Jézus Társasága Pécsi Pius-Gimnáziumának Évkönyve az 1938/1939. iskolai évről (Pécs, 1939)

meghatározására használhatjuk pl. a Pulfrich-féle refraktométert, vagy a Zeiss-féle merülő refraktométert, stb.; az optikai forgató­képesség meghatározására pl. a König—Mar­tens—Grünbaum rend­szerű spektrálfotométert.­ Töménységmeghatározás szempontjából mindegyiknél az a lé­nyeg, hogy mindegyik eszközzel előbb, egyszer s mindenkorra, ismert töménységű oldatokból kalibrációs görbét (grafikont) készítünk. Azután bármely ugyanolyan anyagú, de ismeretlen töménységű ol­datot vizsgálhatunk a műszerekkel és a leolvasott adatok, valamint a kész grafikon segítségével a keresett töménység könnyen megállapít­ható. Különlegesen vizsgáltam a Lange—Roth rendszerű fényelektro­mos fotométert és erről számolok be részletesen a következőkben: III. Töménységmeghatározás a Lange—Roth rendszerű fényelektromos fotométerrel,1 1. Az abszolút színmérő módszerről általában. Ez a módszer abszolút színmérő módszer, ezért összehasonlító folyadék nélkül használható. A fehér fény az összes látható színes sugarak keveréke. Ezt alkotó részeire bonthatjuk pl. prizmával. Az oldatot akkor látjuk színesnek, ha a ráeső vagy rajta áthaladó fehér fény alkotórészeit nem egyenlő mértékben nyeli el. Minden különböző színű sugárnak más a hullámhosszúsága. Tehát a különböző színnél vagy hullámhossznál megállapítható fényelnyelés a színárnyalat ab­szolút jellemzője gyanánt tekinthető. Ezen alapszik az abszolút szín­mérő módszer. Ezzel már Vierordt2 foglalkozott. A gyakorlatba azon­ban különösen Heilmeyer­ vitte át.­ Az eltérő színű folyadékok a rajtuk áthaladó fehér fény össze­tevőit különböző mértékben nyelik el: a kék a vöröset, és sárgát, a sárga a kéket, a vörös főleg a zöldet. Mivel pedig a színes oldatok színárnyalata arányos az oldat töménységével, azért a mért fény­elnyelésből a töménységet meghatározhatjuk, így tehát az abszolút színmérő módszer alapja fényelnyelésmérés, azaz lényegében foto­­metriás módszer. 8 Ann. d. Physik, 12, (1903), 984. 1 A leíráshoz főként magának az átépítőnek, Dr. Roth Pál, Klinikai labo­ratóriumi mérőmódszerek Lange—Roth fényelektromos fotométerhez, I. rész. Er­dély és Szabó Tudományos Műszergyár, Budapest 1937. c. munkáját, egyéb cik­keit és személyes útmutatását használtam. 2 Die Anwendung des Spektralapparat für Photometrie der Absorptions­spektren und zur quantitativen chemischen Analyse, Tübingen, 1873. c. mun­kájában. 3 Medizinische Spektralphotometrie, Jena, 1933. 4 L. még Biochem. Zeitschr. 212. (1929). 430.; Klin. Wochenschr. 12: (1933). 834.

Next