Jézus Társasága Pécsi Pius-Gimnáziumának Évkönyve az 1938/1939. iskolai évről (Pécs, 1939)
meghatározására használhatjuk pl. a Pulfrich-féle refraktométert, vagy a Zeiss-féle merülő refraktométert, stb.; az optikai forgatóképesség meghatározására pl. a König—Martens—Grünbaum rendszerű spektrálfotométert. Töménységmeghatározás szempontjából mindegyiknél az a lényeg, hogy mindegyik eszközzel előbb, egyszer s mindenkorra, ismert töménységű oldatokból kalibrációs görbét (grafikont) készítünk. Azután bármely ugyanolyan anyagú, de ismeretlen töménységű oldatot vizsgálhatunk a műszerekkel és a leolvasott adatok, valamint a kész grafikon segítségével a keresett töménység könnyen megállapítható. Különlegesen vizsgáltam a Lange—Roth rendszerű fényelektromos fotométert és erről számolok be részletesen a következőkben: III. Töménységmeghatározás a Lange—Roth rendszerű fényelektromos fotométerrel,1 1. Az abszolút színmérő módszerről általában. Ez a módszer abszolút színmérő módszer, ezért összehasonlító folyadék nélkül használható. A fehér fény az összes látható színes sugarak keveréke. Ezt alkotó részeire bonthatjuk pl. prizmával. Az oldatot akkor látjuk színesnek, ha a ráeső vagy rajta áthaladó fehér fény alkotórészeit nem egyenlő mértékben nyeli el. Minden különböző színű sugárnak más a hullámhosszúsága. Tehát a különböző színnél vagy hullámhossznál megállapítható fényelnyelés a színárnyalat abszolút jellemzője gyanánt tekinthető. Ezen alapszik az abszolút színmérő módszer. Ezzel már Vierordt2 foglalkozott. A gyakorlatba azonban különösen Heilmeyer vitte át. Az eltérő színű folyadékok a rajtuk áthaladó fehér fény összetevőit különböző mértékben nyelik el: a kék a vöröset, és sárgát, a sárga a kéket, a vörös főleg a zöldet. Mivel pedig a színes oldatok színárnyalata arányos az oldat töménységével, azért a mért fényelnyelésből a töménységet meghatározhatjuk, így tehát az abszolút színmérő módszer alapja fényelnyelésmérés, azaz lényegében fotometriás módszer. 8 Ann. d. Physik, 12, (1903), 984. 1 A leíráshoz főként magának az átépítőnek, Dr. Roth Pál, Klinikai laboratóriumi mérőmódszerek Lange—Roth fényelektromos fotométerhez, I. rész. Erdély és Szabó Tudományos Műszergyár, Budapest 1937. c. munkáját, egyéb cikkeit és személyes útmutatását használtam. 2 Die Anwendung des Spektralapparat für Photometrie der Absorptionsspektren und zur quantitativen chemischen Analyse, Tübingen, 1873. c. munkájában. 3 Medizinische Spektralphotometrie, Jena, 1933. 4 L. még Biochem. Zeitschr. 212. (1929). 430.; Klin. Wochenschr. 12: (1933). 834.