Pécsi Figyelő, 1896. július-szeptember (24. évfolyam, 148-223. szám)
1896-07-01 / 148. szám
1896. július 1. ilyen módon már többször félrevezette a szerkesztőséget . . . Minthogy azonban ez a föltevés a levél érdekességén nem változtat, közöljük a „gimnazista“ sorait, amint következik : Tisztelt szerkesztőség ! Mellékelve küldöm önöknek a század leggyalázatosabb nyomtatványát, a mi kir. főgimnáziumunk Értesítőjét, melyet vasárnap nyomtak a kezembe. Tisztelt urak, üssék föl az én drága kir. főgimnáziumon értesítőjének 46-ik c. lapját, ottan fogják találni, egy aranyos tabellában, az én becses nevemet és kevésbé becses osztályzatomat. Élülről, hátulról, oldalról csupa 4-es , mondhatom, impozáns benyomást tesz rám ennyi négyes együtt . . . De az igazi brutalitás a négyesek hadserege után következik. Lássák csak, mi van oda írva. Ez : Figyelme : Rossz. Magaviselete : Még a figyelménél is rosszabb. Uraim, föl vagyok háborodva, önérzetem vérig sértve. Mikor a drágalátos értesítőt megkaptam, az anyai kebelen óhajtottam kizokogni magamat, de az anyám — a legjobb anya ! — eltaszított magától. Mentem Izmudhoz, aki polgárista és az ideálom. Ő sem tett különben, mint az édesanyám. Apám elé már nem mertem menni, mivel ő nemcsak eltaszított, de el is — náspángolt volna. De uraim — és éppen azért fordulok önökhöz, mint a nyilvánosság orgánumához — ha az ember nem jól tanul is, mindez nem elég ok arra, hogy az embert még ha diák is, nyilvánosan, értesítőben megbélyegezzék. Ez ellen tiltakozom. Tiltakozom nevezetesen az ellen, hogy az én közöttem és a gimnáziumom között levő magán, bizalmas természetű ügyet a nyilvánosság elé hurcolják. Az igazgatóm hivasson magához, ha nagyon meg akar róni. Elintézhetjük azt négyszemközt is Ha pedig még nagyobb nyomatékkal akar megróni, írasson például rám a kultuszminiszterrel. Az illető, — mint t Irmud papája gyakran mondogatta — úgyis szeret leveleket irogatni. De a megbélyegzésnek eme módja ellen a legélénkebben tiltakozom. Nem engedhetem, hogy a becsületemben gázoljanak és a sajtótörvény sem engedi azt, hogy jellememet befeketítsék. Úgy beszélik, hogy azt, aki sajtótermékben valakit megtámad, esküdtszék elé állítják és becsukják. Hollá, micsoda gaudium lesz az, ha én az igazgatómat esküdtszék elé állíttatom és mint rágalmazót, becsukatom. A leghatározottabban becsukatom. (Hála a sajtótörvénynek, végre egy eset, hogy nem ő csukat be engem.) Pályatársak ! Megbukott és rossz magaviseletű gimnazisták! Hozzátok intézem szózatomat! Egyesüljünk, tartsunk össze, hogy a sajtó nemes törvénye értelmében elégtételt szerezzünk magunknak. A középiskolai értesítőket mint sajtótermékeket ősidők óta megőrzik a múzeumban ! Csak ti arra a borzasztó eshetőségre gondoljatok, hogy unokáink talán meg fogják tudni a nagyapák szégyenét, a nagyapák megrágalmazását. .. Ez fölforralja bennem a vért. És mihelyt meg fogom tudni hazám többi középiskoláinak értesítőiből, amelyeket most gondosan gyűjtögetek, a megbélyegzettek névsorát, körlevélben foglak bennetek fölszólítani az egyesülésre. Csak előre. Addig is maradtam kiváló tisztelettel .• egy volt és leendő VII. főgimn. oszt. tan. PÉCSI FIGYELŐ. Napirend 1890. Julius 1-én. Naptár : szerda, jul. 1. — Rém. kath. : Tibold. — Prot. : Teobald. — Görög-kel.: (junius 19) Judás — Zsidó: Teinus 20. Nap kél 3 óra 52 perckor. — nyugszik 7 óra 43 perckor. — Hold kél este 10 óra 43 perckor; nyugszik 10 óra 24 perckor délelőtt. Időjárás : hőmérséklet 165 Celsius fok melett, légnyomás 750. Kilátás a központi meteorológiai intézet jelzése szerint: változó felhőzet, helyenkint csapadék mellett hűvös szeles idő várható. Behatások a ciszterci rend pécsi főgimnáziumában i. e. 9—12 óráig. Hegedűs Feri hangversenye a Nemzeti Kaszinóban este 7 órakor. 3 — (Bérmálás.) Gyönyörű idő kedvezett mindkét napon a bérmálás aktusának. Vasárnap, az első nap, mint előre meg volt határozva, Majorossy János c. püspök 7 órakor csendes misét mondott, s utána nyomban kiszolgáltatta a bérmálás szentségét, azonban az iskolás gyermekek, tekintettel az évzáró ünnepélyekre, nem jelenhettek meg és így az első napon csak 775-en részesültek a bérmálás szentségében. Második nap, hétfőn, megjelentek az előző napról elmaradt iskolás gyermekek, valamint a budai külvárosi plébániában összeírtak, továbbá Szabolcsról, Bányatelepről, Német-Ürögről is, kikkel együtt a második nap összesen 1407-en vették föl a bérmálás szentségét. Ez alkalommal a szertartás valamivel későbben vette a kezdetét, miután templomi búcsú lévén, 7 órakor volt a nagymise, melyen igen nagy számban jelentek meg a közeli falvak sokácai, feltűnést keltve különösen a kicsípett leányok jellegzetes népviseleteikben. Tudvalevőleg a székesegyház patrónusai Péteri Pál apostolok, és évente ezen a napon iszik meg a búcsú, melyet a templomtól elhelyezkedett számos mézeskalácsos sátor is bizonyított. Este felé lett volna a siklósi országúti korcsmák előtt a hagyományos leányvásár, de a hirtelen jött eső szétrebbentette a résztvevőket. Majorossy püspök a ma reggeli gyorsvonattal utazott el Budapesten keresztül székhelyére, Kalocsára. (Évzáró ünnepély.) A belvárosi közs. népiskolába járt leány és fiúnövendékek évzáró ünnepélye vasárnap a belvárosi plébániatemplomban mondott Te Deummal vette kezdetét. Ezután visszavonult a két nembeli ifjúság az iskolaépület tágas rajztermébe s ott — az iskolaszéki elnök megbízásából — Schneider István felügyigazgató szép beszédben búcsúztatta el a lefolyt iskolai évet s jutalmakkal tüntette ki a legszorgalmasb tanulókat. A jutalmi könyveket Srszka Andor is szaporította, a mennyiben a közmondások könyvéből öt példányt ingyen kiosztatott öt oly tanulójának, kik az egész isk. évben egy fél napot sem mulasztottak. Az ünnepélyen nagy számmal jelen volt úri közönség az ifjúság által elénekelt himnuszt és szózatot lelkesen megtapsolta, mire az értesítők kiosztása következett. (A Pécsi Dalárda) szombaton tartotta meg alapszabályszerű dalestélyét pártoló tagjai számra. A dalárok lassan kint összejöttek elvártak, míg megtelik a „Vigadó“ terme. Vártak-vártak, elütötte már az óra a kilencet is és ők szomorúan konstatálták : „üres a terem !“ Lujzi bácsi azonban vigasztalta dalárjainkat és fogadást ajánlott, elmegy ő a borbélyhoz, kisütteti a haját és mire visszajön, „lesz együtt nagy közönség !“ Ő ugyan nem ment el, mert a dalárda elkezdte énekelni a „Honfidalt“ és úgy látszik az ének hivogatta, csalogatta népeinket, mert mire a dalárda elénekelte az indulót és Rác Guszti néhány magyar dalt eljátszott, oly sok fiatal lány jött össze, hogy most meg fiatalemberekben volt hiány. De hát daláraink nemcsak énekelni, de táncolni is tudnak és így vígan egész az éjféli órákig együtt maradt a szép társaság, melynek körében ott láttuk a következő hölgyeket: Asztalos Lujza, Hence Bönke, Burgits nővérek, Cilinger Olga, Hefner Viktória, Imre Juliska, Jeszenszky nőv., Jilly Böske, Kindl Gizella, Kisasszondy Antónia, Kopp Irma, Martinetz Karolin, Némethy Mariska, Ors Paula, Putzer nőv., Podgorelátz Gizella, Reberits Gizella, Rozgonyi Cecilia, Scheurer nőv., Soostó Margit, Sperl Emilia, Szentgyörgyi nőv. — (Műkedvelők.) A pécsi kath. legényegylet vasárnapi előadása minden tekintetben jól, sőt a várakozáson felül sikerült. Nem hiába készülődtek oly sokáig és oly szorgalommal, az eredmény teljesen kielégítő volt. A nagyterem zsúfolásig megtelt közönséggel, sőt a falak mellett állók is voltak majdnem annyian, mint az ülőhelyeken. A „Liliomfi“ című énekes bohózat került szinte ügyes megrövidítéssel és a gyorsan következő három felvonásban a hallgatóság nem unatkozott, sőt nagyon jól találta magát, mert olyan kifogástalan alakítást, olyan jó szereptudást magasabb intelligenciával rendelkező műkedvelőktől sem várt. Meglátszott rajtuk, meglátszott mozgásukon, hogy mesteri kéz dirigálja őket, s így mi csak kötelességünket teljesítjük, ha elsősorban Bogyó bácsinak adózunk az elismerés adójával, őt illeti kitartásáért és buzgalmáért a sikerből az oroszlánrész. A szereplők valamenynyien derekasan megállották helyeiket, legjobban kitűnt azonban Ernhart Liliomfija, továbbá Ferber Lujza Erzsikéje, akiknek játéka színészeknek is becsületére válnék. Hermann Mariska, Köpf Annuska, Frikker Sándor szintén ügyesen mozogtak a deszkákon, míg a többiek valamennyien megütik a jó műkedvelők mértékét. Előadás után táncra kerekedtek Korodi zenéje mellett s kivilágos kivirradtig szólott a csöndes, kopogós és keringő. (Iskolai Te Deumok.) Vasárnap volt az iskolákban az év végi bizonyítványok és értesítők, valamint a nyert jutalmak kiosztása, mely évzáró ünnepségeket hálaadó istentisztelet előzött meg. A főgimnázium és a népiskolák tanulói a belvárosi plébánia-templomban, a főreáliskola növényei pedig az irgalmasok templomban hallgattak istentiszteletet, mely után a tanintézeti helyiségekben összegyűlvén, az értesítőket és bizonyítványokat kezeikhez vették s aztán elszéledtek mindenfelé a városban, búcsút mondva két hónapra az iskola küszöbének. Vasárnap a diákok és iskolásgyermekek dominálták a helyzetet; ő róluk beszélt minden szülő s nekik volt legtöbb mondanivalójuk mindenkinek. Ma már csendesek az iskolák , múzsafiak a vakáció örömeit élvezik. (Hegedűs Feri hangversenye.) Adhattuk volna címül akár a „pécsi csodagyermek“ et is, mert Hegedűs Feri pécsi is és valóságos csodagyermek, akiben a zenei talentum csodás szikrái lakoznak. Hegedűs Feriben, a kis cigányfiúban, évekkel ezelőtt felismerték — szerencséjére — e nagy tehetséget és csakhamar akadtak pártfogói Pécs úri köreiben, akik áldoztak a zenében leendő kiképeztetésére, hogy ne maradjon naturális tehetség, de legyen kiképzett hegedűművész is a kis csodagyermek. S Hegedűs Feri most a budapesti országos zeneakadémián képezi magát pártfogói jóvoltából s hogy művészetét Pécs város közönsége is megismerhesse azért holnap (szerdán) este a Nemzeti Kaszinóban hangversenyt ad a következő műsorral : 1. Faust „Fantasie“ Sara- Gatetől. 2. „Zigeunerweisen“ Sarasaiétól. 3. „Les Arpiges“ Vieuxtempstől. 4. „Fantasie Tzinganesque“ Hubay Jenőtől. 5. Violin Concert Nro 1. Paganinitől. A hangversenyző Hegedűs Ferit Löhr és Eckhardt urak kisérik ; az első mély hegedűn, a második zongorán. (Ismét benzinrobbanás.) Vasárnap délelőtt 9 óra után tüzet jeleztek