Pécsi Figyelő, 1880 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1880-01-03 / 1. szám

hogy­ a társaság ugyanakkor Fiuméba tenné át székhelyét, azt halljuk, hogy a vezérigazgatóság akkor is Bécsben marad. (Akkor bizony angol-osztrák társaság lenne belőle.) — A dologi jog javaslata, me­lyet Halmosy Endre legfőbb kitélőszéki bíró dolgozott ki s az igazságügyminiszternek már át is nyújtott, a magyar polgári tör­­vénykönyvjavaslat szerkesztői által a jövő év elején általánosságban tárgyaltatni fog. A javaslat mai szövegezésében egyedül készített munkálata a szerzőnek s eddig elé az igazságügyminiszter befolyása alatt semmi irányban sem vonatott tárgyalás alá. Külföld. Az év utolsó hete gazdag volt poli­tikai eseményekben. Az angol-afgkán had­sereg fővezére Roberts tábornok a lázadó afgkánok teljes leveretésével és Kabul elfog­lalásával lepte meg királynőjét Karácsony­ra, a legszebb ajándékot azonban Fran­­cziaország kapta. Hosszú, nehéz vajúdás után megalakult az uj ministerium, mely tisztán republicánus jellegű s teljesen a világszerte ismert szabadszellemü Gambet­­ta befolyása alatt alakult s annak jelle­gét viseli. Konstantinápolyban lázas izgatottság­ba hozta a közönség kedélyét Layard angol nagykövet közbelépése Ah­med Tev­­fik ügyében, ki tudvalévőleg a bibliának törökre fordítása miatt halálra ítéltetett. Anglia ez ügyet jó ürügynek találta a keleti kérdés szőnyegre hozatalára. A porta a­meddig tehette küzdött ezen ille­téktelen beavatkozás ellen, míg a legújabb táviratok szerint Anglia követelésének en­gedett s az ulema nem ítéltetett halálra. A nihilismus a fehér czár birodalmá­ból átcsapott már a citromok hazájába is. Florenezben eg egész társaságot ítél­tek el, kik a nihilismus tanait hirdették, s azzal foglalkoztak, hogy gazdag főurak­tól halálos fenyegetés közt pénzt csikar­tak ki. Deczember 23-án midőn a király vadászatra indult a rendőrök észre vet­­ték, hogy a nép veszélyesesen csoporto­sul, szétoszlásra szólították fel a tömeget, mire az fenyegető állást foglalt el a ren­dőrséggel szemben. A csoportból lövések is létettek, mit a rendőrök viszonoztak. Oroszország a szülőföldje s legnagyobb fészke a nihilisiyusnak, még­is a kormány Lengyelországot sanyargatja leginkább miatta Valóságos hajtó­vadászatot tarta­nak a lengyelekre, melyben a kormány haragja gyűlölete és üldözési mániája a végletekig megy. A hivatalokból és bírói állomásokból a lengyeleket mindenütt ki­zárják, ső­t legújabban elhalt Witte, az orosz lengyel tartományi iskolai felügyelője helyére is egy orosz tábornokot neveztek ki. Németország és Ausztria-Magyarország közösen tettek lépéseket az oroszországi lengyelek érdekében, mi a czári udvar­nál nagy visszatetszést szült. Skutariból érkezett hírek szerint Muk­tár pasa a parancsnoksága alá helyezett török csapatokkal nem leend­őépes kül­detése czélját Guisinje átadását foganato­síthatni. Katonái kik zsoldjukat sem kap­hatják még vonakodnak a borzasztó hi­degben katonai szolgálatokat teljesíteni. Három zászlóalj anatóliai nizámot kivéve a sereg megbizhatlan s valószínű, hogy kenyértörés esetén csatlakoznak a felke­lőkhöz s közösen fogják védeni az albán területet. A mi új közös alattvalóink a bos­­nyák mohamedánok is monstre deputatiot küldtek a szultánhoz az iránt, hogy az osztrák uralom alól szabadítsa fel őket, mert a boszniai osztrák hatóságok czim­boráskodnak a szlávok­kal s őket minden módon elnyomják. Merénylet a spanyol király ellen. Madrid, decz. a 1. Porto Gonzalez nevű fi­atal­ember a királyi palota kapuja előtt rálőtt a királyra és királynéra, de egyiket sem találta. A merénylőt, ki húsz éves és csak rövid ideje lakik Madridban, elfog­­ák. Azt hiszik, hogy czinkostársai is van­nak. E gyanú miatt 3 embert már el is fogtak. A második golyó egészen a ki­rályné arcza mellett sivított el. A merénylő két csőrű pisztolyt használt. A merénylet általános megbotránkozást keltett. A ki­rályt és királynét, midőn az operába ko­csiztak és onnan visszatértek, nagy lelke­sedéssel fogadták. A nép fáklyákkal kí­sérte a palotába a királyi párt. A me­rénylet elkövetője merénylet előtt a királyi palota előtti őrházb­an rejtezett. Kihallga­táskor először azt vallotta, hogy nyomasztó anyagi viszonyai miatt öngyilkosságot ter­vezett, de barátai tanácsára elhatározta, hogy a király ellen e merényletet elköveti. Vallomásai alapján négy egyént tartóztat­tak le. A király és királyné nyugodtan viselték magukat, egy színházi páholyba vonultak azonnal, hol a franczia követ szerencsekívonatait fogadták el. irtani sem lehet, mindig fog az tenyészni míg lesznek emberek, kik más ember vé­resverejtékén szerzett vagyonát könyv­szer­rel igyekeznek magkaparitani dologtalan munkakerülő életük fentartására, ép úgy mint ugyanezekből lesznek tolvajok, zsivá­­nyok és rabló gyilkosok. De van egy másik, jobban elterjedt s az előbbinél annyiban veszélyesebb faja a zugirászoknak, amennyiben ezek már ex profeszió­­zik mesterségüket, az ügyes bajos nép orvosainak tolják fel­­magukat, nem csalási szándékból, hanem mert elhi­tették magukkal, hogy ők értenek a peres ügyek viteléhez, hisz a bagatell törvény behozatalával, maga a törvényhozás mon­dotta ki, hogy nem kell minden peres ügyhez szakember. Még megérjük hogy bölcs törvényhozóink azt is törvénybe igtat­­ják, hogy a betegek gyógyításához sem kell szakember, mert a zugirászat ezen második faja nem egyéb, mint a gyógyí­tás terén a kuruzslás. Egy nem szakava­tott közeg feltolja magát ügyvivőnek, köz­benjárónak oly dolgokban, amiket nem ért, fizetteti magát, s megesik néha, hogy közbenjárása a véletlennél fogva nem volt káros a hozzáforduló felekre nézve, azon­ban eljárása által a legtöbb esetben a népnek elámitását, kiszámíthatatlan vesz­teségét, és elhárithatlan bonyodalmadat idéz elő. S a zugirászat ezen faja a falusi vagy körjegyzőségek irodáiban, de leginkább a bíróságok kezelő személyei s a tekkönyvi iroda személyezete közt számlál legtöbb tagot. — Személyeket nem nevezünk meg, mert az újságíró tiszte nem az, hogy rendőri teendőket teljesítsen, de azt hisszük, sőt tudjuk, hogy nem csak vannak az alá­rendelt bírósági személyzet körében egyé­nek, kikről köztudomású dolog, hogy ezen tiltott mesterséggel foglalkoznak, hanem ami még sajnosabb, erről elöljáróik is tudnak és mégis szelmeikre szemet hunynak. Nem c­élunk e helyen valami nagy­szabású országos intézkedést javaslatba hozni a zugirászat elfojtására. A törvény e tárgyban régen meg van hozva, de ez is ép úgy, mint sok más törvényünk papi­roson maradt, mert habár a bíróság föl­jelentés folytán meg is bünteti a keze ügyébe akadt zugirászokat, arra még sincs feljogosítva, hogy minden egyes esetben hivatalból járjon el. A virágzásnak indult zugirászat ki­gyomlálására legilletékesebb és leghivatot­­tabb közegek, nézetünk szerint, a rendőr­ség, a közigazgatási s különösen a megyei­hatóság, a pénzügyigazgatóság, adófelü­­gyelőség s végre a bíróság, mint saját iro­dai személyzetének fegyelmi hatósága. A pereknek felénél nagyobb része azon okból indíttatik, mert nem szakértő, hanem zugir­isz készítette az annak alap­jául szolgáló okmányt, s miért a sok pa­nasz telek­könyveink rendetlensége miatt? azért mert oly egyének végzik­ a népnek birtok ügyeit, kik azt sem tudják létezik-e telekkönyvi törvény? Lépjenek fel a most megnevezett ha­tóságok szigorúan s figyelmeztessék kör­levélben alantas közegeiket az 1875 XXXVI tv. czikk 39 - ára, mely szerint azok, kik a felek jogosulatlan képviseletével Üzlet­szerűen foglalkoznak 100 főig terjedhető pénzbírság s esetleg 3 havi fogsággal bűn­tettetnek, s tiltsák el őket abbeli káros működésektől. Ajánlják indítványunkat az illetékes közegek figyelmébe. A pécsi kereskedelmi és ipar­­társulat által a pécsi borkeres­kedőknél eszközölt borvizsgálat eredménye. A svájczi lapok s főleg a „N. Zü­richer Ztg.“ azon vádjára, mely szerint magyarországi borkereskedők indisinnal festett borokat szállítottak Svájczba, me­gyénk és városunk, mint kiváló bortermelő vidék jó hírnevének megóvása szempont­jából az alulírott társulat arra érezte ma­gát indíttatva, hogy az ügy tisztázására vidékünkön is a szükséges lépések meg­tétessenek, s hogy igy a valódi tényállás felderítésével úgy a külföldi mint a hazai közvélemény az ügy helyes megbirálásá­­hoz a szükséges felvilágosítást megkapja. A pécsi borkereskedők a pécsi keresk. és ipartársulatnak f. é. decz. hó 8-ára ki­tűzött választmányi gyűlésére az alulírott elnök által meghivattak, mely meghívás­nak ők készséggel engedve, a mondott gyűlésen meg is jelentek s ott az ügy részletes megbeszélése után egyhangúlag azon kérelmet intézték a társulathoz, hogy az a pinezéikben levő borok megvizsgá­lására egy bizalmi- és szakférfiakból álló bizottságot küldjön ki, mely az eredmény­ről a társulatnak jelentést tegyen, a tár­sulat pedig azt nyilvánosságra hozza. A társulat a maga részéről bizalmi férfiakat K­áth Mátyás, Vogl N. János társulati tag urakat, Záray Károly társu­lati titkárt, szakférfiakul pedig a követ­kező urakat Skoff Ferencs a pécsi kir. főreáltanodánál a vegytan tanárát, Schap­ringer Zsigmond­ vegyész és a pécsi lég­­szeszgyár igazgatóját, Szegedy Fülöp pécsi gymnasiumi tanárt és König Gusztáv ta­nárjelöltet és vegyészt kérte fel. Ezen bizottság működését azonnal megkezdő s annak eredményéről a követ­kező jegyzőkönyvet terjesztette be a tár­sulathoz : Jegyzőkönyv felvétetett Pécsett 1879. évi deczember hó 16 és folytatólag 17 én és 18-án a pécsi kir. főreáltanoda vegytani laboratóriumá­ban a pécsi keresk. és ipartársulat által a borvizsgálatra kiküldött alulírott bizalmi férfiak és a borok vegyi vizsgálatára fel­kért szintén alulírott szakférfiak jelenlétében. Vizsgálat alá vétettek Enge­­j­us., Littke Józs. (illetőleg „Littke LJ, ezég.) Szeifricz Ant., Jankovits Hugó, Weszelszky Ferencz, Weiler Nép. János, Wertheimer L, Böhm C. F. és Posch András pécsi borkereske­dők borai. Itt megjegyeztetik, hogy az alulírott bizalmi férfiak az előbb felsorolt borke­reskedők pinezéiben váratlanul jelentek meg, a pinezék minden részeiben megfor­dultak és maguk jelölték ki azon hordó­kat, melyekből a vegyi vizsgálatra szánt mustrák vétettek A vegyi vizsgálatot az alulírott szak­­férfiak eszközölték. A teljesített vegyi vizsgálat részlete­sebb leírását ide mellékeljük. Ebből kitű­nik, hogy mely módszerek szerint lett a vizsgálat eszközölve. A vegyi vizsgálatkor az alulírott bi­zalmi férfiak mindig jelen voltak. A vizsgálat eredményét mi alulírott szakférfiak beható és lelkiismeretes kuta­tás alapján a következőkben mondjuk ki: 1) Engel József fia pécsi borkeres­kedőnek 29 üvegben volt vörös borai kö­zül az 1. 4. 5. száma erős fuchsin reze­tiót mutatott, a 6, 9, 10, 11, 12, 13, 14 sz. üvegekben erős fuchsin nyomokat ész­leltünk, a 2, 3, 7, 8 és 15 sz. üvegekben a fuchsinnak igen gyönge nyomait talál­tuk. Tehát 29 üveg vörös borból 15 fuch­sin tartalmú volt. Ezen vizsgálatról a fél sürgetésére azonnal külön jegyzőkönyv vétetett fel s az Aidinger János urnak mint a pécsi keresk. és ipartársulat elnö­kének adatott át. 2) Littke L. pécsi borkereskedő czég­­től 21 üveg vörös bort vizsgáltunk meg s azokat teljesen fuchsin menteseknek és tisztáknak találtak, — szintúgy ezt con­­statáltuk : 3) Szeifricz Antal pécsi borkereske­dőtől vett 28 üvegben volt különféle vö­rös borairól, 4) Jankovits Hugó pécsi borkereske­dőtől vett 16 üvegben volt különféle vörös borairól, 5) Weiler Nép. János pécsi borke­reskedőtől vett 12 üvegben volt különféle vörös borairól, 6) Weszelszky Ferencz pécsi borke­reskedőtől 12 üvegben volt különféle vörös borairól, 7) Wertheimer 1. pécsi borkereske­dőtől vett 18 üveg vörös bort vizsgáltunk meg, melyek közül 17 üvegben teljesen tiszta volt a bor, csak a 67 hordószám­mal és 1184 L-vel jelölt üvegben akad­tunk olyan borra, melyben fuchsint talál­tunk, azonban igen csekély mennyiségben. Ezen egy üveg lepecsételtetett Skoff tanár ur pecsétjével s Ridinger János urnak adatott át. Az ezen jegyzőkönyvben megnevezett bork­ereskedőktül fehér borminták is vétet­tek, ha vállon nem találtatnának-e azok­ban is az egészségre nagyon is kártéko­nyan ható anyagok. Alulírt szakférfiak e fehér boroknál a vizsgálatot csak az ólomc­ukorra irányí­tották. Ilyent azonban egy üvegben sem találtak. Folytatólag felvétetett decz. 19-én. Ez alkalommal vizsgálat alá vétetett a mellékelt leirás szerint. 8) Posch András pécsi kereskedőtől 16 üveg vörös bor, mely teljesen fuchsin mentesnek találtatott. 9) Böhm G. F. pécsi borkereskedő­től 12 üveg vörös bor vizsgáltatott meg s ez szintén teljesen fuchsin mentesnek találtatott. Ugyancsak Böhmtől vett egy üveg fehér bor is lett megvizsgálva s ez ólomczukortól mentesnek találtatott. Meg­jegyzendő, hogy a fehér borok közül csak azok vétettek vizsgálat alá, melyek tiszta tükörfénytikkel feltűntek. Kmf. A pécsi keresk. és ipartársulat által ki­küldött bizalmi férfiak: Vogl N. János. Rab­ Mátyás. Záray Károly. Skoff Ferencz, a pécsi kir. főreáltanodában a vegytan tanára. Schapringer Zsigmond, vegyész és a pécsi légszeszgyár igazgatója. Szegedy Fülöp, gymn. tanár. König Gusztáv, vegyész. Jegyzőkönyv felvétetett a pécsi kir. főreáltanoda vegy­tani laboratóriumában 1879. év deczember hó 16-ik és folytatólag 17-én. Alulírottak a pécsi „Kereskedelmi és ipartársulat“ kebeléből kiküldött bizalmi férfiak által felszóllittattak arra, hogy: a hegben borkereskedők pinczéiből, a főre­áltanoda laboratóriumába küldött vörös bor fajokat arra nézve vizsgálják meg, vájjon tartalmaznak-e azok fuchsin testanyagot; a beküldött fehér bor fajokat pedig arra nézve vájjon tartalmaznak-e az egészségre nézve nagyon is ártalmas anyagokat.? E vizsgálat megejtésének czéljából nevezett laboratóriumba beérkezett. Engel ezég pinczéjéből 10 üveg fehér és 29 üveg vörös bor, összesen 39 üveg. Szeifritz ezég pinczéjéből 16 üveg fe­hér és 28 üveg vörös bor, összesen 44 üveg. Littke ezég pinczéjéből 11 üveg fehér és 21 üveg vörös bor, összesen 32 üveg. Jankovics ezég pinczéjéből 11 üveg fehér és 16 üveg vörös bor, összesen 27 üveg. Weszelszky ezég pinczéjéből 7 üveg fehér és 11 üveg vörös bor, összesen 18 üveg. Weiler ezég pinczéjéből 7 üveg fehér és 12 üveg vörös bor, összesen 19 üveg. Wertheimer ezég pinczéjéből 4 üveg fehér és 18 üveg vörös bor, összesen 22 üveg. Ezen b­orral telt üvegek szabálysze­­rűleg lepecsételve és sértetlenül érkeztek meg. Anauki kimutatásbra, vájjon tartalmaz­­nak-e a beérkezett vörös borok fuchsint, alulírott megbízott szakértők, által Kön­g Gy., segédkezésre önként ajánlkozott ve­gyész közreműködése mellett, a következő vegyelemzési eljárás vétetett foganatba: 1 szőr. Egy-egy borból mintegy 20 C. C. kémcsőbe öntetvén, hozzá C. C. le­­litett ólomeczat (aljas eczetsavas óloméreg oldat) adatott s ezzel összerázatván, le­­szüretett. A leszűrt folyadékhoz egyenlő térfogatú aether- és amylak­ohol keveré­kéből 72—30 C. C. adatott, s azzal ösz­­szerázatván, az aether keverék elválása után, annak szinéből, illetve vörös színéből ítéltetett meg vájjon volt-e fuchsin jelen. 2 pr. Ellenőrző kísérletül mintegy 31 C. C. borhoz am­mon öntetvén azzal fel­főzetett, azután leün­tetvén mintegy 3­1 C. C. aetherrel kevertetett és összeraz­­a­tott. Az elváló aether eczetsav csöppel megnedvesitett lepárló csészébe öntetvén, vizfördőn befőzetett. Az eczetsav csöpp színesedése alkalmat adott az ítéletre. A munka folyama alatt a fentnevezett társulat bizalmi forvai Rath M., Yogi J. és Záray urak a laboratóriumban megje­lenvén az elemzést figyelemmel kísérték, s az eredményről a fenti jegyző­könyvet vették fel. Dec­ember 17-én a vörös borok vizs­gálatának befejezése után, az átvett feh­ér borok közül 9 üveg tartalma arra nézve vizsgáltatott meg, vájjon tartalmazuak­ a ólomezukrot (eczetsavas óloméreg.) E czéb­ól egy-egy bor 40. (J. C­.-re sósavval kevertetvén, köneny kéneg gáz­zal telitetett. Ezen eljárásnál a jellemző színesedés vagy csapadék egy esetben sem mutatkozott, minél fogva oda terjed véle­ményünk , miszerint ólomsó a vizsgált bo­rokban nem foglaltatik. Az itt leírt eredmény szóbelileg is közöltetvén a jelen volt bizalmi férfiakkal, a munkálat befejeztetett. Pécsett, 1879. deczember 19-én. Skoff Ferencz, a pécsi kir. főreáltanodában a vegytan r. tanára. Schapringer Zsigmond, vegyész és a pécsi légszeszgyár igazgatója. Szegedy Fülöp, König Gusztáv, gym. tanár, vegyész.­ •­­•A fuchsimnai festett bormustrák lepe­csételve a szakértői véleménynyel együtt a rendőrkapitányságnak adattak át. A vá­rosi hatóság részéről a szükséges intézke­dések azonnal megtétettek, a mennyiben Engel József fia és Wertheimer I. pécsi borkereskedő czégek összes vörös porai rendőrileg zár alá vétettek s hatóságilag újból való vegyi vizsgálat alá vétettek. A deczember 11 én tartott választ­mányi gyűlésünkön Engel József pécsi borkereskedő magát a társulat előtt iga­zolandó, oda nyilatkozott, hogy a fuchsin tudtán kívül került boraiba és pedig dal­mát borokkal, melyeket ő az itteni vörös borok sötétítésére szokott használni. Egy­szersmind felemlítő, hogy ép most is van a pécsi vasúti indóháznál egy 57 hordó­ból álló dalmát borszállítmánya, melyet azért nem váltott ki, mert alapos gyanúja van, hogy ezen szállítmány is fuchsinnal van festve. Azon kérelmet intézte tehát a társulathoz, miszerint az a fent említett bi­zalmi férfiakat ismét küldte ki, hogy azok most már a rendőrség által teljesítendő vizsgálatnál jelen legyenek, és hogy a fenti két jegyzőkönyv közoszrététele ezen utóbbi vizsgálat befejezéséig halasztassék el. A társulat mindkét kérelemnek helyt adott.­­ A társulat által kiküldött bizalmi fér­fiak deczember hó 22 én megjelentek a pécsi vasúti indóháznál, hol is a városi rendőrkapitányság kiküldöttje eszközölte a hordók azonosságának megállapítását s az azokból való mustravételt. A rendőrség által felvett s társulatunk bizalmi férfiai által is aláírt jegyzőkönyvből kitűnik, hogy az 57 hordó, mely a pécsi vasúti hivatal ál­tal a vizsgálat alá bocsájtatott, a Trieszt­ben f. é. decz. 11-én kiállított 4 drb. szál­­lítólevélben foglalt hordókkal azonos. A pecsétek a­mennyiben kivehetők voltak, Trieszt városa és a trieszti fő vámhivatal pecsétjét tüntették elő. A hordókból kivett mustrák a rendőri hivatal és Engel József fia ezég pecsétjével lepecsételtettek és a rendőrséghez fel­­tettek. Megjegyeztetik még, hogy a szállító leveleken Engel József fia ezég mint czím­­zett és mint feladó szerepel, s hogy az egész szállítmány vasúti ólomzárral ellátva teljesen sértetlenül érkezett ide. A szakférfiak által a rendőrséghez már beterjesztett jelentés szerint ezen 57 hordó (mintegy 300 hectoliter) közül ket­tőben a fuchsinnak gyönge nyomai van­nak, ellenben a többi 55 hordóban levő bor egyformán igen erős fuchsin festést tüntet elő. E borokat is lefoglalta tehát a rend­őrség. A pécsi keresk. és ipartársulat ezzel a fenti két jegyzőkönyv tanúsága szerint feladatának megfelelt s igy azt véli, hogy a pécsbaranyai bortermelés becsülettel ki­vívott jó hírnevének megóvására mindent megtett, a mi mint társulatnak kötelessége volt és érdekében állott. A további intéz­kedések közhatóság feladatát képezik. Kelt Pécsett 1879. decz. 31 én. A pécsi keresk. és ipartársulat választmá­nya nevében : Záray Károly, Aidinger János, titkár, elnök, még egyszer a zugirászat. Lapunk múlt évi folyamában már is­mertettük kenyéréhes társadalmunk ezen ferde kinövését általában, most válfajait fogjuk felmutatni. Zugirász kétféle van. Az egyik rész közönséges csalókból áll, kik ügyvédnek adván ki magukat a jóhiszemű ügyes ba­jos földmives népet hálójukba kéritik s kizsebelik, anélkül, hogy ügyeikben segí­tenek, vagy csak segíteni akarnak is. Ezek közönséges gonosztevők, kik ép úgy adnák ki magukat papnak, vagy orvos­nak, ha az által képesek lennének pénzt tyikarni ki, s a zugirászat ezen saját ki­ különfélék. Lapunk tisztelt előfizetői, pártolói munkatársai és barátaink, kikkel szemé­lyesen nem érintkezhettünk, fogadják itt szivélyes uj évi üdvözletünket.­­ A rendőrség által Engel József fiai czég pinczéjében teljesített borvizsgálat eredményéről úgy értesülünk, hogy 300 akón fel­ül találtak hamisított bort. A földmivelés ipar- és kereskedelmi minisz­ter, hova ez ügyről jelentés létetett azt rendelte, hogy úgy a D­omácziából a cz­ég számára érkezett és már előbb lezárult bormennyiség, mint a czég pinezeiben már régebben fekvő hamisított borok a mi­nisztérium további intézkedéséig hatósá­gilag lepecsételtessenek és külön helyi­ségben zár alá vétessenek.­­ A festett és mérgezett borok vizs­­gálatára vonatkozólag lapunk múlt heti számában adott észrevételeinek tárgyi­lagos czáfolatát ígérte meg nekünk a pécsi kér, és ipartársulat titkára Ziray úr és mi egy ily tárgyilagosan tartott czá­folat felvételét meg is ígértük. Az előttünk fekvő czáfolat azonban e czímnek legke­­­vésbé sem felel meg, lévén az puszta sze­mélyeskedés, gyanusítgatás és berzenkedés lapunk tisztelt tudósítója irányában, kinek szakértelmében azonban annál is inkább teljesen megbízni okunk van, a mi­nél kissebb mérvben sikerült az Ígért c­áfolat.­­ Mellőzve ennél fogva az e lapba nem való hosszas sértő phrazisokat, annak értelmét abba vonjuk össze, hogy a vizs­gálat módozatait lapunk ezen számában egész terjedelmében közölt jegyzőkönyv és melléklete tanúsítja, hogy a hatóság a vizsgálat eredményéről azonnal értesítet­­vén, ez rögtön zár alá vette Engel és Wertheimer valamennyi vörös borát, hogy Wertheimer J. nem a fuxin tartalmúnak talált bort, hanem két nagy üveggel vörös borfestéket öntött ki. (Valljon ezt szabad volt-e megengedni, nem kellett volna in­kább e festéket mindenek előtt lefoglalni és analizálni?) — Továbbá constatálja, hogy Skoff tanár úrnak igen is van dip­lomája. Schapringer ur pedig okleveles vegyész és éveken át volt gyakorlata ve­gyészeti gyárakban. — Ezzel ez ügyet lapunkban befejezettnek látjuk. — Hymen. Mult kedden vezette ol­tárhoz Werbőczy Mariska kisasszonyt Szita Sándor ráczmecskei körjegyző. Az esketést a helybeli vártemplom Mária­­kápolnájában a menyasszony édesbátyja Verbőczy István úr, cziszterczirendű ál­­dozát végezte, aki egy szépen sikerült szívreható beszédben fejtette ki a házasok kötelességeit, áldást kívánva a fiatal pár­nak. A jelenvoltak szerencse kivonatához csatlakozva mi is boldogságot óhajtunk e frigyre. — Színigazgatónk neje Csókáné asz­­szonynak ma este lesz jutalomjátéka, melyre felhívjuk közönségünk figyelmét. Új darab­ban lép fel és mint társaságunk kiváló tagja is méltánylatot érdemel, ajánljuk tehát a közönség becses pártfogásába. ' •• — Halázsy Sándor jövő szerdán tar­­-­fandó jutalomjátékául „Rozenkranz és Gül­­derstein* czi­tt feltűnést okozott uj szín­művét választotta, melyet Csiky Gergely fordított. Ajánljuk a jutalmazandót is a t. közönség figyelmébe. — Tanfalusi kínok. Ki hitte volna, hogy ily árvizes időben, midőn mindenki egy kis szárazság után eseng, városunk né­mely negyedjei vízhiányban szenvedjenek! És mégis ugy van! A Nepomuk­ utcza dere­kán levő kút alig ad vizet s néha egészen kiapad. Az sem mindennapi dolog a mi a 6z. Ferencziek temploma előtti kutnál tör­ténik, minél fogva egyesnek magán érdeke miatt a nagy közönség szenved. — Több figyelmet a közönség irányában! — Mint a­­T. K.a írja, Perczel Mik­lós Baranya megye főispánja, mint a buda­­pest-fiumei vaspálya létesítése végett ala­kított működő bizottság elnöke a megvá­lasztott bizottsági tagokhoz a következő körlevelet intézte : Pécs városa, Tolna- és Baranya megyék küldöttségei, melyek a budapest-zimonyi vaspályának a Duna jobb­­partján leendő építésének szorgalmazása czéljából e hó - an a ministériumhoz sze­mélyesen benyújtották a nevezett három törvényhatóságnak, már a képviselőházhoz is beterjesztett kérvényét elnökletem alatt tartott értekezletben egy működő szű­kebb bizottságnak alakítását határozták el s ennek egyik tagjául t. ez. urat válasz­tották meg, engem tisztelvén meg azon megbízással, hogy erről t. ez. urat érte­sítsem és felkérjem, hogy e küldetést elfo­gadni és hathatós pártolásával a fent jel­zett czélnak elérésére, vagy ha ez lehe­tetlennek mutatkozik, egy oly magyar pá­lyának létrehozására közreműködni szíves­kedjék, mely egyrészt Budapestet Fiumé­val közvetlenül egybekötné és másrészt a már megindult boszniai keleti forgalmat Budapestre terelné. Ugyanazon értekezlet azzal is megbízott, hogy majdan e szű­­kebb választmány tagjait a további teen­dők megvitatása végett hívjam egybe. Mielőtt azonban a megtisztelő megbízás­nak megfelelnek, meg akarom szerezni a szükséges adatokat, hogy a bizottság midőn egybegyűl, már kész anyagot találjon melyre működését állapíthassa. Ismerve az idő becsét és tudván, hogy elkésnünk nem szabad, a lehető legrövidebb idő alatt meg fogom szerezni a kívántakat, a­mikor is minden késedelem nélkül becses meg­jelenését ki fogom kérni. Pécsett, 1879 deczember 10-én, A fentnevezett küldött­ségek megbízásából: Perczel Miklós. — Hantosy Lajos helybeli pénzügy - igazgatósági fogalmazó, kién már jó idő óta látszottak a téboly előjelei a múlt ked­den feltűnő maga­viselete s különösen azon

Next