Pécsi Est, 1919. július-december (13. évfolyam, 87-231. szám)
1919-11-08 / 192. szám
Hill. évfolyam — 192. «2. Előfizetési árak: Om tan ... . 98 K I Nesyedfém . 24 K Kfcon.....................« K I Fey kóuvn . . . 8 K Szombat Szerit öntő: SzarksadisM idei: HORVÁTH KAZMÉH PERU VIKTOR Két esztendeje éppen annak, hogy Kerenszkijt, az orosz diktátort, megfosztotta uralmától két Svájcból Oroszországba visszatérő zsidó férfi: Lenin és Trotzkij. Két éve, hogy a bolsevizmus kitört Oroszországban. A vörös szocializmus Marx által megépített házát lángba borították a hivatlan elemek és az eszmék, melyeket elhintett, melyek ennek a szinte zsidó férfiúnak elméjében megszülettek,v vérbe borítottak egy egész világot Marx szocializmusa nem épített, de rombolt. Eszméi nem boldogítottak, nem neveltek, nem a jövőnek útjait, egyengették, nem az emberiség magasabb kultúrájának házát építették meg, hanem életre kelve, mint pusztító Taifun száguldtak végig az oroszok birodalmán. A hatalmas országot darabokra szakgatta, az emberiség nevelését az erkölcstelenség, a zülledtség vágányaira vitte és felperzselte azt, amit évszázadok építettek. Amerre végig rohant, mindent elsodort. És ennek a pusztító Nemeréknek pókjai erőszakkal felépített hálójukat tovább szövik az orosz síkság közepén. Lelkiismeretlen emberek felelőtlenségével lesik, várják az áldozatot, melyet a körülmények: a gazdasági és erkölcsi világcsőd hálójukba kerget. A vabanqyot játszó emberek ideges türelmetlenségével. És ha eljön a pillanat, rászabadítják sikerehadjukat, kiszívják vérét az áldozatnak. Utánna pedig tovább rohannak és új áldozatokat várnak. Mit nekik a jaj, a mi nyomukban felzúdul, mi nekik a kin, gyötrelem, nyomor, mely kiséri őket. Ki törődik ezek közül a holttetemekkel, melyeket a ragályok hegyekké hordanak össze? Érzik Lenin és Trotzkij a felelősséget, melyet saját védelmekre a harctérre küldött orosz munkások gyilkolása súlyos teherként lelkükre hárít vissza? Józan ember ezt nem hihető Úgy nem érezhetik, mint nem érezte Kun, Szamully és a többiek. Hiszen nem testvérek ae, akit legyilkolnak, nagy egynkc Hatnak. Ahogy Szarni ,éli. Pogány, Kún nem éreztek együtt a magyar j>araszttal, munkással, úgy nem érezhetik ezek a lelkiismeretlen emberk a muzsik buját, bánatát, az orosz ember kínos töprengését, mélységes honszeretetét. Ezek az emberbőrbe ültetett vadállatok még arra is képesek lennének, hogy szivét kitépnék embrtársaiknak és hevébe követ raknának. Ott, ahol Marx eszméi valóra váltak, valóban ,kísértetjárás van.” És vannak, akik még ennek a kísértetjárásnak szolgáivá szegődnek. * j Tejet a gyermekeknek és öregeknek! Pécs, nov. 7. Hála az égnek az ácsorgás legtöbb helye már megszűnt. Mindenféle közszükségleti cikket kapni lehet, ha az ára méregdága is. Csak két helyt lehet még embereket látni, amint sorba állva várnak, míg rájuk kerül a sor. Az egyik a hatósági mészárszéknél, a másik a tejcsarnokoknál. Itt még mindig sokan, igen sokan állanak. Szegények, öregek és gyerekek. El-el nézem a Mór utcában. Itt valami Halmosné tejcsarnoka áll. Szomorú tömeg. Terka nénik, Mari tántik. Azután Pisták, Lacik és a többiek. A cédulások. Olyanok, kiknek a rendőrség adott utalványt. Már 10 órakor délelőtt ott látom őket és ott álldogálnak sokszor egész délután 2 óráig. Akkor is bizony legtöbbször üres fazékkal mennek el. Közéjök elegyedek. Mint a darázsíesztek, úgy felzúdul az egész És panaszkodnak. Csak egyet rögzítem meg. Épen elég. — Özvegy asszony vagyok kérem. Egy édesanyám, ki beteg. Négy apró gyermekem. A legidősebb 6 éves. A tej tehát életkérdés. Már csak azért is, mert egész nap üzletben vagyok. Van cédulám. De azt hiszi kapok? Ha hetenként háromszor rám jut a sor, akkor jó. De ekkor is micsoda gorombaságok után! De bezzeg a nemzeti kaszinóba jut. Nem egy liter. Halmosné férje 10 literes kannában viszi mindennap. Azután látom két kihordó asszonya van. Ezek déltől 2 óráig hordják a tejet a házakhoz és a cukrászdába. Bizony sokban van 2—3 liter is. Több helyt nincs is gyerek. Ismerek egy házaspárt. Csak kutyátok, meg macskátok van. Ide is vagy két liter megy. A kutyának, meg macskának jut, de az én gyermekeimnek nem. Akkor ne csodálkozzanak az urak, hogy olyan forradalmi hangokat hallattunk, mert hát az elkeseredés az ember torkát fojtogatja. Nézze kérem ezeket a szegényeket itt. Kérdezze meg mikor ettek utoljára húst? De hiszen minek kellene az a szegény embernek. Meg a tej. Egy a kenyeret hagymával. A többiek körülállva bólingatnak és helyeslik, amit beszél. — Úgy van bizta . . . — Azután a rendőrség mit csinál? Semmit, hogy rajtunk segítsen. Pedig az tehetne róla. Ne engedje a kaszinóba, meg a cukrászdába a tejet előbb, míg a cédulások nem kapnak. Én azt hiszem előre azoknak kellene adni, azután a többieknek. Mert aki házhoz tudják szállíttatni, azoknak jut húsra, tojásra, sonkára — míg nekünk bizony alig a falat kenyérre. És azért, hoggy meg kell dolgozni. .. És a panasz tovább folyik. Nincs megrázóbb, mint mikor az utca kitárja nyomorát és az udvari lakások, a szuterének kiviszik szenvedésüket, megaláztatásukat, igazságukat az emberek elé. A tejkérdés fontos, a rendőrségnek, a tiszti főorvosnak tenni kell. A jövendő generációja érdekében mindenkinek kötelessége megtenni amit tud, így a hatóságoknak is. Mackensen a békekötésig Szalonikiben marad — Pécsi Est értesülése. — Zágráb, nov. 7. Mackensen tábornagy még mindig Szalonikiben van internálva. Itt is marad, a békekötés teljes befejezéséig. A 70 éves öreg katonának nem tesz jót az ottani éghajlat. Kereskedelmi buvárhajók — A Pécsi Est értesülése — Zágráb, nov. 7. A Deutschland nevű nagy kereskedelmi buvárhajó Londonban a Themse folyó torkolatánál vetett horgonyt és a közönség részére belépődíj ellenében megtekinthető. 1919. november 8. Kramarz dr. Oroszországban — Pécsi Est értesülése. — Nauen, nov. 6. Kramarz dr. elutazoit Oroszországba, hogy az összes orosz demokrata elemeket egyesítse a bolsevizmus elemi küzdelemre. Az antant segíti Kramarzot. Szovjetoroszország blokádja — A Pécsi Est értesülése. — Páris, november 7. A legmagasabb tanács felhívta az összes semleges hatalmakat és Németországot, hogy helyezzék blokád alá Szovjetoroszországot. Ezt tartják legerősebb eszköznek a bolsevizmus megfojtására. A semlegesek közül eddig csak Svájc csatlakozott a blokádhoz azzal a megokolással, hogy az orosz bolsevizmus legyőzésében az egész világ nemzedékének békéjét látja és a bolsevizmus levezetése a legerősebb garancia, a világbékéhez, a szociális fejlődéshez. A blokád ellen eddig csak Németország tiltakozott. Azzal okadatolta meg elhatározását, hogy egy ország, mely 5 esztendeig szenvedett a blokád alatt, nem helyeselheti ezt az eljárást egy állammal szemben sem, a laikusokat is bevonják.I Egye?» «zámára 40 fillér A városi alkalmazottak ruhailletménye — Ruha helyett ruhasegély. :— Hogy oldják meg a kérdést Szabadkán? — Megemlékeztünk arról, hogy a város nem tudja beszerezni azon ruha és lábbeli mennyiséget, mellyel alkalmazottait kellene ellátni. Egy-egy rendőr ruhája ma 2600— 2800 koronába kerülne s ez a városnak több mint félmillió korona kiadást jelentene. Mivel a városnak ezen kiadások fedezésére jelenleg alig 60,000 korona áll rendelkezésére, úgy határoztak, hogy ruhaátalány fejében, 600, 500, 400 koronás illetményeket fognak fizetni. Ebből kellene a két és félezer koronás ruhákat beszerezni. Vagy pedig járnak,az alkalmazottak, úgy ahogy tudnak. Igaz ugyan, hogy a város még azt is megígérte, hogy anyagbeszerzéssel is könnyít alkalmazottai helyzetén. Ez azonban olyan segítség lehet, ami nem is segítség. A 2500 koronás ruhát nem lehet 600 koronáért megvenni. A szabadkai városi hatóság, mint értesülünk, nem így oldja meg, azaz hogy megoldja súlyos helyzetét. Ott ugyanaz az eset, mint nálunk. Amióta Fiuméval megszakadt az összeköttetés, azóta az áruforgalom pang, az árak felemelkedtek. Szabadka tehát Csehországból akarja a szükségeseket beszerezni. Ez azonban jelenleg vámmentesség nélkül épp annyiba vagy még többe kerülne, mintha Zágrábból vagy Laibachból kerülne ide. Azonban vámmentesség nélkül aránytalanul olcsóbb az anyag, tehát igen egyszerű a megoldás: meg kell szerezni a vámmentességet. A szabadkaiak már el is küldtek egy bizottságot Belgrádba. Ennek az a feladata, hogy kieszközölje az S. H. S. belügyminisztériumban a vámmentességet, ők úgy számítanak, hogy csupán egy vagyon áruról van szó s ebből 800 alkalmazottnak jutna ruha. A szabadkaiak megcsinálják. Vajjon nem tehetnék ugyanezt a pécsiek is? IIIIIHiniBHBBKIIIll Franciaország és a választások — A Pécsi Est értesülése — Páris, nov. 7. Franciaország' uj ■ válaszának előtt áll. Mivel a keresztény, monarchikus és szélsőséges pártok nagy agitációt fejtenek ki, a francia szocialista frakciók jó része és a köztársaságiak fuzionáltak és egymással karöltve küzdenek. Programmjukban küzdenek a bolsevizmus, a diktatúra és terror ellen. Követelik, hogy az iskolákba és az államszervezetbe