Pécsi Figyelő, 1901. július-szeptember (29. évfolyam, 149-224. szám)
1901-07-02 / 149. szám
, hogy a szükségleteit közvetlen csakis a hazai ipartermékekből fogja fedezni, másodszor társulás által a kiviteli kereskedelmet fejlesztendő, a keleten piacokat, tárházakat, raktárokat létesítsünk és hajókat építünk, hogy legyen hol az iparcikkeket nemcsak elhelyezni, de közszemlére kitenni és azokat innen szállítani. Nagyon sajnos, hogy vezérlő férfiaink ezt mindeddig nem vették kellő figyelembe, hanem inkább hazánkat tették az osztrákok gyarmatává, hogy azok szipolyozzák vérünket és foszszák meg — különösen — kisiparosainkat minden keresményeiktől és a lét fenntartásától. Úgy látszik, hogy az osztrák teljesen megelégedett azzal, hogy neki Magyarország legyen az egyedüli gyarmatja, nehogy haderejét meg kellessék osztania a gyarmatok megvédésére, hanem egyedül a magyart annak saját fiai által is fékezze szabad fejlődésében s azért nem igyekezett közös államai kormányunk a gyarmatpolitika fejlesztésére, mig ellenben más államok versenyt küzdenek egymással a gyarmatpolitikáért. Ott van a német birodalom, mely belátta azt, hogy gyarmatpolitika nélkül lehetetlen egy nagy államnak megélni s ezért most rohamosan törekszik gyarmatokat szerezni, mert csak igy biztosíthatja iparát és kereskedelmét s a nagy német birodalom megalkotását. Nálunk ez idáig el lett mulasztva, tehát magunknak kell törekednünk arra, hogy iparunk és kereskedelmünknek — súlyos áldozatok árán is tért foglaljunk , ez pedig egyedül tőlünk függ. De míg e tekintetben nem rendeztük viszonyainkat, addig nagyon bajos biztatni ifjúságunkat az iparos és kereskedői pályára, mert ma ott nagy a küzdelem, a nyomor és a kétségbeesés, amennyiben a külföld fejlett ipara és kereskedelme által teljesen le vagyunk határolva, mindazonáltal ifjúságunknak ezen pályák elöl elzárkóznia nem szabad. Bereghy Endre, tani parkjában. Ezt az ünnepet Mária Terézia királyné 1770. június 29-iki látogatásának az emlékezetére rendezik. Egy pavillont, a mely már Mária Terézia látogatásának idejében is ott állt, különösen földiszítik. A kastély óriási méretű hippodromában bikaviadalt rendeznek s a később, a harmincas évekből való kosztümökben vadászatot. Mária Terézia kiváló kegyben tartotta az Eszterházy családot s több tagjánál tett látogatást, így volt a fejedelmi fényű kis-martoni kastélyban, Köpcsényben és Cseklészen. Kis- Martonban egy pavillont máig Bagatellenek neveznek. Ez is a királyi látogatás emléke. Mikor ugyanis a királynő végigjárta mind a pompás termeket, megkérdezte, mennyibe kerülhetett mindez. Eszterházy óriási összeget mondott, mire a királynő kézlegyintve válaszolt: Bagatelle ez egy Eszterházynak! így aztán az egyik kis pavillont Bagatelle-nak nenevezték el. Nagy fénynyel fogadta Kis-Martonban Eszterházy herceg a királynét. A kastély színpadán olasz operai előadásokat, majd fantasztikus táncos játékokat adtak elő Haydn, a hírneves zeneszerző vezette az énekkart, mely Alcest operát adta elő. A királynő megtekintette a híres kismartoni Marionett színházat is, este pedig gyönyörködött egy pompás némajátékban, amely Gibraltár ostromát ábrázolta. Köpcsényben ugyancsak nagy díszszel fogadták a királynét az Eszterházyak. Itt délután nagyszabású népünnep volt. Hízott ökröket sütöttek, csapra vert óriási hordókból pedig folyt a fehér és vörösbor. Az Eszterházy-család gránátosainak díszszázada gyakorlatot tartott Mária Terézia előtt, este pedig nagy tűzijáték rekesztette be az ünnepélyt. A királyné a mulatság után visszatért Pozsonyba, hintója mellett fáklyákat vivő nemes ifjak lovagoltak s a menetet egyik fiatal gróf Nádasdy vezette. Mikor Mária Terézia 1770. junius 19 én Cseklészen járt, nagy ünnepség koraszínen egy valóságos parasztlakodalmat mutatott be neki Eszterházy. A legjobb viseletű béreslegény a legszebb parasztleányt vette el s a kelengyét a földesur adta. A királynő még ezenfelül meg is ajándékozta az új párt, szívükre kötve, hogy békességben és isteni félelemben éljenek. * Nagy riadalmat okozott egy vakhít Bruckban, mely szerint állítólag merényletet akartak a király ellen elkövetni. Fereg József ellen már követtek el egyszer merényletet. Az ötvenes években egy Libényi nevezetű, veszprémi származású szabólegény akarta a Glacis-n sétáló fiatal uralkodót megölni, de gróf O’Donel felfogta a csapást. Az emlékezetes merénylet helyén a mai bécsi Votiv templom áll. Még 1901. július 2. péCSI FIGYELŐ Tanári jubileum. (Schultz Imre képezdei tanár ünneplése.) — Saját tudósítónktól. — Pécs, 1901. július 1. Ennek a tüneményszerü buzgó tanárnak 30 éves tanári működése és egyúttal a tanszéktől való megválása alkalmából ezernyi tanítványa és ugyananyi tisztelői fényes ünnepséggé varázsolták a mai napot, melyen Schulte Imre ünneplését tartották. A tegnapi nap folyamán számos távirat és üdvözlő levél érkezett ünnepedhez, valamint többen személyeztelegtek nála, kifejezvén a hervadna jilemnek plántálta igaz szeretetet és . ..gyrabecsülést. Az országos hírnévnek örvendő jeles képzőtanár életrajzi adatai közül röviden jelezzük, hogy 1848 ban november hó 25-én született Főherceg-Lakon, hol atyja tanító volt. Már mint gyermek lopva kutatta föl az atyja könyvtárát és félrehúzódott s mohón olvasgatott, ahogy csak szerét tehette. Középiskoláit Pécsett végezte és a tanítóképzőre Budapestre ment. Ott a híres paedagógus Bárány Ignáctól a neveléstudományt sajátította el és mindig az elsők közt volt, hol énekkar vezetői szereppel is megtisztelték társai, jeles zenetudásáért. Főherceg-Lakon kezdte meg tanítói működését 1867 ben, hol a magyarosításhoz teljes odaadással fogott hozzá. A tankönyv irodalom terére már 20 éves korában lépett, miből folyólag meghivatott a pécsi tanitóképezdébe tanárnak. Ez intézet igazgatójává 1879-ben neveztetett ki. Főszakmája a természetrajz és számtan volt; de emellett értett ő, még pedig alaposan, mindenhez. Nagy hírnévre tett szert a »Reáliák« tanmódjával és mesés ügybuzgóságával a tankönyvirodalom terén, amiért számos elismerésben részesült. A »Szent István Társulat“ tagjainak sorába vette fel és számos egylet tiszteletbeli tagjává választotta. Mint családapa a legpéldásabb jellemvonással bir. S baráti körben szellemes, kitűnő társalgó, de mindig a mérséklet színezetével, szerény keretben, föltűnési vágy nélkül, mi közszeretetet teremtett számára. Nem csoda tehát, ha most, a midőn nemcsak a tanári pályától, de városunktól is megválik, a hol annyi tiszteletnek örvend és a hol életének javarészét tölötte, pályatársai, tisztelői oly meleg és tüntető ovációban kívánták részesíteni. (Üdvözlések.) Schulte Imre képezdei tanár ünneplésére számosan már a tegnapi napot használták fel, amikor is a pécsi püspöki jogliceum jog és államtudományi kara, Pécs szab. kir. váró polgármestere és a pécsi főgimnázium tanár kara üdvözölte az ünnepeltet. A pécsi püspöki jogliceum jog és államtudományi kara a következő iratot küldi Schultz Imrének: Tekintetes úr! Midőn tekintetességed a nyilvános tanári pályától egy nemzedéken át folytatott áldásos működése után megválva, a jól kiérdemelt nyugalomba készül visszavonulni, a pécsi püspöki lyceum jog- és államtudományi kara kedves kötelességet teljesít azzal, hogy ezen alkalmat megragadva, tekintetessége cnak úgy a tanítóképzői oktatás terén kifejtett hasznos és gyümölcsöző működéséért, mint a paedagogiai szakirodalom mezején létesített és egy könyvtárra tehető nagybecsű művek alkotásáért őszinte elismerését és kiváló nagyrabecsülését nyilvánítja. A pécsi püspöki lyceum jog- és államtudományi karának, mint a hazai tanügy egyik tényezőjének figyelmét nem kerülhette ki Tekintetességednek, mint a pécsi püspöki tanítóképzőintézet tanárának működése, a ki a valódi tudás szerénységével és egyszerűségével csendben, de annál áldásosabban és üdvösebben közvetlenül behatott azok kimivelésébe, a kik a haza reményének, a jövő nemzedéknek nevelésére hivatvák, és a ki igazi hivatottsággal, csudás lelkiismeretességgel és lankadatlan buzgalommá mivelte szakirodalmát, amelynek még sok tekintetben parlagon heverő mezején hézagpótló és úttörő tevékenységével, osztályrészül mindenkor a munka nehezebbik részét választva, oly műveket létesített, amelyek a hazai paedagogia valóságos kincseit és a további fejlődés gazdag forrásait alkotják. Azon hervadhatlan érdemekért, a melyeket Tekintetességed röviden vázolt működésével a magyar tanügy terén szerzett, a kiérdemelt hálaadónak csak csekély részét rója le a pécsi püspöki lyceum jog és államtudományi kara, a midőn Tekintetességedet ezúton mély tisztelettel üdvözli. Kelt a pécsi püspöki lyceum jog- és államtudományi karának Pécsett, 1901. évi junius hó 25 én tartott üléséből. Dr. Szeredy József, apátkanonok, joglyceumi igazgató, dr. Vasváry Ferenc, joglyceumi ny. rk. tanár, a kar jegyzője. Majorossy Imre polgármester az alábbi meleghangú levélben üdvözölte a jubilánst: a szelíd, jó lelkű V. Ferdinándnak is akadt egy merénylője. Már magyar király volt akkor Ferdinánd, akit atyja, Ferenc császár még életében megkoronáztatott, midőn 1832 ben valami Reindl nevű nyugalmazott kapitány olyamodott hozzá, hogy 9000 forintos tartozását fizesse ki. Miután az udvar részéről Reindlnak már több ízben kifizették adósságait, Ferdinánd ezúttal csak 100 forintot utalványozott neki. A századost ez föllázitotta, megleste sétájában Ferdinándot s mikor az kamarása, gróf Sális és gróf Eszterházy György társaságában sétára indult, kiugrott egy kapu alól és mordálylyal rálőtt. A golyó egy lámpát tört össze, Sális gróf pedig rávetve magát a merénylőre, átadta őt a legközelebbi Wachtpostnak. Ferdinánd oly jó volt, hogy többször kérte Ferenc császárt, ne büntetné túl szigorúan Reindlt, környezetének pedig könyezve mondta : — Mit érdemelnek a rossz uralkodók, ha még egy olyan emberrel is, mint én, aki senkinek sem ártok, aki népeim javát, óhajtanám, csak így bánnak ! * A nyári szünet előtt nagy paedagogiai reformok foglalkoztatják kultuszminiszterünket, Wlassics Gyulát. Reformálja a nőnevelést s foglalkozik a szabad egyetem tervével. Nálunk új ez, de Angliában már százados intézmény, a felnőttek oktatására irányuló szak