Jézus Társasága Pécsi Pius-Gimnáziumának Évkönyve az 1938/1939. iskolai évről (Pécs, 1939)
t elkülöníteni a többi alkatrésztől és ezt megmérjük. A szöchiometria szabályai szerint az eredeti alkatrész mennyisége kiszámítható.12. A térfogatos (volumetriás v. titrimetriás) elemzésben az öszszetett anyag lemért mennyiségéből a meghatározandó alkatrészt megfelelő ismert töménységű ú. n. mérőoldattal más vegyületté alakítjuk. Az elfogyasztott mérőoldat térfogatából a szöchiometriai szabályok segítségével kiszámítható a meghatározandó alkatrész menynyisége. A térfogatos elemzés lehet: a) savmérés (acidimetria), ha a meghatározandó savoldatot ismert normalitású lúgoldattal hozzuk össze, b) Lúgmérés (alkalimetria), ha a meghatározandó lúgoldatot ismert normalitású savoldattal titráljuk. A savat és a lúgot addig adagoljuk egymáshoz, míg el nem érjük a közömbösítési pontot, amit a színes indikátorok színváltozása jelez.2 c) Oxidimetria, ha az oxidációs vagy redukciós műveleteket alkalmazzuk. Rendesen káliupermanganáttal oxidálunk, ami színes lévén, savanyú oldatban oxidálás közben elszíntelenedik, ellenkező esetben pedig a rózsaszín beállta jelzi az oxidációs folyamat befejezését. Redukálásra pedig leginkább az oxálsavat használjuk.3 d) Jodometria, ha a meghatározandó alkatrésszel mennyilegesen egyenértékű jód válik ki, ami a nátriumthiosulfát ugyanolyan egyenértéksúlynyi mennyiségével lép reakcióba. Itt keményítőt használunk indikátornak, ami a jóddal labilis kékszínű jódkeményítőt alkot, de elszíntelenedik akkor, amikor a throsulfát a jódot lekötötte. e) Csapadékos titrálás, ha a mérőfolyadék a meghatározandó alkatrésszel mennyileges csapadékot képez. Mérőfolyadék rendesen vagy az ezüstnitrát vagy a káliumrhodanid. Itt is indikátorok mutatják színváltozással, hogy a kémiai folyamat mikor fejeződik be.53. Elektro-analízis: a meghatározandó anyagot valamilyen oldatából, mint elektrolitból a két, egymással fémesen nem érintkező elektród valamelyikére megfelelő feszültségű árammal leválasztjuk és megmérjük.( B) Fizikai módszerek: A legtöbb optikai sajátság felhasználható az elemzésre. Különösen a fénytörőképesség, a szórás és a poláros fény síkjának forgatása aránylag egyszerű s mégis nagyon pontos mérőmódszereket ad kezünkbe nemcsak a kémiai szerkezet megállapítására, hanem a gyakorlati elemzés céljaira is.7 — Törésmutató 1 Treadwell, Kurzes Lehrbuch der analytischen Chemie, 272., 1923; Lengyel В., Quantitativ kémiai analysis elemei 21. 1896. 2 Kolthoff, Farbindikatoren, 1926.; Treadwell, Kurzes Lehrbuch der analytischen Chemie, II. 462 és 492. 1923.; Classen, Ausgewählte Methoden d. anal. Chemie 23. és 109, 1912. 3 Treadwell, i. m. II. 476. és 514., 1923. 4 Treadwell, i. m. II, 550.; Classen, i. m. 449. 5 Treadwell, i. m. 608.; Classen, i. m. 617. 6 Fischer—Schleicher, Elektroanalytische Schnellmethoden, 1926.; Le Blanc» Elektrochemie, 7 Proszt—Erdey—Grúz, Fizikai-kémiai praktikum 89., 1934.; Buchböck, Physíkai-chémiai mérőmódszerek, Bp., Kohlrausch, Lehrb. d. praktischen Physik, 1923.