Pécsi Figyelő, 1875 (3. évfolyam, 17. szám)

1875-04-24 / 17. szám

T f Harmadik évfolyam. 1875. ápril 24-ém Előfizetési díj: postán vagy Pécsett házhoz küldve: «gesz évi folyamra 5 ft—kr. félévi o P.A /*-évi , 1„25, Megjelenik hetenkint egyszer szombaton. Hgyes számok Weidinger Nánd. ur könyvkereskedésében Szécbényi-téren kapbaték-----'V 5 É CSI 17-ik szám, YELÖ politikai, közgazdasági és vedhs tartalmú, kiyálölag a igyei és városi közérdeket tárgyazíj Baranya és Somogy megyei ELLENZÉKI HE fii I KÖZLÖNY. —7^1 •detések ára: ' Eggybasábos petit sor égj] megjelenéséért 8kr. máiori „ 6 „ harszori „ 5 B töHri megjelenésnél alku szeés minden megjelenés- kői) kr. hirdetési bélyeg illeték. A t térben egy petit sor L 10 tr' Szerkesztői iroda: megye-utcza 12. szám. v .... Kiadó íi I vaf ai. Majlath-téj- 22. sz. Taizs wwi, • , —----------------- uzs ^íüalv nyomdájában. z p szellemi részét illető közlemények és előfizetések a szerkest hivatalba küldetni kéretnek. — Előfizethetni még Blauhorn A kéziratok vissza nei é visé\hez, a hirdetések iránti megrendelések pedig a kiadó ‘»ital ur városház alatti kereskedésében Pécsett. tildéinek. ==fiii»Mti hirdetseket ■ ■ ,■■■?»» egyedül a delménynyel egyszerre beküldött igtatási dfétele után közlünk. Utólagos fi­zetés mell sem hirdetést, sem mellékletet el nem fogadunk. — a közérdek, a haza közjava érdeké­ben, az elégületlenség, és annak következ­ménye az erőszakos felforgatás elhárítására soha sem szóllalt fel. borúra derűre meg­szavazta a kormány káros előterjesztéseit, megszavazta azért is, hogy a deákpárit kormány az 1867. évi törvények védője minden áron fenmaradjon, és minden esz­közt használhasson kormányzatában. Annál feltűnőbb, l|Ogy a főrendi ház amúgy is igen gyéren megjelenő tagjai közt még gyérebben található szónokok az uj adó törvény javaslatok tárgyalásánál eddig szokatlan lelkesedéssel opponálnak, részben még a képviselőliáz elvhű ellenzékének fegy­vereit is kölcsönvéve a kormánynak elv­és programm-nélküliségét, az ország pénz­ügyi állapotának derout állapotát, és ezzel szemben a kormány tehetetlenségét szellőz­tetik, el sem hallgatván, hogy ily tehetet­lenséggel szemben nem volt sem oka, sem czélja a volt kormány megbuktatásának; — mig végre még sem találnak más menek- vőt, mint az uj adótörvények megszavazá­sát, holott meg vannak győződve, hogy ezek a bajon mit sem segítenek. A jelen főrendi ház az ország bajain »>.yv> ÍA(vw janaiítaro.. ollíjii i«L a képviselőház többségével, legjobb szol-! gálatot akkor tenne a hazának, ha kijelen­tené, hogy jelen szerkezetében túlélte ma­gát, és ezzel a törvényhozást annak a par- lamentari8mussal megegyezhető reformjára kénszeritené, és oly felsőháznak adna he­lyet , mely hivatását átérezni, és annak megfelelni kíván is, képes is. i Az ország függetlenségét, és önállósá- ; gát feladó közösügyi törvények szülték a ■ közjogi ellenzéket, ama törvényeknek az ■ ellenzék elleni védelmében a kormányok i nem válogatván az eszközökben, ez szülte a- corruptiót, az erkölcsi és pénzügyi sülye- i dést, - ez szülte az elv hűtlenséget, és an- í nak megjutalmazásában az erkölcsi sülye­dés ne továbbját elérte, közel áll a 12-it t óra, éppen csak aunyi időnk van, hogy a- közelebbi választások döntsenek az ország 1 önállóságának visszaszerzése felett, mert e?- idő elmulasztásával félünk, hogy oly pár i növekszik fel, mely inkább óhajtja az ab- solutismust, mint a meghamisított parla s, mentarismust. ra/i ___m e------ 1 r i--------------; j e Országgyűlés. P Uápril 13-ki ülésben a budapesti magyi neralüe.8Z‘nlláz hoinlokzatár)ak és bérházának k épitLsfő1. s.az arra 8*ükséges 300 ezer forintn; törlju*^1* kölcsönnek és a bérház 30 évig vaí adö[|í”9/í88^®^n0k öngedéiyezéséről szóló tjavash véti] 91 alá, Simonyi Ernő egy — á talift^o r "•'lám, Helfy Ignácz, Bobory Károly 0siL-ySin<ior' Hobay Antal, Deáky Lajos, Pata Isi4', °iáv0lszky LaJ0S és Káll*y Ákos álta fstrthatározati javasktot adott be, melyben Sza V°!‘ belügymini.tert, mint ki az 1840 tf.»Lf,zki a képviselőház 187,3. évi február 7-é nfu.0 j ^ 1-^n hozott két rendbeli határozatának, mellőzésével, állítólagos ministerta í®*h»!aímaKás alapján, a nomaeti színház tő cjjá) telmondva és elidegenitve, egy önkényilej upivl. **pitott terv szerinti bérház építésére fordi <>tt(Laöt a nerazBti színházi alapot tetemes adós ,.igíf terhelte s ezzel magának, a törvény álta ilap|?tt s a n<'mzeti kegyelet és adakozás álta intézetnek léteiét is koczkáztatta, a: [81? Hl. t- Cz- értelmében, vád alá helyeztetni , e#1 '’ádnak a törvényes biróság, a felső tábl* slot mfÍS'nditá8ára, kezelésére és vezetésére egy 5t álló bizottságnak választását elrendelni téij; Miletits t. v. hevesen kikel a tjavaslat niegtámadj» a kormányt és a törvényhozási, ,iJ szokásba vette a magyar nemzetiséget és ,t7k érdekeit az állammal azonosítni, s az állam *, magyar nemzetiség ózdijaira fordítani, ; JtfiSciSZaelni. 0 a tjavaslatot igazságtalannait Z( l’, s ha tagja is volna a magyar nemzetnek, ellené a nem magyar nemzetnek filléreiből |J, ^aii mulatsági intézeteket. — Huszár J. fel- !t 1 ^éitotta Mileticset tévedéséről, de ekkor Po- nftg.; fölkelvén egész ingerültséggel erőiködöt )r3za^ázni, hogy ez az ország a; nemzetiségek Ha^te * n0m * ma^yar n*ta*ölé, — hogy Ma- a lezág nem nemzeti, hanem nemzetiségi állam szonyi t a törvényhozó testületben színházi ügy “e 8!re kerülhet, akkor mindenféle nemzetiség- a °* házi ügye is kerülhet szőnyegre. A tjavas- azt “Vettetni kéri. — Tisza Kálmán belügyér fi hogy Magyarország — épen olyan ál- u ön int Európában a legtöbb állam, melyben na'’ V.Ő nyelvű és nemzetiségű polgárok lak- n‘ az államnak mindig csak egy neve van, aak’ ik. magyar állam van. Ez nem a felfogás- h°gy-aem a törvényességnek kérdése. Megjegyzi 8ZO,‘Oltörvényh0zás teremben hirdetheti ugyan iazaiJezen de figyelmezteti, hogy a ta t0Sivül ne merészelje ezen törvény ellenes a ma hirdetni, mert azonnal tapasztalni fogja, tői véi,r £|jam eijea intézett merényletéért a frU 8Ujfú ostorát, mely az állam ellenségeit aJni képes, (Hosszan tartó viharos holyes- A i lj'írVés és taps minden oldalról. — Németh ay8ZeIji!takozván az ily államellenes tan ellen, Pohtnjind kimutatta, hogy a színházi alapban és társainak egy fillére sincs. A törvény­rog, hintái, hukfenczel és hempereg a jövő, az if­júság. Önként alakult csoportok állják körül a torna szereket, jótékony „bumlizás“ (szabad-tor- názás) fáradsága közt várva a kitűzött órát. A fő-tornamester is közibe áll a rendezetlen csopor­toknak és hosszú gyakorlata és tapasztalásának jelentősebb gyümölcsei gyanánt egy-két kacska­ringé* figurát mutat a buzgó seregnek. Kor- és osztálykülönbség nélkül sorra próbálgatják a bumlizók a mutatott figurát, (tetszik tudni: mi még nem vittük annyira, hogy a müveit felnőtt ifjak és gyerekek kedvéért külön-külön órát le­hetne tartaui, és pedig nem azért mintha a gye­rekek volnának kevesen, hanem azért, mivel a felnőtt fiatalság nem érett meg nagyrészt a cul- turvivmányok használására). A szakállas és ma-' gasra felkamaszudotl (ez bizonyára igazi magya^ szó!) ifjú felett gyakran jót mosolyog vagy ne­vet a kisiskolás fiúcska, ki talán épen a térdéig a ér annak, a ki fölött nevet; de hát mikor olyann kedélyesen eredetiek azok a nem sikerült figu-; rák. Ki venné azt fel 1 itt nem az emberen, ha- | nem a figurán nevetnek ; nevet maga az is a kin* megtörtént, habár mint komoly jogtudós, vagyn fontoskodó tanár szerepel is az élet szinterén. lttn nincsen rang, itt mindnyájan édes testvérek va- ( gyünk a durva anyagban. Jobb ha itt a kedélyes carricaturák felett kacagunk szivünk mélyéből, mintha az életben kacagnak ki minket gyengesé­geinkért. Itt tanulunk azért is, a mit még a mi javaslat, Simonyi E® társai határozati javaalatá- . nak mellőzésével, ogadtatik. — Ezúton Csiky Sándornak a honimenházra vonatkozó hatá- . rozati javaslata táyában a pénzügyi bizottság- ■ nak jelentése tárgytatott és fogadtatott el, egy- szersmind annak azl tjavaslata, hogy a fejedelem­nek magasztos tettminél fogva aa 1848 — 49-iki rokkant honvédek isii menháza szügségének fe­dezésére segélyezed 5000 o. é. forintot adomá­nyozni kegyeskedj az ország törvényei sorába beczikkelyeztessékjcinyomatni és a képviselők kö­zött kiosztatni hatjoztatott. Az april 14—2 én tartott ülésekben : a va­dászatnak és vadszatra használt fegyvereknek megadóztatásáról, f- a tőkekaraat és járadék-adó­ról, — a keresetiadoról, — a vajdahunyadi vár .helyreállítására azl875. évi költség vetésben fel­vett összegen fel( még szükséges költségekről, — a gyalui koroauradalom visszaváltásáról, — a néptanítók nyu^Íjazásáról — és az első fokú kir. bíróságok ujbb szervezetéről szóló tjavas- latok voltak napi enden. I A főrendi házis ápril 15, 17, 19 és 20-ik nap­jain ülésezett ltd földi szemle. A turócz-szent-mártoni pánszláv maticza, a ,,Hon“ értesítése szerént, hazaellenss agitácziói alapszabályaival ellenkező üzelmek és rósz szere­lés miatt — belügyininisteri rendelet folytán, be­záratott s összes vagyona összelátván, zár alá vétetett. A magyar kormány is felkarolni látszik az ide­iglenes köztárházak ügyét; ugyan is, mint hírlik, kész a kereskedelmi kar kívánságait az illető va- suttársulatokná! támogatni, a gondoskodni arról, hogy a magyar államvasutaknál is a kivitel ide­jére nagyobb kiterjedésű gabnatárházak létesit- tessenek. Az o hó 19-én éjjel -tartott ministers tanács el­határolta, hogy a magyar hivatalnokok hitelegyle­tének kész államsegélyt nyújtani, ha a betevők a moratóriumba beleegyeznek. Az egyházi tekintetben zágrábi érseki megyé­hez tartozó Muraköz a „M. H.“ értesülése szerént, a szombathelyi vagy veszprémi püspökséghez fog csatoltatni. Pécs sz. kir. város, köztörvényhatósá­gának bizottsága részéről f. hó 5-én és 6>án tartott rendes közgyűléséből. (Folytatása és vége.) S v a • t i t s kérdést intéz polgármesterhez, váj­jon Járányi Ignácz volt városi pénztári tisztviselő kérvénye a várossal folyt pere ügyében, miért nem terjesztetett a közgyűlés elé. Polgármester válaszolja, hogy a kérdéses kérvényre vouatkozó jogügyi bizottsági jelentés f. hó 3-án adatván he, azt a tanács eddig beható apáin nem , .«in igen tudtak. Vagy tán jobb lenne f* ülni V — Azok a kik a felnőttek közül kozna,'znek a gyakorlatokban még is szána- 'e3zníiz0k0ti a kik részt vehetnének, de nem dérnél rgSít> ^ ]ack-cipőnél és a fénylő cylin- A r0mn(]en0ä0(-re többet ér az egészséges test. vezány torna-óra is elérkezik. A főtornamester tornáziyá,ra szépen egymás mellé sorakoznak a allan&Kg m;nt az org0nasip-sor olyan szépen tornás^y sorba. Legelöl a szakállas bajszos rancssa azután pedig a torna-növendékek. Pa- aényszt 6Z^tterjed a sor és megkezdődnek a ve m^r a serint való testgyakorlatok. Nőm olyan m'nf,.‘gy*r m'nt rdg«n, mikor még a nemes jt^na a vezényszóra egész indignatióval t j ebnek perancsolsz ! — Ma már szé- 3Z víz incolunk ott, amint azt a nagy szakálu lo .. ember parancsolja. Hja! most már ma fi *Junk úgy táncolni. A kinek nem tetszik ttf aza, húszon a lábára szőrharisnyát és n9 pucsot, igyék meleg hálóköntösbe bur- s j g iba-theát s jajgasson, ha valami kis lég- írSyint‘ meS elpuhult testét. A valódi raü- a, 4 ép úgy assecurálva akar lenni a rbeuma *y v a földtnivelö, és a torna sokkal bizto iin S^ilzer mint a 3 rétegű harisnya stb. — Mi- ,m- kődtek a testgyakorlat táncai és hajlon- p '»'f^nem is hivatalért stb), akkor rendes, “ al^i. &gy»ág szerint való csoportokba oszol- názók. Ezzel megkezdődik a szer-torná­zás. Majd a vas nyújtón erősittetnok meg a kéz és has izmai, majd különféle függőleges, vizirá- nyos létrákon a markok, majd köteleken, korláto­kon s vasgolyókkal a karok s bőrrel bevont asz­talon és bakokon való ugrással a lábak ; mind­ezeken felül pedig a testnek hajlékonyság és ru­ganyosság adatik. Nem kötéltánc vagy komédiás játék ez, mint azt a tornászat ellenei szeretik ne­vezni, hanem as anyag természetes és szükséges idomitása, mely biztossá teszi a mozdulatokat az életben is, és bizalmat önt a férfiúba saját ereje érzetében. A tornázás kiképezi a testi erőt, nö­veszti a bátorságot s ügyessé teszi mindkettőt. Mily szép bárom tulajdonság : erő, bátorság, ügyes­ség! Mily ritkaság e három az életben, hol a férfi erények a divatszédelgés árjában fuldokol­nak ; vagy mint Vörösmarty mondja: „a tehetet­len kor jött, puhaságra serényebb !“ — Bizony nőink is felhasználhatnák bomeopaticus adagok­ban a tornászatotl — Az óra véget ért; a gázcsillárok fénye kial­szik, az ifjúság fölöltözik sa tornaterem karzatának néző közönsége is eloszlik : 2 szál czipész inas és egy dajka két kis gyermekkel! — És a hires müveit közönség? — Példát vehetne ezek érdek­lődéséből. —ú * «I..U A pailamentaris törvényhozás é«-nr a ^ « e^letíni . ’il,K,,:s » felső házat, se­elS rn“ lllvat.ottnak tartja a rohos, lésért l éreít változtatások uLék­Zn\w*les ™e^átlására, de nem késsé — hoo^v tá'S’ ef. kotetességgel ruház, fel, kog-y ore léven az alkotmánvik a SS C" 62 egy tör^"yellenesen tt’leg S “rrarapält képviselői Vrfv fj alskult ko,,mái,jiíltal mt Int? • ha“i raas vetó-val }>aak jat állja, és az uralkodót felhívja fel­oszlatás, eS uj választások szükségesLére. Ha forendt házunk törvényilej mén- szabafosa nem körvonalozott, Jés fy in­UvatósSk ‘'““‘í1",6«. fe,f°g°“ tiejcsebb mvatásának megfelelni kívánt vola a Setebreef0lf /ly°1CZ évÍ idököz4 ^n elegendő 7 ’ ia ,,em is találtak - még ház felos-aiTa’ a k^tviselő 1 tn t Zla 8át ,fanácso,Ják’ hahisitat­Ck rsaIkalraat’ módot aT iSS’ T V0}\ eIdg alkal“uk midőn denhllf “y* a,felfo^td kormáuyi min- dcnhatosagra ^i'ekvés ellenében megvédhet­ben elterjedt corruptióűak, ’Cs ezzér az cl- kölcsi sülyedésnek, meggátolhatják a bu- reaukratia hatalmaskodását, kínzásait- és nadályozásait, hatalmukban állott az or­szág erején túlköltekezéseket, nem jövedel­mező vasutak kamatbiztositását, a kortes hivatalnok, és birák hadának végnélküli szaporítását, képtelen vagy erkölcsileg bé- lyegelt embereknek a közhivatalokban al­kalmazását akadályozni, — mert hiszen elméletileg a főispánokon kívül a főrendek a kormánytól függetlenek, és nem oly küuy- nyen megnyerhetők, mint ezt a demokra­tikus alapon választott képviselőkre reá fogni szokássá vált, és ha ezen reáfogás- ban volna valami igaz, éppen a főrendi háznak természetes feladata lett volna annak véget vetni. Azonban mindezeknek halvány nyomát sem találjuk a főrendi ház nyolez évi ma­gatartásában, ellenkezett néha a kormánnyal nehány főrendüek érdekében — telepit- vényesekről, és a földadó kataster feletti törvényjavaslatoknál — és akaratát a kor­mány engedékenységével érvényesítette is, T Á R C Z A, Test-edzés. (Vége.) Azon a helyen, hol hajdan a szép hirü pécsi egyetem terjoszté szét a tudomány és hazafiság fénye* sugarait, most az egykori püspökkari he­lyén dudva, szemét és kőhalom közepeit komoly méltósággal emeli ki vörösre festett hátát a torna- csarnok, mintegy várva, hogy a keleti piszokkal elhalmozott egyetlen térséget valahára felhasználja a közérdeklődés. Homlokzata, a különben szép épületnek, laposan nyomul a szűkre szabott kert- utczára a kétségbeesett tanúságot tesz arról, hogy ▼árosunk szépül. Mily kár egy ily nagy épület diszességére. A széles ivezetü ablakokon estenkint a gázcsillárok világossága ösönlik kis látni enge­di a hintáló és mászkáló alakokat. Belül nagyban folyik a testidoraitás mestersége. A tágas terem desika-padozatára, — melyet nem a czélszerüség hanem az adandó vigalmak jövedelmére való saá- mitás hozott létre, — vastag derekaljak vannak teritre, nehogy az ifjú nemzedék egyik vagy má­sik túlbuzgó tagjának hevessége gyenge csonttöré­sekben leljen hiteles bizonyítványt. Biztosítva igy a padozattal való közelebbi megismerkedés esé­lyeitől, kuszára sarktalanitott torna-czipökkel el­látva, könnyű öltözetben rohan, ugrik, másaik,fo-

Next

/
Thumbnails
Contents