete Fülöp, a legelső tanszemélyzet tagjai; azután: Horváth Ágoston, Török István, dr., Bula Teofil, Majer Móric, Laskay Benedek, Tóth Ferenc, Szalay Alfréd, Inczédy Dénes, Werbőczy István, Szegedy Fülöp, Maczki Valér, dr., Gyikos Péter, Békefi Eemig, dr., a Rend főpapja, történetírója, címmel és jelleggel felruházott Pázmány-tudományegyetemi nyilv. rendes tanár stb., Greksa Kázmér, udv. tanácsos, a zágrábi, majd a pozsonyi Erzsébet-tudományegyetemen nyilv. r. tanár. Mikor a pécsi kultúréletnek nagynevű maecenása, egyben Pécsnek nagytudományú püspöke, Szepessy Ignác br. székhelyén a filozófiai és jogi tanfolyamokat felállította és áldozatkészségével a ma is virágzó püspöki líceumnak alapjait megvetette, a ciszterci rend tagjai részére a filozófián a vallástan és a magyar nyelv, a jogon meg a statisztika és a természetjog tanszékét biztosította és e négyre a kinevezés jogát a zirczi apátra ruházta, akinek a liceum ügyeit intéző egyetemes gyűlésen állandó helyet biztosított. A ciszterci rend tagjai e tanszékeket 1831 —1848-ig tényleg el is látták és pedig a következő tanárok, akik közül többen hasonló vagy igazgatói minőségben a főgimnáziumban is működtek: Vagovics Bertalan 1831—35., Ihász György 1831-36., Mangin Károly 1833-35., Winkler Engelbert 1833—42., Török István dr., 1834 —37. és 1840—48., Czukovits Viktor 1835—36., Trenker Ferenc 1836—40., Farkas Gergely 1836—40., Kunszt Tamás 1836—40., Rudics Dénes, dr., 1840—48., Bilkei Lambert dr., 1841—48., Liebhardt Lukács, dr., 1841—48. Elhunyt tanítványaink közül országos hírnévre tettek szert: Aidinger János, pécsi polgármester, Beksics Gusztáv író, Dischka Győző főreáliskolai igazgató, Kliuen-Héderváry Károly gróf, volt miniszterelnök, Hodossy Lajos, táblai elnök. II. Három év krónikája. A mindent megbénító szerb megszállás miatt értesítőnk már három év óta nem jelenhetett meg, azért itt számolunk be röviden a megszállás három évéről. Az 1918—19. tanév. A tanévet szeptember 1-én nyitottuk meg. Beírtunk 518 tanulót, az előadásokat 6-án kezdettük meg. Októberben oly veszélyes jellegű spanyolnátha járvány lépett fel, hogy a hatóság az összes iskolákat okt. 19. — nov. 11-ig bezáratta. Ennek a veszélyes kórnak esett áldozatul intézetünk egyik képzett, lelkes tanára is: Katona Bernardin, életének 31-ik évében október 29-én. November 14-én a gyalázatos Károlyi-féle szerződés alapján szerb csapatok szállták meg a várost. Pécs város polgársága tehetetlen dühkel nézte folyton és