Pécsi Figyelő, 1876 (4. évfolyam, 25-39. szám)
1876-09-09 / 37. szám
ajtónyi nagyságú részét hátrahúzni, hogy a kitapsolt előléphessen. — Kolumbus Kristóf Amerika felfedezője szentté avatásának akadálya el van hárítva. — Azt álliták ti, hogy Kolumbusnak volt egy természetes fia, ami elegendő a canonizatió megtagadására. Azonban a katalóniai minoriták főnöke okmányilag igazolja, hogy Kolumbusnak két neje volt, és a kérdéses fiú a második nőtől származik. — Üdvös intézkedés. Sárbogárdon mint a „Sz. és V.“ Írja, kidoboltatott, hogy senki búzáért, vagy más gabonáért gyümölcsöt ne cseréljen, mivel kit tetten kapnak, megbüntetnek. Dicséretre méltó eljárás az ottani elöljáróságtól, mert hány asszony szakajtózza el ily nyalánkságra, férje bennem léte alatt, a télre keservesen keresett élelem jó részét. Szomorú még az is, hogy egy krajczártérő paprika, sáfrán, gyufa és más apróságokért egy kötény gabonát, vagy öt-hat cső kukoricát adnak a kereskedőknek. Ez a lelketlenség a falusi kereskedőknél mindennapos, azért szoktak a szegény, éhező nép verejtéken oly gyorsan meggazdagodni, helyén volna ennek meggátlására is valami óvintézkedést életbe léptetni.• Beküldetett: Pécs szab. kir. város főutcája egy jó idő óta már a kurjongató és fütyölő gyerkőcök által, az ezen utcában lakó közönség valamint hivatalok és kórházbeli betegek nem csekély megbotránkozására, fülhasító és idegeket lázitó szájgyakorlatok főszinhelyéül választatik, anélkül, hogy a rendőrség ezen a legkisebb mezővárosban is megakadályozott botrány megszüntetése iránt valami intézkedést tenne. Felkérem ennélfogva egyrészt a város tekintetes főkapitányságát miszerint ezen botrány megszüntetése iránt intézkedni, esetleg a szóban álló szájhősöknek türhetlen gyakorlataikra alkalmasabb helyet rendelni ne terheltessék ; másrészt felkérem a városi tisztelt köz iparos mester urakat, miszerint az alkalmazásukban álló tanoncaikat az utcán való kurjongatástól és füttyöléstől valamikép elszoktatni szíveskedjenek. — Cherny Miklós kir. tanácsos és pénzügyi igazgató. — Halálozás. Balatonyi József ügyvéd Pécsvárosának volt tanácsosa, folyó hó 5-én reggeli 7 órakor végelgyengülésben, éltének 78-ik évében elhunyt. Áldás és béke hamvaira! — A letartóztatott muszkák Budapesten mint a „B. N.“ írja furcsa gusztusról tettek tanúságot. Egyik egy szatócsboltban 11/a font faggyúgyertyát a szatócs nagy rémületére fölcsemegézett. Azon szállodák tulajdonosai pedig, kiknél a muszka urak be voltak szállásolva, most keresik macskáikat, — persze azok már jó helyen vannak. — Nem mindennapi üzlet. Bősei Arnold, tarnovi születésű kalandor évek óta praktizálja azt, hogy házasodik, neje hozományát fölszedi, 24 óráig élvezi a házasságot, aztán odább áll. Bejárta ilyen módon fél Európát s oly szerencsével, hogy még sehol sem csípték el. Legközelebb Budapestet is meglátogatta s eljegyezte magának Kraus Évát. Az izr. hitközséget azonban egy névtelen levél figyelmeztette Bősei charakterére. Az tehát megtagadta az esketést. De Bősei nem jő zavarba, Ujpestre megy és ott megesküszik. Neje hozományát fölszedi, 24 óráig élvezi a házas életet, azután pedig odább áll. Most újból ütik a nyomát, de hasztalanul. — A hírlapi kacsa eredete. Hogyan keletkezett a „hírlapi kacsa“ kifejezés, ennek magyarázatát adja a Párisban 1776-ban megjelent Lacombféle „Iparosok lexcion“-ja a következő adomával: A mezőgazdasági lap a vad kacsák elfogására ezt a sajátságos eljárást ajánlotta. Végy egy jókora s hosszú makkot és főzd meg szennafalevelek és falapával. Az igy megkészült makkot kösd meg közepén egy vékony, de erős fonallal, s dobjad erre a tócsába. A fonál egyik részét tartsd kezedben s búj el. A kacsa neki úszik és elnyeli; ennek azonban attól a főzöttől, melyben készült, nagy a hajtó ereje, s csakhamar ismét kikerül; erre egy másik kacsa közeledik, ez is elnyeli, majd meg egy harmadik, negyedik és igy tovább. Ekkér sorakoznak mindannyian ugyanazon fonálra, úgy értesülünk, hogy Gué-de-Chaussée közelében egy hivatalszolga ily módon 20 kacsát fűzött fel. Erre fölrepültek a kacsák és magukkal ragadták a hivatalszolgát ; a kötél elszakadt és a szerencsétlen vadász egyik lábát ketté törte. Ez a hírlapi kacsának az ősanyja. — Madár-eső. Augusztus 27-én Szarvas környékén erős vihar után záporeső esett jéggel vegyest, és azon sajátságos tünemény lepé meg a lakosságot, hogy egyszerre az égből igen sok madár potyogott alá, köztök gémek, vadkacsák, mea nemzeti közhajtás szives készségű méltánylatát és annak biztosítását találják, hogy a nádorválasztó országgyűlés a törvényes idő alatt meg fog tartatni, s ott ő felsége az István főherceg választása mellett országosan is nyilatkozandó közakaratot királyi helybehagyásával szentesítendi. Ezen alázatos indítványommal természetes kapcsolatban van, hogy cs. kir. főherceg István ő fenségéhez hasonlóan felírjunk s remény és bizalomteljesen kijelentsük: miként a szenvedett közös csapásnál kedves vigasztalásunkra szolgál, hogy azon ideiglenes viszonyba, melybe a nemzeti közhajtással találkozó legfelsőbb kinevezés következtében vele lépni szerencsénk van, megnyugtató zálogát találhatjuk annak, hogy ezen kedves viszony a legközelebbi országgyűlésen király és nemzet közös akaratával állandósíttatni fog. Egyszersmind úgy szivünk érzelmeivel mint illem és tisztelettel megegyezőnek vélem, hogy díszes küldöttség neveztessék, mely ő fenségét érkeztekor, mihelyt a gyász körülményei megengedik, üdvözölje s főispáni székének ünnepélyes elfoglalására felkérje. Végezetül ő fenségének nádorrá választatását a jövő országgyűlésre küldendő követeinknek már most határozatilag utasításba adatni s ezen határozatunkról az ország törvényhatóságait — egyetértésüket kérve — körlevél által értesittetni indítványozom, ____ lyeket hihetőleg a jég kábított el, s vert le. E madarak közül az esés következtében igen sok lényegesen megsérült, úgy hogy könnyen megfoghatók valálak, s a mai napság nem egy háznál láthatók szokatlan formájú égi vándorok, melyek az udvar valamelyik homályos zugában törött szárnynyal és hosszú orral elmélkednek a fényes, de veszedelmes magasságról. — Halálozás. Likl György pécsi székesegyházi karnagy és hírneves egyházi zeneszerző özvegye élte 88. évében végelgyengülésben meghalt. Nyugodjon békével! — Eredeti művésztársaság. Szirákon közelebb a „Keleti testvérek dal és színművész társulata“ produkálta magát a publikum nagy gyönyörűségére. Játszottak legújabb erdeti jeles népszínműveket, igen mulattató franczia vígjátékokat magyarul, opereteket stb. S mindezt hárman végezték el, mert a társulat csak annyi tagól állt. Esztike, a legkisebb 8 éves; Márton, a legnagyobb 15 éves. Rózsa körülbelül a tizedikbe lépett az idén. Apjuk bálványozza őket. Mártont Rossinak, a Rózsát Pattinak képzeli. Hogy mit tart Esztikéről? (ez a kislány ér köztük legtöbbet) hát valóságos művésznőnek tartja. Ha nem tapsolnak neki, hátra fordul súgóhelyéről és méltatlankodva dobja a publikum szeme közé e szavakat: „De már kérem a lássan, most megérdemelte volna a kis művésznő, hogy megtapsolják.“ Különbennem irtózik az erélyesebb föllépéstől sem. Ha egy kis nesz van, tűszbe jön és haragos mennyköveit így szórja: „Csendesen, mert kilököm!“ „Hallgasson,mert megtanítom a kesztyűbe dudálni!“ A kis Esztert, apja állítása szerint már nagyon várják Pestre. — A régi kor fényűzése. Paula Lollia római úri asszonyról Piliniusz emlékezetben hagyta, hogy midőn szépen akart felöltözve lenni, 400 szeszterciumot, vagy 3 millió magyar forintot érő öltözetben járt, Kleopatra fülönfüggő gyöngye, amelyet ecetben elolvasztván, Antóniusz egészségére megivott, 100 szeszterciumot, vagyis 750,000 frtot ért. Juliusz Cézár Szervillának, egy római főaszszonynak 450,000 magyar frt. áru gyöngyöt vett, Nagy Sándor a szegény Perillosz filozófus leánya kiházasítására 50 talentumot, vagy 80,000 ftot ajándékozott. Antiokhosz király, fia gyógyításáért Krazuisztratosz doktornak 100 talentumot, vagyis 180.000 frtot adott. Nikoklész küpriai király Iszokratészt a neki ajánlott beszédért 20 tallentummal vagyis 36,000 frttal jutalmazá. Iszokratésznek minden tanítványa 10 minát, vagyis 300 frtot fizetett esztendeig való tanításáért. Egy perzsa király vendégség alkalmakor 400 talentumot, 720,000 frtot költött. Tibériusz és Kaligula egykor minden római lakosnak 250 frtot ajándékoztak. Nagysándor Bukefalosz lovát 13 talentumon, vagyis 23.000 frton vették. Egy római főember, egy murenai bajuszos angolna halért 450 frtot akart adni, de más többet adott. A közlekedésügyi m. kir. minister mint nőemancipator. A hiv. lap legújabban egy rendeletet hozott, mely szerint a vasutüzleti szolgálat némely ágaiban, nevezetesen az üzletellenőrzési szolgálatiján, személy és podgyász felvételi pénztáraknál, az áruforgalomnál, jegyzőkönyvek vezetéséhez és eresítvények kiállításához, és végre az üzleti távírdáknál, magán és más szövegezett szolgálati sürgönyök továbbítására nők alkalmazása megfelelő korlátozásokkal megengedtetett, s egyúttal a pályaőröknek nejeik által való helyettesítése is szabályoztatott, elvileg megengedendőnek találta továbbá a közlekedési miniszter úr azt is, hogy a nők a váltóőri szolgálatra is alkalmaztathassanak. Ezen alkalmazásnak azonban csakis az előidézett rendeletben körülírt megszorításokkal és egyelőre csak kísérletkép, főleg a csekély forgalmú pályák kisebb állomásain lehet helye, s ahoz további intézkedésig a vasúti és hajózási m. kir. főfelügyelőség beleegyezése esetről-esetre kikérendő. (Aztán mondja valaki, hogy hazánkban nem történik semmi a noemancipatio dolgában.) — Csak tévedés. Leánynézőbe ment Nagy- Faradon a legény egyik utczán, de annak még lakását sem tudta, csak házszám után ment melyet vele a leendő násznagy tudatott. A 65 helyett azonban az 56-ik számot találta eszében tartani, hova be is ment, leányt is talált, meg is kérte, elnyerte. Mikor aztán a násznagygyal akart a formális leánykérésre indulni, akkor sült, ki hogy nem oda várták ám a vőlegényt, hanem egy másik házhoz, azért hát kezdjük újra a leánynézést. Az ifjú ember nagyon jónak találta a sors eme véletlen utasítást, ugyanazért, abban megnyugodott s a náznagy ellenzése daczára, meg is tartá esküvőjét, az engedély nélkül elplántáltakat kiirtsák, mit meg is tettek. A dolog sikerén örvendve várták egész nyugalommal. Nagy volt azonban bámulatok, midőn másnap a képzelt finánszok egyikét látták szónokolni a kathedrán. — A hadköteles néptanítók ezután mindig csak augusztus hóra fognak fegyvergyakorlatra behivatni, hogy ekkor a népoktatás érdekei hátramaradást ne szenvedjenek. — Szegeden iparpalotát és múzeumot akarnak létesíteni. A kiállítás jövedelmét fordítják rá s azon kívül sorsjátékot rendeznek. Éljen Bakay Nándor, ki az eszme élén áll. — Sztantálvánál Lehoczky Tivadar őskori telepre bukkant, hol örlőköveket, kőből készült kézpengéket s más kőkori tárgyakat talál, melyek szakértők véleménye szerént is igen becsesek. — Az adóvégrehajtás áldozata. Mi alatt az adóvégrehajtók összeírták Sink János szegedi korcsmáros minden holmiját, ő az alatt agyonlőtte magát. A philadelphiai tárlat épületében nagy tűz dühöngött, mely roppant kárt okozott. A csapás főként a francia, német és belga osztályt sújtotta, mely a tűznek csaknem egészen áldozatul esett. Bővebb részletek eddig még nem érkeztek az esetről. RÖVID HÍREK. — Korcsolyázás nyáron. Budapesten több nagy város mintájára egy vállalkozó a városligetben korcsolyázó helyet akar készíttetni aszfalt burkolattal. A korcsolyák keréken járnak. — Phylloxera. Verseczről írják, hogy az ottani bortermelő egylet constatálta, miszerint a Phyloxera vastatrix által a verseczi szőllők egy része is meglepve van. — Új kőszéntelep. Máramaros megyében a Gutinhegy tövében kőszéntelepet fedeztek fel. A telepre a hires brébi kénsavas fürdő közelében bukkantak. — Egy hirhedt uzsorás Budapesten megőrült és nagy mennyiségű behajtatlan váltót hagyott hátra. Állítólag elmezavarát azon váratlan eset idézte volna elő, hogy egy adósa a kitűzött határidőre pontosan lefizette tartozását. — Hány hajómalom van a Dunán ? A dunai hajómalmok száma: a pozsonyi szakaszban 303, a komáromiban 370, a budapestiben 393, a bajaiban 322, a mohácsiban 168, a vukováriban 193, az újvidékiben a pancsovaiban 5, összesen tehát 1787 hajómalom. — Szép jótékonyságot gyakorolt dr. Zalka János győri püspök, ki a nezsidari kisdedóvoda uj épületének költségeihez 1000 forinttal járult. — Erdődön két szuplikánst a mezőn dolgozó nép fináncznak nézett — s ijedten sietett haza, hogy KÖZGAZDASÁG. * 1 2 3 4 A soproni kereskedelmi, és iparkamarának 1876. évi júl. 10-ki közgyűléséből. Az aradi kereskedelmi és iparkamara f. é. márczius 14-én 552. sz. a. a borfogyasztási adótörvénynek módosítása iránt mind a nagyméltóságu magy. kir. földművelési, ipar és kereskedelmi minisztériumhoz, mind a magas országgyűléshez felterjesztést intézett és ebbeli emlékiratát a soproni kamarával is tudomás és esetleg pártolás végett közzé. Ezen terjedelmes irat, mely a fennálló borfogyasztási adótörvények a borkereskedésre és ez által közvetve a bortermelésre gyakorlott káros hatását meggyőzőleg ecseteli, végsoraiban a kieszközölni czélzott módosításnak kívánatos iránya iránt következő javaslatokat fejt ki: 1. Mondassák ki a törvényben, hogy a bor és húsfogyasztási adók kezelése egymástól elválasztandó. 2. Mindkét adónak az egyes városok és községek által fizetendő összege egyezségileg legyen megállapítandó. 3. Ezen egyeszség biztosítására külön eljárás léptetendő életbe, mely mellett mindkét fél érdeke lehetőleg megóvandó. E részben szükséges lenne az eddigi fogyasztásra vonatkozó adatok alapján, melyek az illető pénzügyigazgatóságtól könnyen megkaphatók, meghatározni, hogy a váltságösszeg megállapítása végett folytatandó alkudozásoknál mi az állam ajánlata. A tanácskozásnál ez vétessék aztán alapul, és amennyiben az állam és város vagy község közegei közt az egyezség nem jönne létre, a két fél közt folyt alkudozásokról felvett jegyzőkönyv egy alkalmas módon alakítandó választott bíróság ítélete alá bocsájtandó, mely a felhozott kölcsönös érvek tekintetbe vételével a váltság összegét végleg meghatározná. 4. A városok és községek sem a húsfogyasztási adónak kezelését albérlet útján ne eszközölhessék, hanem azon ritka esetben is, ha az egyes nagyobb üzletemberek és termelőkkel egyáltalán, vagy legalább részleg a forgalmuk mérvéhez képest fizetendő váltság iránt megegyezés nem jöhet létre, az adóbehajtást közvetlenül tartozzanak foganatosítani. IRODALOM. Megjelent „Nyelvtani példatár“ a népiskola III-ik osztálya számára, szerkesztették Péterfi Sándor, és Vajdafy Gusztáv. Kiadták Légrády testvérek Budapesten és ugyanott kapható fűzött példánya 20 kron. — Az olvasó könyv ára kötve 30. — A fali táblák egy példánya 10 kr. — A „Figyelő“ Abafi Lajos által szerkesztett irodalomtörténeti közlöny III-ik (septemberi) füzete megjelent igen érdkes és válogatott tartalommal, u. m. Nemzetiség és irodalom, Váry Gellérttől. — Kisfaludy Sándor leveleiből, Szana Tamástól. — Lord Byson élete, Tóth Sándortól, és több jeles közlemények, minél fogva minden magyar irodalom barátnak figyelmébe ajáltatik. — Megjelenik havonkint egy füzet; előfizetési ára egy évre 8 frt; egyes füzet ára 80 kr. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest IV váci utca 18. , Hézag pótló vállalat. A magyar naptár irodalom imét egy uj specialitással fog szaporodni. Ugyanis Toldy István „Hungária, cim alatt politikai évkönyvet s naptárt ad ki 1877-ik évre. Ez évkönyvben a naptári részen a sok egyébb hasznos tudnivalón kívül több közérdekű politikai tanulmányok s ismeretterjesztő cikkek s az év politikai krónikája is közzé lesz téve. Mindenesetre érdekes irodalmi termék lesz. Felhívjuk reá a közönség figyelmét. 55 Megjelent s szerkesztőségünkhöz beküldetett a „Panonia“ 1-ső [mutatvány] száma melyről őszinte s osztatlan elismeréssel kell megemlékeznünk. Az előttünk fekvő 1-fő szám mind a kiállítás mind a bértartalom tekintetében kiállja a kritikát. Különben van reményünk, hogy e lap, — mely mint már említők nagy részben a társadalmi tudományok s a szépirodalom körében fog mozogni — a jövőben is megőrizendi azon jó hirt és elismerést, melyet az első számmal keltett. S igy midőn lapunk volt munkatársait, a „Pannónia“ felelős szerkesztőjét Kenesi Géza 8 főmunkatársát Karay Lajos urakat vállalatukkal üdvözöljük: kívánjuk, hogy az ne ephemer jelenség, hanem a kellő pártolás által támogatott s napról napra izmosodó művelődési tényező legyen. S végre óhajtjuk hogy a szabadság, egyenlőség, testvérség, a hazafiság és nemzetiség magasztos eszméinek terjesztési missióját valünk vállvetve, elfogulatlanul buzgóan és kitartóan terjeszszék. E téren még sok a tenni való — különösen megyénkben. E körülmény az, mely a „Pannonia“nak lapunk mellett, [mely eddigelé az egyedüli volt megyénkben] létjogot ad. A társadalmi és szépirodalmi lapnak is van szerepe a költő által megénekelt: hatás, alkotás, és gyarapítás terén. Adja isten, hogy a hazának rég óhajtott s talán nemsokára bekövetkező fényre derültében uj laptársunknak is érdeme legyen! 5. A borkivitel fontossága és az igazság egyaránt megkívánják, hogy ne csak a nagyobb mennyiségben, hanem a palaczkokban elszálitott bor is adómentes legyen, miután azok fogyasztása nem az országban történik. A bor kiviteli képességét ez után is elő kell mozdítani, mert boruknak kitűnő anyaga mellet egyik fő előnyét éppen olcsóságának kell képezni, azért ezt megtámadnunk, indokolatlan terhek által nem szabad. Az érvényben levő bor és húsfogyasztási adótörvény keletkezésének idején még általános volt a meggyőződés, hogy borunk palackokban nagyobb mérvben nem vihető ki. A tapasztalás az ellenkezőt bizonyító és ez reánk nézve szerencsének mondható, mert a borkivitel fejlődésének oly országban, mely eddig is körülbelül 750.000 katastrális holdon átlag 7 millió adót 44 millió forint értékben képes termelni, igen nagy hordereje van. Ez irányban kívánja az aradi kamara, a bor és húsfogyasztási adóról törvényt módosítani. A bizottság az aradi kamarának a törvény módosítására irányzott törekvését általán helyesli és azt teljes erejével pártolja. Azonban nem tekintheti ezen javaslatokat a kellő határig terjedőknek. Hazai borkereskedésünk érdekében kívánatos, sőt szükséges, hogy a fogyasztási adó beszedésének jelenlegi szabályelve elejtessék és hogy a fogyasztási adó csakis a tényleg fogyasztás alá kerülő bor után és attól fizettessék, ki azt közvetlenül fogyasztásba hozza, de hogy a kiviteli kereskedés minden, fogyasztási adó czímén követelt fizetés, egyáltalán a fogyasztási adótörvénynek minden megszorítása alól feloldassék. Ezt úgy bortermelésünk, mint borkereskedésünk érdekében kívánni kell. Tény, hogy bortermelésünk hanyatlóban van és hogy azon termék, mely hivatva és képes lenne, Magyarország jólétét megalapítani, alig, vagy csak súlyos áldozatok árán képes, a versenyt a világpiacon megállani, és hogy az mindenütt a leghatalmasabb versenyző, a franczia borok által kiszokítatik. Magyarország Francziaország a legnagyobb bortermesztő ország. Termelése tesz, nem mint az aradi kamara emlékirata mondja — 7 millió akót, hanem Brachelli szerint 17,250,000 hektolitert, Francziaországnak 40 millió hectolitere ellenében. A Francziaországból kivitt bornak értéke évi 254 millió frankra tétetik. És minő arányban áll Francziaország borkivitele a mienkhez. Az 1874. évi vámkimutatások szerint a magyar vámhivataloknál 55,484 mázsa bor lett kivitelre bejelentve. Az össz-monarchia kivitele Brachelli szerint tesz 307,600 mázsát. A magyar vámhivataloknál kivitelre bejelentett bor 2 millió franknyi értéket képvisel. Habár nyilvánvaló, hogy e szám csekéy és habár feltehető, hogy a Brachelli szerint az összmonarchiából kivitelre jövő mennyiség közt három negyedrész magyar bor van (mit a termelés aránya szerint 1: 4 következtetni lehet), hogy mindazonáltal mégis csak 230,700 vámmázsa kerülne mintegy 7,000000 franknyi értékben kivitelre. A magyar borkereskedésnek elsősorban a nagy Németországot kell szem előtt tartani és azon lenni, hogy a német piac rokoni kelendőség fokozódjon. A bornak összes bevitele Németországba az 1874. évben tett — Hengelmüller cs. és kir. berlini nagykövetségi titkár szerint — 1,141,348 mázsát hordókban és 151,620 mázsát palaczkokban. Ezen menyiségből csak 89,130 mázsa hordókban és 3861 mázsa palaczkokban érkezett Ausztriából; ellenben közvetlenül Francziaországból a szárazföldi határon át 464,518 és 31337 mázsa, a tengeri utón pedig Hamburg, Bremen és más kikötőkön át 270,483 s illetőleg 42514 mázsa, mely utóbbi mennyiségből ismét egy nagy rész Francziaországból ered. Tagadhatlan, hogy a német borvámnak az 1868. évben 4 tallérról 2 tallér 20 ezüstgarasra bekövetkezett leszállítása leginkább Francziaországnak esett javára, de csak azért, mivel a mi borászatunk a franczia borászat mögött messze elmaradt. Ha a magyar bortermelés csak megközelítőleg azon színvonalon állana, mint a franczia, akkor a beültetett területet alapul véve, a kivitt magyar bor értéke mintegy 100 millió frankot tenne. Mily óriási különbség a tényleges és az elérhető kivitel számai közt! E számok, mint komolyabban nem is lehetne, arra intenek, hogy a bortermelés és ennek úttörője a borkereskedésre, a kellő figyelem" fordítandó és útjából minden akadály elhárítandó, hogy képes legyen a magyar bor kelendőségének minél több tért foglalni. Nagy horderővel bírnak a fenálló fogyasztási adó törvénynek 39. és 46. §§. Különösen a 46. §. az, mely a borkereskedést határozottan akadályozza. Ott, hol az adómegváltás iránt egyezség jött létre, ezen akadály kevésbé éreztetik, de annál érezhetőbb azon helyeken, hol ezen kedvezmény a viszonyok folytán ki nem vivathatott, mivel e helyekről csakis legalább egy alsó-ausztriai adót tartalmazó mennyiség vitethetik ki adómentesen. Hogyan működjön ily körülmények közt a borkereskedő, ki naponta húszféle borokra kap megrendelést és borait mindenféle, nagy és kicsiny edényekben elszálítani kénytelen. A palaczkokbani üzlet pedig ezáltal majdnem lehetetlenné tétezik, holott éppen ezen üzlet igényli a legnagyobb figyelmet, mert a palaczkokbani borkereskedés adta meg Francziaország borkereskedésének mai terjedelmét és mert Magyarország nagy menyiségü oly borral bir, mely tartalma és illatánál fogva a palaczkokbani üzletre kitünően alkalmas. Midőn a bizottság az aradi kamarának javaslatait pártoltatni és az ezek kapcsán általa kifejtetteket méltányoltatni kéri, úgy van meggyőződve, hogy a magas kormány, erről kellőkép értesít.