Pécsi Figyelő, 1880 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1880-10-09 / 41. szám
gondoljál ki) a régieket pedig az elviselhetlenségig csigázzák fel. Szapáry gróf előterjesztése is 24.800,000 frt hiányt tünteti fel. • A pénzügyminiszter által benyújtott kimutatás szerint a magyar államnak 1801. évre előirányzott összes kiadása 287.180, 096 frt,összes bevétele pedig 264,413,715 frt melyhez még rendkívüli kiadások czimén 2 millió frt járul. Ha most tekintetbe veszszük, hogy az állam múlt évi összes bevétele 248, összes kiadása pedig 272 millió frt volt, azt fogjuk tapasztalni, hogy költségvetésünkben az adóprések túlsaigoró csavarása folytán a bevétel növekedik,de mivel sorsunkat intéző államférfiaink gondoskodnak róla, hogy ezzel a kiadások is lépést tartsanak, a defíczit folyton állandó marad. Szapáry gróf hosszú beszédében nem találván pokróczot ezen szégyenletes gazdálkodás eltakarására azon ötletre vetemedett, hogy a lefolyt év pénzügyi szerencsétlenségei közé sorozta a függetlenségi párt nagy mérvű terjeszkedését s az ellen a 67 es alapon álló pártokat szövetkezésre hívta fel. A miniszter ezen tapintatlan beszédére azonban megfelelt Helfy Ignácz egy rögtönzött talpra esett beszéddel, midőn hasonlag a pénzügyminiszterhez, felhívja Magyarország összes fiait, hogy egyesüljenek a függetlenségi párttal azért, hogy végre valahára megfékezhessük azon pártot, mely ezen országot tönkre teszi a szélsőségekkel, melyekre magát ragadtatja, mert a leghelyesebben a kormánypártra illik a „szélső“ elnevezés, miután Magyarország jogainak feladásában elment már a legszélsőbb határokig. A pénzügyminiszter a költségvetésben feltüntetett hiány fedezésére 10 millió frt erejéig aranyjáradékot fog kibocsátani, a többit pedig részint a kőolajvám felemeléséből, (tehát egy közhasználatban levő czikk megdrágításában) részint pedig az adóknál remélhető szaporulatból, vagy tán igazabban azok szaporításából reméli. Október 5-én a képviselőház rövid ülést tartott, melyben Madarász József interpellálta a közlekedési minisztert az iránt, hogy az államvasutak és gyárak igazgató tanácsába hajlandó-e két iparos szakértőt is kinevezni, miután két földbirtokos és két kereskedelmi szakértőt kinevezett. A főrendiház is tartott október 5-én ülést, melyen megválasztotta a delegáczióba küldendő tagjait s erről a képviselőházat értesítette. Külföld. Valóságos zűrzavar az, mely hatalmak keleti politikáját uralja. Dulczignonak a flotta általi bombáztatásához hozzájárul most a Dardanellák eltárolása, de természetesen csak elvben, mert foganatosításához még egyiknek sem kaptak. Az angol közvélemény s különösen a Gladstone terveiről mindig jól értesült „Standard“ ezt írja: „Európának ki kell nyilvánítana, hogy a szultán vonakodása által a berlini szerződés meg van semmisítve s asan stefanói lép ismét életbe. Ha Európa ezen szerződést, mely Angliára és délszlávokra kedvező Ausztriára pedig kedvezőtlen, nem akarja , akkor kénytelen a berlini szerződést a szultán akarata ellen is végrehajtani. Őrültség Dulczignóval tovább is vesződni. A szultánnal meg kell értetni, hogy a berlini szerződést azonnal és egészben végre kell hajtania. Vonakodása kész hadizend lenne, a Duna gőzhajózási társulat a város pénztárába. — Bizony Pécs most gazdag város. Van pénze elég! Ünnepelhet, költekezhetik ragyoghat, — csak az a baj, hogy ragyogása egy égő házéhoz hasonlít, mely égése alatt oly fényesen áll, mind addig soha, de csak azért, hogy rövid idő múlva, mint sötét rom álljon a szemlélő előtt!!! Pécs város atyái !s jusson eszetekbe e hasonlat, midőn városunk törzsvagyonából ünnepeltek és fényeskedtek! ! Helynév magyarázat: Szerba János urnak a „P. F.“ 36 és 37 számában közölt felszólításaira szivessen válaszolok, de előbb az egyik tréfájára kívánom észrevételeimet megtenni. Hogy a magyarok mind addig, mig a szlávokkal közelebb érintkezésbe nem jöttek nem loptak és ezen dicséretes cselekményt nevével együtt csak a szlávoktól tanulták el azt szivessen elhiszem , de hogy a magyarok addig, mig a szlávokkal ismeretséget nem kötöttek nem szóltak hanem némák voltak, mint a halak az még a legmegrögzöttebb pánszlávtól is erős tréfa volna. Az a dolog természetében fekszik, hogy népek, melyek huzamos ideig egymás mellett élnek nyelveikre, szokásaikra, erkölcseikre nézve kölcsönös hatással vannak egymásra és amint az bizonyos, hogy a magyarok a szlávoktól sok szavat kölcsönöztek , úgy az ellenkező is bizonyos. E tekintetben különösen ajánlom Sterbaur figyelmébe az orosz nyelvet, mivel a magyarokkal vérrokonfaju hatalmas törzsek az uzok, kozarok, besenyők, kunok, oroszok (nem a roszok, vagy ruthenek) bolgárok egészen vagy tetemes részben a ruszokkal, vagy ruthenekkel összeolvadtak és nyelveikkel melyek talán némi eltérésekkel a kiejtésben — magyar nyelvvel azonosak voltak a rusz vagy orosz nyelv alakítására hatalmas befolyással voltak. Annyit tartottam szükségesnek megjegyezni, mert Szerba úr több ízben orosz szótárára hivatkozik, — most a dologra, mely az összes hajók Konstantinápoly előtt való megjelenését vonná maga után. Az angol kabinet egy hosszan tartó miniszteri tanácsban a következő határozatot hozta: „Mindenek előtt be kell várni a szultán új javaslatait, s ha azok elfogadhatlanok Anglia először is azt fogja javasolni, hogy a hatalmak a szultánhoz együttes ultimátumot intézzenek, melyben a montenegrói, görög- és örménykérdések teljes megoldását követelik. Ez ultimátumnak nyomatékot adna az egyesült hajóhadnak az Aegei tengeren való megjelenése. Ha a hatalmak e politikát el nem fogadnák, Anglia különválva fog a keleti ügyekben actióra lépni. Az „Es“ londoni távirata beszéli, hogy Ausztria Magyarország , Német- és Francziaország követei kormányuk megegyező álláspontját hangoztatták az angol kormány ellenében és ezzel konstatáltak e három hatalom teljes egyetértését, miből áll azonban ezen egyetértés? arról nem beszél a krónika. Konstantinápolyból október 4-éről érkezett tudósítás szerint Riza pasa parancsot kapott a portától, hogy 4000 emberrel Dulczignóba menjen s ott Osman béggel közreműködve a várost átadják a montenegróiaknak. Október 5 én pedig a porta jegyzéket nyújtott át a nagyköveteknek, melyben kijelenti, hogy engedvén a nagyhatalmak által gyakorolt nyomásnak, elhatározta, hogy valamennyi függő kérdését fogja tárgyalni. Az albánokat Dulczigno átadására fogja bírni, Görögországot illetőleg pedig egy új határavonalat hoz javaslatba, melyben azonban a Görögország által mindenek felett követelt Janina is benfoglaltatik. A kisázsiai reformokat három hó alatt fogja végrehajtani, európai tartományaiban behozandó reformokra nézve pedig, a mennyiben azok a török birodalom integritásával megegyeznek, a porta szintén intézkedni fog, s a török állam küföldi hitelezőivel ki fog egyezni s a kamatok fizetésére bizonyos állami jövedelmeket fog kikötni, s végül kieimeli, hogy mind e reformokra csak az esetben vállalkozik, ha a hatalmak megszüntetik a hajóhadi tüntetést. — Ami e jegyzéket illeti, abban csak jóakarat nyilvánul, hogy azonban a porta ígéreteit be nem váltja és be nem válthatja, az minden európai ember előtt ma már tisztában áll, — valamint az is, hogy a keleti kérdés simán megoldható nem volt soha és jelenleg sem az. Hogy a hatalmak egyetértése már Dulczigno előtt megszűnt az kétséget sem szenved. Egyik Dulczignót szerette volna bombázni, a másik pedig a Dardanellákat akarta ostromzárolni, mire aztán megegyezésre nem jutván, visszavonultak Teodoba egy Raguzához közel eső kikötőbe. Seymour admirál pedig Czetinjébe utazott, hol Dulczigno haladéktalanul való megtámadását tanácsoló Nikitának s mint hírlik biztosította a fejedelmet, hogy Anglia még akkor is támogatni fogná Montenegro igényeit, ha a többi hatalmasságok attól elállanának, akkor a három angol hajó fogja bombázni Dulczignót és fogja elzárolni a Dardanellákat. Ily hóbortos politikával úgy hisszük Gladstone nem sokára bekövetkezendő bukását nem nagy mesterség megjósolni. Európai és ázsiai politikája teljes ellentéte a századunkban uralkodott komoly, higgadt mérséklő és mérsékelt angol politikának, s mig a csernagoráczokat az európai szárazföld uraivá akarja tenni, s azoknak minden előnyt biztosítani, addig a szegény Írországot, mely mióta angol fönhatóság alatt van a „polgári szabadság legklassikusabb nemzetének“ leggyalázatosabb járma alatt nyögött, folytonosan a legigazságtalanabb elnyomással sújtja úgy vallási, mint polgári, sőt még emöbri tekintetben is. S Gladstone alatt az írkérdés oly acuttá lett, hogy a királynő renkívüli időre hízta össze a parlamentet. A zöld szigeten az agrár mozgalmak és agitácziók növekedőben vannak. Parnell az írek ez idő szerinti O’ Connel Danielje kijelentette, hogy az írek most a 700 év óta eltolvajlott földért küzdenek, s hogy e földet rövid idő alatt visszafoglalják. A mostani földbirtokos lordoknak nincs tulajdonjoguk, hanem földjeiket csak a rablás jogc címén bitorolják. A politikai gyilkosságok is napirenden vannak sőt október 2 án meggyilkolták Lord Mounthmorrist is az izlandi angol főkormányzót, kinek temetésén a pap ezen az izlandi állapotokat teljes világításba helyező szavakkal végezte halotti beszédét: „Imádkozzunk azokért, kik köztünk naponta életveszélyben forognak, is kik még a tél folytán meg fognak gyilkoltatni. Azon falu, melynek határában Malomszék és Besefészek, fekszik egy Bárány avárral határos kis falu 40 és egynéhány házzal és 300 lakossal, melyek az egynéhány évvel ezelőtt oda telepedett zsidó család kivételével mind sokaczok — neve Benge. A dűlő neve melynek’ Besefészek az úrbéri rendezés előtt egy részét képezte Szekulics — az ujjonnan alakított pusztát pedig azért neveztemi„Malomszék“-nek mert egy uradalmi rét mely régi iratokban „malom széki rét“ nevén fordul elő az uj puszta határába esett; különben ezen elnevezés régidőtől fogva nem használtatott, az uradalom úgy mint a sokaczok ezen rétet csak „stara vodenica“-nak nevezték, mivel ott még 600 évvel ezelőtt egy patak malom állott. A mi ráczainknál és sokáczainknál pedig minden malom: Vodenica, — bármilyen vízimalom, legyen az patakon, vagy hajon, egyszerűen: Vodenica, a gőzmalom : vatrena vodenica, a szélmalom : a vetrena vodenica, a száraz vagy lómalom a szuva vodenica. A „mini“ szó nincs is itt használatban a népnél csak az értelmiség: papok, tanítók stb. használják olykor ezen elnevezést és igy magam is csodálom hogyan nevezték el a „Malomszék“-et „Mlinistye“-nek (nem Ministye mint ez a szedő hibájából áll) ha csak az akkori tudákos tanító ur azt meg nem tette. Ezen szép név is már elenyészett, kiszorította azt a germanisatió hatalma „Malomszék“ nevét kicserélték egy osztrák katona nevével, úgy mint a legújabb időben egy másik pusztának szép magyar nevét kitúrta egy porosz hadnagy. Ami a nyelvérzék szerinti szóátalakítást illeti, az igen jól veszi ki magát az elméletben, de a gyakorlatban egészen másképen rí ki. — A mohácsi csata alatt állt a szultán sátora Földvár pusztán a Duna partján egy rögtönzött halmon. E halmot elnevezte a nép: Sátorhalom-nak, — későbben midőn ráczok és sokáczok e vidéken letelepedtek, lett a nyelvérzék daczára „Sátorhalom “ból . Sátoristye, úgy annyira hogy ezen * Utóhangok Tolnából a pécsi királyi látogatás alkalmából. Fényes napokat élvezett Pécs városi f. hó 24. és 25-én, fényesek voltak ezek azon legmagasb látogatás által, melyben apostoli magyar királyunk e várost szerencséltető, melyen néhány századon át koronázott magyar király magas személyében nem tiszteltethetett, és e szerencsében ezen napokban a legkegyesb, és legalkotmányosb és ezért legszeretettebb I. Ferencz József magyar királyunk, urunk és fejedelmünk által megörvendeztetett. Fényes napok voltak ezek, nemcsak azon disz miatt, melyet e város lakói a fejedelem fogadtatására kifejtettek; nemcsak azon bölcs intézkedések, izlésteljes berendezések, példás rendfentartás, melyek mindenki legbensőbb elismerését és csaknem mondhatni mindenki bámulatát idézték elő, s melyeket a hírlapok is bőven ecseteltek, hanem fényesek voltak e napok az által is hogy Pécs városa kimutathatta királya előtt, és az összes haza előtt azon gazdagságot, melyet bír leyális érzésű polgáraiban az alattvalói hűsségben, nemes gondolkozásban, a haza és ennek alkotmánya szeretetében, a királyunk jelszava „viribus uuitis ” tényleges gyakorlásában, mely Pécsett leginkább az átal érvényesül most is, mint érvényesült századokon át, hogy az egyház és ennek fiai, a clerus tagjai a polgárokkal vállvetve még mindig buzgólkodnak a király iránti tisztelet, a hazaszeretet a közművelődés, a tudományok és művészetek ápolása, a polgári erények szilárdítása, meggyökeresítésében; fényesek voltak e napok az által is, hogy e város kimutathatta ama régi közmondás valódi,igazságát.‘ „a mi a németnek Bécs, az a magyarnak Pécs.“ És épen ezért támaszkodva apostoli királyunknak a Pécs városa küldöttségéhez mondott eme legkegyelmesb szavaira: „Örömömre szolgál 28 év után ismét láthatni e szép fekvésű várost, és megelégedéssel tapasztalom annak gyaporodását és szépülését. Ismeretes előttem e város polgárainak készsége van és jótékonysági intézeteik ügyében. E hazafias lelkűlét, a mily megelégedésemre szolgál, szintúgy nála fog válni a városnak, melynek a szláv elnevezés az urodalom által pártolva a pusztának neve: Földvár most csak a régi okmányokban található fel és mindenki azt Sátoristye-nek nevezi. Mi köze van a nyelvérzéknek hozzá, ha a szlávok a magyar Somberekből csináltak Zsumbcrák, vagy Szederkény-ből: Szurketiu, Erdőd-ből: Erdus, Erdővég-ből: Erdevkc, Ujlak-ból: Illők, Deákóvár-ból: Djakovo, Szt. Dömötör-ből: Mitrovicz stb. Baranyavár (a romaiak alatt: Antonia) feküdt egy nagy mocsárban mely csak a jelen század elején csapoltatok le, a 2’/, mtföld. hosszában V»*3/*'e^ mtföld, szélességében a Dunáig (kis Kőszegné.) elhúzódó szőllőhegy végén és állt három kis várból. Az egyika fővárnak a a helye most már várnak alig felismerhető. Ennek helyén áll jelenleg az uradalmi tisztilak hajdan Baranyamegye székhelye. A másik és harmadik vár szintén a mocsárban voltak építve az elsőtől és magok között körülbelül 1009 lépésnyi távolságban. Az egyik közülük, mely közvetlen a hegy alatt feküdt és a sokaczok által „Grad“ nak neveztek mintegy 50 évvel ezelőtt földszinig leromboltatott és a kövek, melyekből épülve volt a Baranyavár — Monostori országaira használtattak. A harmadik várnak romja, (mely a sokaczok által „Gradacz“nak neveztetik) még most is meg van a mennyiben földhalom és azt körülvett földsánczok romnak nevezhetők. E váraknak más nevezetét, mint Grád és Grádacz soha sem halottam. Milyen anyagból volt ezen vár építve az ki nem vehető és tudtommal ott ásatások még nem történtek, csak ez évben az itt állomásozott huszárok készítettek magoknak egy lövöldét, mely alkalommal ember várakat, sok nyílhegyet és dió nagyságú vasgolyókat ástak ki. Ezen vár volt a tulajdonképeni Baranyavárral (talán a Gráddal is) egy fahíd által összekötve, mely hídnak fa oszlopai még 25 évvel ezelőtt többnyire fennálltak, de azóta a német kultúrának áldozatul estek. Régiségek tudtommal nem találtattak, de nem is kerestettek, csak olykor új házak építésénél sok embercsontvázakra akadnak; a magam is házam építésénél közművelődés és ipar fejlesztésére irányuló törekvése meg elrajzóbb javőt ígér. Isten áldása kísérje ebbeli buzgó törekvéseiket, és biztosítom önöket, hogy haladásukat nemcsak tetszéssel szemlélem, de kegyes indulattal fogom mindenkor kísérni * — időszerű lesz összevetni a következő szempontokat: 1) hogy a nm. vallás és közoktatási miniszter úr honunkban ritkítani akarja a jogakadémiákat azon nézetből indulva ki, hogy hazánkban ne csak a jogtudományoknak legyenek bő csarnokai, hanem a többi az emberiség jólétére szükséges tudományoknak is; u. m. orvosi, technikai, phiolosophiai, mathematikai, és természettudományi, államgazdászati stb. száz ágú tudományoknak. Mor hogy a halhatlannevű és legboldogabb emlékű báró Szepessy Ignácz néhai pécsi püspöknek Pécs városára tett tudományi alapítványai az alapító elhatározott akarata ellenére Pécsről el nem vihetők máshová, és másra, mint tudományi czélokra nem fordíthatók, azon jogi elv szerint, hogy a végrendelkező akarata szentül teljesítendő. Kor, hogy Pécs városának fekvése, és geographiai, helyzete feljogosítja azon igényekre, hogy mint góczpontja e dunántúli kerületnek mindazon javakban részesítésük, melyek az ily főpontot megilletik. Ugyanis Pécs dominálja a dunántúli kerületnek minden vármegyéjét kiterjed hatása a szomszédos Palavonáira, sőt maga a pécsi püspöki megyéhez tartozik e Ciavoniából 13 plébánia; sokan vannak e szomszédos vidékből, kiknek a jogon kívüli többi tudományoknak magyar nyelven tanulása élet kérdés, elkerülhetlenül szükséges. 4 ez hogy ő felsége, apostoli királyunk látván e haladásra törekvő szellemét, képességét, azon magasztos feladatnak, melyet e városnak geographiai fekvése nyújt és igényei, megfelelni óhajtó buzgalmát, a püspöki széken jelenleg diszles. Dulánszky Nándor, pécsi püspöktől kezdve a többi pécsi és pécsi püspökséghez tartozó papságnak abban büszkélkedő szellemét, hogy Bécshez tartozik, és ebből eredő törekvését, hogy ezen érzésnek tettekben is megfelelni iparkodik, ily szép és legvirágzóbb reményekre kilátást nyújtó legmagasb szavakkal adott kifejezést; mindezek arra buzdíthatják az illető magas köröket, hogy Pécsett egy tudományos egyetem alapiassék, mely ne a hold, emlékű B. t Szepessy Ignácz alapítványa is befolyhatna, képezhetvén ezen egyetem fenntartását a magas minisztérium által könnyebben átváltoztatható jogi akadémiák alapja. A magas kormánynak állítólagos törekvése, hogy a magas fokú törvénykezés, a pesti kir. tabla decentralizáltassék, hogy széles e nagy hazának minden kerülete a főtörvényszékhez könnyebb hozzáférhetés javában részesülhessen, például szolgálhatna arra hogy a jogi tudományon kívül a többi tudományok például orvosi, technikai is egy-egy kerületbén nyerjen tanítgatási eszközt, azaz egyetemet, és e tekintetben a fentebb elősorolt érveknél fogva is a Dunántúli kerületre nézve Pécs városa lehetne a főpont, és tekintve ama sok és bő forrásokat, melyekben tudományfejlesztési és ápolási tekintetben Pécs elég gazdag, megérdemelné, hogy a máshol felesleges állami jogakadémiák fentartási költségei a pécsi egyetem alapítására és felvirágoztatására fordítassanak annál is inkább mert már Nagy Lajos királyunk idejében e nagy találtam egy nagy embercsontvázat mellette egy agyagmécsest, melyen szép domború római betűkkel a szó: „Fortis“ olvasható volt, — és egy bronzérmet füllel, az egyik oldalon egy női (szent) kép a másikon Szt.György lóháton a mint a sárkánynyal viaskodik, — jele, hogy az illető római és keresztény volt és az érmet bűvereklyének használta. A mécset a nemzeti múzeumba küldtem fel, az érmet kis gyermekeim játszás közben elvesztették. Félórányira Baranyavártól keletnek Baán mezőváros mellett volt egy római vár, Quadriburgum név alatt, téglából építve, melyet csak az utolsó években hordtak szét és a helyét felszántották. Egy óra járásnyira Baranyavárról Pécs irányában van szinte egy régi várnak a romja Lipova község határában, épen oly alakban és állapotban mint a baranyavári „Gradacz“ nevezetű várrom. Szinte mocsártól volt körülvéve. Körülötte sok római téglát szántanak a földből. Ami Baranyavár és a többi Szerba úr által a szláv nyelvből leszármaztatott földirati elnevezéseket illeti, nézetem oda megy, hogy Magyarországon, kivéve azon eseteket mikor a történelem valami földirati tárgy eredeti elnevezését idegen nyelven kétségtelenül bizonyítja, mindig elsősorban magyar eredete kutatandó és azután a körülményekhez képest a szláv, német stb. Továbbá hogy Baranyavár eredete egy magában helyesen meg nem fejthető, hanem más hasonhangu nevekkel együtt, például: Bar-anya(vár), Bar, Bár, Bar-cs, Bar-acs(ka), Bar-kó, Bar-kóc, azután van Magyarországon még két Baranya az egyik falu Ung megyében (ruthenül Baranici) a másik puszta Mármaros megyében Husztaváros határában (ruthenül Baramirei) továbbá : Ti-sza, Ti-(t)el, Ti-mes, Te-mes, Ti-hany, Kemen-es, Kemen-d, Kémén-d, Kemencs, Kemen-cz(e), Kémény, Bakony, Ba-kony(a), Al-kony, Pal-kony(a), Várkony, Vokány stb. miről egy közelebbi levelemben. Baranyavár, 1880 évi szeptember 14. Gareis József király által Pécs volt szerencsés ily egyetemmel bírni, mely a mohácsi vésznél II. Lajos király alatt a haza védelmére annyi hőst, annyi fiatal vitézt és feláldozó fiatal erőt adott. Fel tehát te dicsőségben, királyi kegyben és tetszésben úszó a természettől oly bőven megáldott, a Dunántúli kerületnek fő- és fénypontját képező Pécs - használd a főpásztoraid által ezelőtt és most is reád árasztott áldozatokat arra, hogy azok a magas kormány szabad intézkedése alá tartozó alapokkal öregbítve gyypontjai legyenek az egyetemes tudományi csarnoknak!,- ... v f őleteorologiai följegyzések. Herczeg-Lakon (Baranyavárnál) 45-85 szélességi fok alatt, és 110 méter a tenger fölött. 1880. Középek összegek. A hőmérséklet szeptemberben elérte normális havi magasságát, daczára annak, hogy a hó második felében beállott tetemes csapadékok következtében a jég le volt hűtve, mert a hó első felében uralkodott szép napos idő sok melegséget árasztott a földre. A hőmérséklet ingadozott 8-7° (25) Éj. szél. Ozon 9. és 29-4° közt (7-dik.) D. N. szél ozon 3 mellet. Tallás felhők mutatkoztak 9. 10. és 20-dikán, mint az esőnek mindenkor biztos előjelei. Mi Szept. 1-jén tudtuk, hogy az ősz még sok csapadékot hozzank, de későbbre vártuk azt. A fentebbi észlelési eredmények szerint hibázik még melegség, de csapadék is. — Mi tehát októberre még szép időt várhatunk, és biztosítva van a tengeri érése — legalább az alföldön. — A csapadékra nézve pedig valószínű, hogy már normálszerűbbé váland. Herczeg-Lak. 1880 Oktober 1-jén. Markovics. Os c8fi '© S? A hőmérséklet középe Celsius fokokban Csapadék Milliméterekben A 1 *1-12 ti tiszta esős napok száma Észlelt Norm. Észlelt Norm. ** N35 •S*J -351-6» Észlelt Normaál. "S g 'S ; S •K 55 Janu. -3-20 6-469-91473 801 0 Febr. -0-5 -1-2-2 29-635-217109 Goo-i Márt. -1-4-3 -1-6-0 131 59 616115800-4 April.--14-8-1-12-6 20-554-9111081021.1 Május--16-1-17-0 72-257.1 914169•6 1-5 Juni.--211-1-21.1 94-594.3 913191114 3-4 Julius 24-1 23-4 39.962-6231578623 Aug.--19-9-1-13-8121.865.9 91316 941-0 Szept.-17 3-1-17-21122 52-1101412720-8 Közé. 12.66 13.48510.2 551 61031079571134 J6. Törvényszéki csarnok. Előadott polgári perek: 1880. évi október hó 4-én I. 4077. sz. a. Hartmann József pelérdi lakos és társai felperesek Hartmann András és neje nádasdi lakos alperesek elleni újított keresetük. — II. 7685. sz. a. Balázs János somogyi lakos felperesnek Pápista .Ádám püsp. bogádi lakos alperes elleni rétbirtoka iránti keresete. — III. 7666. sz. a. Kollár Tamás és társai nagy-kozári lakos felperesnek Kaszán János alperes elleni ingatlanok átadása iránti pörök----1880. okt. hó 7-ik napján: I. 7126. sz. a. Nuszkern Henrik magy.-bólyi lakásnak Gungl Katalin elleni váló keresete. Büntető ügyek előadatnak: 1880. évi okt. 12 én: I. 3294. sz. a. Papp János tolvajlási, — II. 3717. sz. a. Wagner János csalási bűnügye. — 1880. évi okt. hó 13-án: I. 2921. sz. a. Bódi Péter védtörvény megszegési, — II. Mén András emberölési, — III. Nemecz József sikkasztási bűnügye. — 1880. évi okt. hó 16 én: I. 3087. sz. a. Horváth István és társa lopási, — H. 3318. sz. a. Péter János bírói zártörés és sikkasztási, — III. Khail János lopási bűnügye. — 1880. évi okt. hó 16-án. 3548. sz. a. Pammer Pálné mérgezés által elkövetett gyilkossági kísérleti bűnügye. Különfélék. II. — Baranyamegye törvényhatósági bizottsága i. h. 11-én d. e. 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melynek legfontosabb tárgyát az 1881 évi megyei költség-előirányzat megállapítása képezi, melyből a következőket emeljük ki: a) a tiszti létszám évi fizetése a múlt évben volt 50.050 ft., a most előirányoztatott 50,050 ft. b) a tiszti lakbér átalány 4,050 ft. most előirányoztatott 4,350 ft. c) közbiztonsági személyzet fizetése a múlt évben volt 24,012 most előirányoztatott 24,012 ft. d) közbiztonsági személyzet mellékjáruléka a múlt évben volt 9496 ft. 13 kt. most előirányoztatott 5929 fr 93 kr. e) pandúr laktanyák bérletére múlt évben volt 790 fr. most előirányoztatott 790 fr. f) irodai szükséglet múlt évben volt 5209 fr. most előirányoztatott 5899 fr. és 50 kr. g) úti költség s napdijak múlt évben 600 frt. most előirányoztatott 600 frt. h) épületek fentartása múlt évben volt 1295 fr. most előirányoztatott 1395 fr. i) egyéb rendszeresített kiadásokra múlt évben volt 1585 fr. most előirányoztatott 1585 fr. k) előre nem látható költségekre múlt évben volt 500 fr. most előirányoztatott 885 fr. A kiadások fő összege múlt évben volt 97587 fr. 13 kr. most előirányoztatott 95426 fr. 63 kr. melyre tőkepénzek kamataiból s egyéb megyei vagy közigazgatási jövedelemből befolyó fedezet 397 fr. 77 kr. s igy a jövő évi szükséglet 95098 fr. 66 kr. — A gyűlés napirend